A válságban a magyarok először kevesebbet vásároltak, aztán csak az olcsóbbat vették, és most elérkezett egy újabb állomás: nem vesznek meg bizonyos termékeket.

Egyre látványosabb az elszegényedés

[origo]| 2013. 03. 20.,

A válságban a magyarok először kevesebbet vásároltak, aztán csak az olcsóbbat vették, és most elérkezett egy újabb állomás: nem vesznek meg bizonyos termékeket.

Tavaly szinte minden áruféleségben jelentős méretet öltött az úgynevezett kategóriaelhagyás, vagyis az a jelenség, amikor egy adott termékfajta vásárlásával felhagy a vevők érezhető aránya - derül ki a Gfk Hungária piackutatásából.

Ehhez képest csak pár olyan termék van, amelyekből a magyarok 2012-ben többet vettek, mint egy évvel korábban. Ilyen például a liszt, a tejföl, a sajt, az üdítők helyettesítésére szolgáló szörp, az instant kávé és a csokoládé. Ezzel szemben a csökkenő trendet mutató termékek felsorolásával egy vaskos könyvet lehetne megtölteni.

A napi fogyasztási cikkek kereskedelmi adataiból az elszegényedés egyértelműen látszik. Egy átlagos magyar háztartás tavaly összesen 703 ezer forintot hagyott ott az élelmiszert és vegyi árut kínáló boltokban, ami ugyan 0,8 százalékkal több az egy évvel korábbi összegnél, az 5 százalék körüli infláció azonban bőven elvitte ezt a növekedést. A háztartások 61 százaléka csökkentette tavaly a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadásait.

"A kínálat és a kereslet egyaránt az olcsóbb termékek felé tolódik el, a vásárlók nagyon pragmatikusak, a pénztárcájuk alapján kénytelenek dönteni, ami azt is eredményezi, hogy a minőségi szempontokat kevésbé érvényesítik a választásaikban" - mondja Kozák Ákos, a piackutató ügyvezető igazgatója.

2012-ben bekövetkezett a várt fordulat, a háztartások már többet költenek a rezsire, mint a napi fogyasztási cikkekre, a teljes háztartási büdzsén belül mindkét költségelem körülbelül egynegyed részt képvisel. Ezzel beértük Nyugat-Európát, igaz, ott más jövedelmi viszonyok között áll fenn ugyanez a helyzet.

A 2013-ra vonatkozó előrejelzésekkel a Gfk szerint nagyon óvatosnak kell lenni. 

"A tankönyvi példák sok esetben egyszerűen nem működnek" - mondja Kozák Ákos. A szakértők nem tudják prognosztizálni, hogy a rezsicsökkentés vagy az alapvető élelmiszerek áfájának esetleges csökkentése valóban növelni tudja-e a vásárlási hajlandóságot. Egyáltalán nem biztos, hogy a vásárlók pénztárcájában így megmaradó pénz megjelenik az üzletekben.

 http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20130320-gfk-szinte-minden-termeknel-csokkent-2012ben-a-vasarlok-szama.html