2015. január 27., kedd

Fázis váltás 01.26.

 Az egyetlen dolog, ami kárt okozhat benned az elkövetkező időszakban az az ítélkezés. Amint megjelenik, azonnal lehúzza az energiameződet, márpedig az elkövetkező periódusban nagyon fontos, hogy az magasan maradjon.



Fázis váltás

2015.01.26.

"Ahogy a Nagy Felfedéshez/Kinyilatkoztatáshoz közelítünk fontos, hogy képesek legyetek integrálni mindazokat az erőteljes és változatos vibrációkat, mely a Minden Ami Van Központi Magjából érkezik hozzátok.

 Lesznek olyanok körülöttetek, akik távoznak, ahogy az energiák változnak. Ez se nem jó, se nem rossz. Pusztán csak az ami. Annyian szomorkodtok a veszteségek miatt - hiszen az érzelmi testetek meg mindig bizonyos 3D történethez kapcsolódik. Hamarosan ez is elkezd váltani és változni.

Az a világegyetem, amelyben most olvasod ezeket a sorokat, szó szerint egy Tükör Terem. Minden és mindenki, akit csak tapasztalsz, egy töredéke ugyanannak a Végtelen ÖNVALÓNAK, aki létrehozta és tervezte ezt. Ez az Önvaló TE vagy. 

Te nem egy vagy a sok közül, hanem számos része vagy az Egynek... az Ősi Egynek... az Örökkévaló Egynek! Minden egyes nézőpont friss benyomást ad és friss elérést az Egység Szívéhez. Azok a szemek, amelyek most ezt az írást nézik, ugyanazok a szemek, amelyek jelen voltak a Föld Bolygó tervezésénél és kialakításánál. Most csupán Ennek a Testnek nevezett "látcsövön" keresztül néznek.

Sok kérdés és aggodalom merül fel a Halál és az Átváltozás témakörrel kapcsolatban. Amennyiben valami létezik, akkor az örökké létezik. Épp mint a Tarot rendszerben, a "halál" kártya nem egy nem-létezés állapotra utal, inkább egy átváltozásra, ami előttetek áll. A fizikai halálon túl a létezés folytatódik, olyan vibrációs szinten, amelyet még csak most kezdtek felfogni!

Szeretnénk a mostani halál-fogalmatokhoz hozzáadni egy új információt. Feltűnt már, hogy a világegyetemetekben a halál mindig valaki mással történik, nem pedig veletek? Mi van, ha az egész világegyetemetek csupán egy színdarab/játék, és te vagy a hallgatóság is? Igen, ebben a darabban színészként is részt veszel a színpadon, de nincsenek olyan pillanatok, amikor úgy találod magad, hogy visszalépsz és csak nézed az egészet? A "többiek" a te színészeid, a te játékosaid. Felhasználod a lélek esszenciájukat a darabodban, ők pedig a tiédet az övékében.

A Multiverzum egy hatalmas és óriási dolog, nemde? A nap minden egyes pillanatában számtalan nézőpontból történik a darab előadása. Amikor valaki a te világodban "meghal", az pusztán azt jelenti, hogy egy olyan történetvonalat teremtettél, amelyben kiíródik a darabodból. "Meghaltak." Ez a magyarázat, amelyet a (láthatatlan) színdarabíró ad a nézőknek. Mindezek a "halál jelenetek" a végtelen sok halál lehetőségek közül választódnak ki. Ez az effektus megengedi a nézőknek - akik még mindig hisznek a halálban -, hogy megérezzék, milyen az, amikor elveszítenek magukból egy részt. Félelmet kelthet valamint rácsodálkozást, hogy vajon hova mehettek.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy aggódj-e a halál miatt. Azok miatt, akik meghaltak és átléptek ezen a kétoldalú tükrön, amelynek ezidáig csupán egyik oldalát láthattad. A halál neked azt jelenti, le kell vetni a testet, üres lesz a széked az asztalnál, temetést, sírást. Mindezek az elemek, mind a 100% ahhoz a világhoz tartozik, amely hátramaradt, nem pedig annak a világához, aki távozott. A távozó látásmódjában/érzékelésében lehet, hogy nem is jelent meg a halál egyáltalán.

Az igaz, hogy a társadalmatok már számos következtetést levont arról, hogy mi TÖRTÉNHET a halálkor - álmok által, csatornázások által, vagy halálközeli élmények által. Ugye leírják a sötét alagutat, a Fénnyel a végén - ahol a rokonok és barátok már várnak ránk -, ezek közös jelképek és leírások. Az is igaz, hogy eddig jól szolgáltak titeket. Azt viszont el kell mondani, hogy ezek a tanítások csupán az ajtó EZEN FELÉRE vonatkoznak. Még a halálközeli élmény is az ami: halál-közeli! Vajon mi történik, amikor valaki valóban meghal?

A halált úgy terveztétek, hogy a Korlátozás Játék végét jelképezze. Viszont nem tünteti el a játékosokat! Ez egy átlépés a Fátylon - a személyes korlátaidon/határaidon, mely elválasztja a játékost a nézőktől. Ezen a ponton összeolvadnak. Ez azonnali. A napi tapasztalataid során is számos szinten zajlik a halál, minden pillanatban. Ahogy belélegzel és ki. Minden belégzés egy születés, a kilégzés egy-egy halál. Ez mellett számos más módon is találkozhatsz vele. Mivel ilyen gyakran találkozhatsz a halál tapasztalatával, egy integrálódott, összekapcsolódott éber egyénnek elkezdődhet a halál témájának felfogása, ezáltal semlegesítve és lenullázva az eltorzító hatását önmagára.Gondolj csak azokra az ismerősökre, akik már nincsenek jelen. Nem érzel ürességet vagy magányosságot? Nem képzeled el néha őket azon az üres széken, ahol régen ültek? Ezen ismerősök hivatalosan akár élnek vagy sem - NINCSENEK ITT VELED A JELEN PILLANATBAN, ugye? Ezért csupán EMLÉKKÉNT kapcsolódnak már hozzád. A történetedben már nem élnek, és nem térnek vissza, de az Ő történetükben mi jelenik meg?

Ébredtél már olyan szörnyű álomból, ahol az ellenség megölt? Kinyitod a szemed és azt mondod: "Oh, csak álom volt..." Megcsókolod a társad, és felöltözöl a munkába. Eközben az álomban, ahol a többiek érzékelik a távozásodat, nem sírnak? Nem nézik az eget, hogy hova távoztál? Te mindig ITT vagy az érzékelésed világegyetemében, világában. Az álmaidban jelen vannak azok a Lélektöredékeid, amelyet a Felsőbb Én más darabokban/történetekben használ fel. Múlt életek? Jövőbeli életek? Más életek? Nem. Ezek is MOSTani életek. Egy személy - számos módon megtestesülve és eljátszva - ELKÜLÖNÜLVE a Fátyol által. Multiplex Mozi! Mindez a Multidimenzionális Jármű MOST pillanatában.

Az, ahogy te nézed a többieket, vagy a többiekként nézel magadra, csupán annak a függvényében van, hogyan határozod meg magad (miként - nézőként vagy játékosként). Már beszéltünk a Fázis-Váltásról, ez egy fokozatos integrációja az isteni és emberi tudatosságnak - amikor az emberi lények nézőpontokat váltanak az Istenekkel, Istennőkkel, Archetipusokkal, Földönkivüliekkel, Elementálokkal és még számos más tudatossággal. Kitágulnak, összehúzódnak - előre és hátra a Fátyolban - átutazva a Mennyet és az Alvilágot - Hermész rugalmasságával és Thoth alkímiájával. Ugyanígy különböző Istenség és Archetipus ölt emberi testet.

 Mi is lehetne jobb módja a Multiverzális Egység egységesítésének, ha nem az, hogy a különböző "részei" járhatnak egymás cipőjében? Lehet, nem ismered fel őket, hiszen különleges Energia Kapukon keresztül jönnek, melyek most nyílnak a világban, de attól még itt vannak!

A Közel-Kelet forró pontja a Föld bolygónak már jó ideje. Számos briliáns ember próbált tartós békét létrehozni ezen problémás területen. Nem véletlen, hogy ezt a területet nevezik a Földeteken Szent Földnek. Ez a középpontja és eredete számos fő vallásotoknak. Így a Közel-Kelet lett az a hely, ahol az első Multiverzális Energiakapu kinyilt, melyen keresztül az Ősi és Ragyogó Lények rendszeresen be- és kijárnak. Ahogy belépnek ezen a kapun a lényegük magukkal hozza az Intenzív Energiák Ragyogását a Fátyol másik oldaláról.

Ez a Ragyogás nagyon erős és felgyorsít minden energiamezőt, ami csak kapcsolatba kerül vele. Az emberi idegrendszerre való hatása olyan, mint a mesében a szirén éneke, megőrjíti az embereket, ha nem készültek fel a szeretet és elfogadás új energiaszintjeire való felemelkedésre. A világotok többi részén is, ahol heves felkelés jelenik meg - főleg azok, amelyek "értelmetlen erőszaknak" tűnnek -, mind azért van, mert heves Energia áramlik be a közelükben lévő Kapuból. Közel-Kelet, Afrika, Írország, Tibet, Bosznia, Kína és még sorolhatnánk. A felfordulás és erőszak politikai hangot ütött meg, de az igazi ok nem politikai, hanem Bio-Energetikai.

Arra, akinek nyitott a szíve, alig hat ez a Sugárzás, esetleg napi örömként jelenik meg! Amikor Egységben vagy, nincs ellenvetés vagy hátráltatás. Viszont ha véded a területedet vagy szeparatista elme-beállítottságú vagy, esetleg éhes a hatalomra, nos akkor ezek az energiák szinte megőrjítenek.

Az Energiakapuk a bolygó számos pontján nyílnak, eljön az idő, amikor az energia olyan heves lesz, hogy az irányítás-alapú (ego-alapú) emberek nem tudnak szinte működni sem, nem hogy háborúzni.

Azért adjuk ezt az információt, hogy rájöjjetek, milyen fontos is NYITOTT SZÍVVEL élni ezen időszakban, hogy védve legyetek és egyáltalán túléljétek ezeket a napokat. Amennyiben ezt az üzenetet le tudod magadban földelni, le tudod horgonyozni, sok embernek át tudod ezt a TÓNUST/HANGOT adni. Nem minden ember fogja megérteni, de nem is kell. Elég, ha csak ki vannak téve ennek a HANGNAK, annak a személyes rezgésének, amely egy Integrálódott embertől jön, ekkor ők is elkezdik ezt a folyamatot valamilyen szinten. Ez a századik majom effektus.

Megkérdezhetitek: "hogyan segíthetek a világ problémás területein? Hogyan csökkenthetem a szenvedést?" A válasz egyszerű: HAGYD ABBA A SZENVEDÉST MAGADBAN. Keresd meg magadban az erőt és a lendületet, mutasd meg a körülötted levőknek, milyen is ez. Ne papolj, ne keresd a hírvivés módjait. Csupán tedd a dolgod, a többiek majd megkeresnek TÉGED, megtanulják tőled, hogyan lehet túlélni ezt a transzformációt.

Ahogy a vibráció emelkedik a bolygón, a Szervezeti Struktúrák elkezdenek lebomlani, belülről. Kevesen tudják igazán, milyen vékony szálon lógnak a Kormányzatok - állandóan keresik a helyet, ahol szilárdan megvethetik a lábukat -, de nem fognak ilyen helyet találni. Hiszen ez a hely NEM fizikai. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy felbomlik és megszűnik a társadalom, annak sem, hogy valami primitiv-anarchia állapotba kerül, ahol rabolni kell a túlélésért. Ez létrejön más világegyetemekben, más valóságokban, ahol a spirituális hang/rezgés/energia nem ennyire magas.

Igaz, bennetek megvan az állati összetevő a DNS-ben, de annak a szükségét, hogy ezt megismerjétek/kibontsátok, már meghaladtátok. Minden ilyen maradék csupán arra emlékeztet, hogy ezt a leckét már megtanultátok. Ha fennmarad, elég ha észreveszitek és léptek is tovább. Sokkal fontosabb dolgok vannak előttetek.

A "hegy" azért hullik szét, mert olyan az elmeberendezésetek, hogy KIFELÉ VETÍTSEN, az erőtöket, kreativitásotokat és kezdeményezéseteket. Ahogy az emberiség egyre jobban felismeri, hogy milyen kapcsolatban is van mindennel ami körülötte zajlik, egyre kevésbé lesz szüksége arra, hogy kifelé vetítse a Sötét Energiáit, akár diktátorok, terroristák, szentek vagy megmentők képében!

A teremtés AUTHORITÁSA elkezd megjelenni mindenki szívében és elméjében. Elkezdetek FELELŐSSÉGET VÁLLALNI a saját teremtéseitekért, ez pedig egy erőteljes és heves váltás ám.

Ahogy a folyamat még 1987-ben elkezdődött, egy ŐRZŐ SZELLEM lett elhelyezve, mely a Káosz és Forma összessége, és amely állandóan fenntartja az egyensúlyt közöttük. Ideiglenesen erősödhet egyik, de tartósan nem uralkodhat. Így az ŐRZŐ SZELLEM biztosítja azt, hogy az Egység Rezgés érintetlen legyen. Mindkét véglet ellenőrzés alatt áll, nem lehet teljes káosz, de nem lehet tartós béke és biztonság sem.

Az elkövetkező időszakban számos diktátort és zsarnokot fogtok látni, akik megpróbálják a régi rendszert fenntartani a külső ellenőrzés segítségével. Dőljetek hátra és élvezzétek a műsort. Nem kell ellene hadakozni. Az Ő idejük lejárt, ti elég, ha ezt végignézitek.

Azok, akik RENDSZERTÖRŐKNEK érzik magukat, lázadónak, egyfajta belső csalódottságot és gátlást fognak érezni, kivéve ha a cselekedetük nem szolgál valami más célt a Teljesség kibontakozásában.

 Nyugodj meg, frissítsd fel magad, engedd meg magadnak, hogy az összes ítélkezés elhagyjon (arra vonatkozóan, hogy mi történik éppen). Amennyiben halált, fájdalmat és veszteséget tapasztalsz, érezd át az érzelmeket, fejezd ki a fájdalmadat, utána állj fel és haladjál tovább. 

Jusson eszedbe amit mondtunk a halálról. Jusson eszedbe, hogy minden és mindenki, akit magad körül látsz az valójában bizonyos részed visszatükröződése! Minél mélyebb az elfogadás benned, annál kevésbé fog megjelenni az ítélkezés és erőszak/széthúzás körülötted.

Az egyetlen dolog, ami kárt okozhat benned az elkövetkező időszakban az az ítélkezés. Amint megjelenik, azonnal lehúzza az energiameződet, márpedig az elkövetkező periódusban nagyon fontos, hogy az magasan maradjon.

Eljött az idő, hogy az égig emelkedjetek - és elhagyjátok a halandók földjét! Eljött az idő tovább lépni, TÚL AZ EMBERI KORLÁTOKON.”



/D. Jacob - fordította: Tom Fodor
Forrás:
 http://www.reconnections.net/about_daniel_jacob.htm














/

2015. január 22., csütörtök

Ha összevissza működik - Meleron 01.21.



... VALAMI NAGYON BRUTÁLISAN FURCSA DOLOG TÖRTÉNIK VELED NAP MINT NAP..EGYRE ERŐSEBBEN.....ez nem más...mint a VÁLTOZÁS..

 Ha összevissza működik





"....ha összevissza működik az érzékelésed....érzékszerveid úgy érzed megbolondultak..sőt úgy érzed néha Te is meghibbantál.....nem baj...tudd ez most így megy sokatoknál-sokunknál....Eddig csak beszélt róla a Világ és jövőképekben próbálták megfogalmazni könyvekbe..fene nagy tudású emberek..hogy mi vár majd a jövő emberére..hogy majd emelkedik az..meg rezeg amaz...és majd lesznek dimenziókapuk...s hittük is meg nem is..nevettünk rajta.....vagy épp legyintettünk.........nem tudták megfogalmazni .....DE MA....NEM KELL JÖVŐKÉPET OLVASGATNOD MERT TE MAGAD VAGY BENNE A JELENBEN AMI KORÁBBAN A JÖVŐ VOLT....A JELENBEN PEDIG TE MAGAD..ÉRZED MINDEN IDEGSEJTEDDEL, TESTSEJTEDDEL....HOGY VALAMI NAGYON BRUTÁLISAN FURCSA DOLOG TÖRTÉNIK VELED NAP MINT NAP..EGYRE ERŐSEBBEN.....ez nem más...mint a VÁLTOZÁS.....SZÓ SZERINT A VILÁGVÉGE FOLYAMATÁNAK BETELJESEDÉSE..A RÉGI VILÁG..KISUGÁRZÁSA..A RÉGI FÖLD ENERGIÁKNAK VAN VÉGE..NEM A FÖLD BOLYGÓNAK ...AHOGY SOKAKBA BELEHUHOGTÁK MÚLT ÉVBE..CSUPÁN.....EGY ENERGIA ÁLLOMÁNYNAK...MOST MÁSIKAT KAPTUNK....AMIT AZTÁN GYŐZZÜNK ELBÍRNI....S MIVEL A FIZIKAI TEST NINCS MÉG KICSERÉLVE...A SEJTEK FOKOZATOSAN ÚJÍTJÁK MEG ÖNMAGUKAT......HOGY ELVISELJÉK EZT AZ ÚJ KÜLÖNLEGES ENERGIA TERHELÉST......EZ ROPPANT FÁRASZTÓ A TESTNEK...ÍGY MINDEN MEGZAVARODIK BENNE....NE IJEDJ MEG...SEMMI BAJOD......MÉG AKKOR SE HA ESETLEG ÚGY ÉRZED....! SOK ERŐT MAGADHOZ! SZERETETTEL ..Meleron




2015. január 16., péntek

2015 elejére 01.15.


 Igyekezzetek türelemmel viselni és figyelni ezt az átalakulást. 

 Atyám Áldásával és Megváltó Szeretetemmel ölellek Benneteket!

Ez idő alatt fontos, hogy ne ugorjatok bele hirtelen semmi újba. Sokak életében egy nagy készülődés zajlik, az energiák, a törvények, a rendeletek, a társadalom és az egyének értékrendje, véleménye bizonyos dolgokhoz való hozzáállása ez idő alatt intenzíven formálódik, kinél tudatosabban, kinél tudattalanabbul, de egy nagy, mély és intenzív változáshullám indult el a múlt hónap közepétől felétek. Ez az időszak a második hónap végéig tart. Igyekezzetek türelemmel viselni és figyelni ezt az átalalkulást. Hagyjatok mindennek annyi időt, amennyit csak tudtok, lehetőleg ne sürgessetek semmit, csak tartsátok rajta figyelmetek lámpását. Ezek a változások az év vége felé lesznek láthatóak és érezhetőek igazán. Nagy meglepetések fognak többeket érni, hogy hogyan indult ez az év, mit terveztek, és ehelyett mivé és hogyan alakult. Bízzatok az Isteni Gondviselés erejében!

 Áldottak vagytok mindannyian! Az Ég Veletek!

 2015 elejére

Atyám Áldásával és Megváltó Szeretetemmel ölellek Benneteket!

Ez idő alatt fontos, hogy ne ugorjatok bele hirtelen semmi újba. Sokak életében egy nagy készülődés zajlik, az energiák, a törvények, a rendeletek, a társadalom és az egyének értékrendje, véleménye bizonyos dolgokhoz való hozzáállása ez idő alatt intenzíven formálódik, kinél tudatosabban, kinél tudattalanabbul, de egy nagy, mély és intenzív változáshullám indult el a múlt hónap közepétől felétek. Ez az időszak a második hónap végéig tart.

 Igyekezzetek türelemmel viselni és figyelni ezt az átalakulást. Hagyjatok mindennek annyi időt, amennyit csak tudtok, lehetőleg ne sürgessetek semmit, csak tartsátok rajta figyelmetek lámpását. Ezek a változások az év vége felé lesznek láthatóak és érezhetőek igazán. Nagy meglepetések fognak többeket érni, hogy hogyan indult ez az év, mit terveztek, és ehelyett mivé és hogyan alakult. Bízzatok az Isteni Gondviselés erejében!

Áldottak vagytok mindannyian! Az Ég Veletek!

2015.01.15.

2015. január 14., szerda

Egy ciklus zárul - Metatron arkangyal



Metatron Arkangyal az ősi misztériumokról

„Köszöntelek Benneteket egy új ciklusban. Az egész Kozmosz rendkívüli izgatottsággal figyeli az átállást. Hiszen, nem csupán hangolás zajlik ebben az évben, hanem számos lélek átállása. Fényháló vesz körbe benneteket, és eme fényhálónak fényszálai és fényhuzaljai kalibrálódnak át. Erős fizikai tünetekkel jár az átállás, hiszen a fényháló szerkezetéhez tartozik a fizikai test is, egységet képeznek egymással.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy létezésetek, evolúciótok egy ciklusa zárul, és nyílik egy következő. Sokan egy magasabb tudati szintre léptek, de nem minden ember. E magasabb tudati szint egy más minőségű életszemléletet és életformát hordoz. E magasabb létforma minőség a szeretet-rezgés megemelkedésétől jöhet létre.

Vannak, kik kergetik az ősi tudást, az ősi misztériumokat. Ám, minden módszer, minden eszköz akkor vezethet el benneteket abba a bizonyos – általatok nevezett – megvilágosodási pillanatba, ha a legfőbb tanítása a szeretet. A szeretet a fény. Így a megvilágosodás a szeretet áramoltatása, amikor szeretetbe borul az adott tér. E tér lehet a szív, az elme, vagy egy közösség, egy kapcsolat, egy szituáció, stb.





A szeretet, az az erő, amit az ősi – misztikusok, mágusok, papok és papnők, uralkodók birtokoltak. Az erő, a titok, amit kerestek, magatokban a szívetek szeretetében rejlik. Minden más „hókusz-pókusz” csak arra jó, hogy elvonja a figyelmet a lényegről. A kristályok, a növények, az illat-eszenciák azért tudnak olyan intenzíven és hatékonyan gyógyítani, mert tiszta szeretet rezgésen léteznek. Tiszták…

Mitől tiszták?
Mi az, ami beszennyezi a szeretet-rezgést?
Mi az, ami csökkenti az erőt?
Amikor a szív csalódik, amikor a szív elkeseredik, szomorú és bánatos lesz. Amikor a szív megtapasztalja a szeretet sérülését, a bizalom sérülését, csökken a hite. Amikor a szív megéli és átéli a fájdalmat. És ott megreked… Amikor a szív nem felejt, amikor a szív nem bocsájt meg…
Az igaz megbocsájtás a legnehezebb misztérium. A teljes és tökéletes megbocsájtás emel szeretet-mesterré, fénymesterré…

A fájdalom feledése az, ami leginkább próbára teszi a fénylényt, aki éppen avatását éli. Jelen élet sokatok számára egy másik dimenzióból nézve lélek-avatás. A tudat elevennek éli meg azt, ami egy másik dimenzióból szimuláció, élő álom…

Minél több titkot szeretnétek megismerni?
Minél nagyobb erőt szeretnétek magatokhoz venni?
Gyógyítsátok magatokat! Gyógyítsátok meg szíveteket az ítélkezéstől, az elítéléstől…

Az ősi időkben az igazán rejtett misztériumokat az arra „megérettek” ismerhették meg. Ám, az igazán rejtett misztérium maga az út. Amikor a lélek arra megérett, elért a „célba”, akkor ő a célban térdre borult, hálát adott, mert „megérett” – vagyis megértette (!) - hogy az ő gyógyulása hozta el az ő erejének a titkát. A titok maga a szeretet egyensúly-állapota: megbékélés önmagunkkal, megbékélés a világgal, az elfogadás, és az irányítás kényszer levetkőzése. Amikor újra bízik és hisz a lélek szívének teljes szeretetével a Gondviselésben.

Az, amit kergettek, az ősi titkok, az ősi misztikum, nem varázsigékben, nem varázsfőzetekben rejlik, hanem a szeretet gyakorlásában, a szeretet gyakorlatában minden pillanatban. Ezt jelenti az, hogy itt és most, vagyis minden pillanatban legyél benne a szeretetben, legyél benne a békében, a türelemben, a megértésben és az elfogadásban… Legyél jelen… a szeretetben…

Ezt jelenti az, hogy az igaz titok benned van, a szívedben… mert az igaz titok, a szeretet…
Sokan talán így reagálnak erre: „Ennyi? A szeretet? Ez az a nagy ősi misztérium?”
Erre a válasz ez: „Ennyi… menj és szeress… ott is és akkor is, amikor bántanak…”
És erre a lélek összeroskad: „Hogyan is szerethetném őt, aki ezt és ezt tette velem, ezt és ezt okozta, így és így bánik velem, a szeretteimmel? stb…

Erre a válasz ez: „Soha és sehol nem mondta senki, hogy igazán szeretni és őszintén megbocsájtani könnyű lenne… ezért válik a lélek tőle felemelkedett mesterré…”
Ezt tanította számos mester, ki a Földre érkezett…



Fényből és energiából vagytok. Szeretetből vagytok. Minden, ami szeretet-sérülés, azaz energiahálótokon való sérülés. Gyógyítani szükséges. Minél inkább gyógyul a hálótok, annál tisztábbá változik a fénylényetek, annál erősebb a fényetek…”

Diktálta: Metatron Arkangyal

Közvetítette: Kristályfény33

 

Szívem szeretetével küldöm:
Szeretet - fényháló meditáció /Vaktor Orsolya/
https://www.youtube.com/watch?v=mAy28Z2cI7s


(Megjegyzés: Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell magunkat, vagy szeretteinket megvédeni. A pálos szerzetesek is tudtak harcolni ha kellett, pedig ők aztán valóban a Szeretetben éltek./Milly)

Lásd még:

Keresztül a fényen
http://rejtelyekszigete.com/reinkarnacio-halalkozeli-elmenyek/keresztul-fenyen/




Úton az Új felé 01.12.



"Nemzetünk, mint mindig, ebben is "különleges" helyet foglal el. Ezt hosszasan nem kell taglalnom, mert szinte mindenki tudja miről írok, hisz naponta érzi, szembesül vele."






 Úton az Új felé
 
Olvastam Gerald Hütler írását. (
Úton egy más iskolakultúra felé  http://szepjovot.blogspot.hu/2015/01/gerald-huther-uton-egy-mas.html)

Szerintem szenzációs és egyben elgondolkodtató. Teljesen korrektül feltárja a társadalmak legmélyebb hibáit a legfelsőbb szintig és fordítva is. Hogy mi a komplett rendszerek gyökeres hibája, honnan indul az egész. Rávilágít a rendszer teljes "kiszolgáló katonáira", a totálisan irányított rendszer rákos, fekélyes sebeire. Ebben az a legmegdöbbentőbb, hogy mindenki (akarata ellenére)részt vesz benne,ha akarja, ha nem.

Ebből csak úgy lehet kimaradni (elért kor és élethelyzetek után), ha az egyén, amennyire teheti, a rendszeren/rendszereken kívülállóvá teszi saját magát, amennyire megteheti ezt.
A teljes rendszer alapelve a totális félelemben tartáson alapul.

Ez egy hatalmas "játék". Aki bírja küzd, aki nem, az megy a "levesbe". A köztes állapot most az, ami az egyént és az őt körülvevőket a túlélésben segítheti,hogy amennyire teheti(!!), kívül  helyezi magát ebből,így nem "darálódik" be a rendszerbe.

Ebből az aspektusból nézve a felnövekvő generáció nagyon nagy veszélyben van (és jelenleg választása sincs nagyon), mert érdemben az ő igazi, jövőbeni  boldogulásuk nemhogy nincs biztosítva,hanem, mint ahogy a végeredmények bizonyítják, sok esetben egy céltalanul bolyongó, értékekkel abszolút nem tisztában lévő nemzedék(ek) nőnek fel szemünk előtt.

Hogy ez megváltozzon, hatalmas paradigmaváltásra van szükség minden szinten, az egyéntől a társadalmi szintekig, ami azután a mesterségesen fenntartott rendszerekre is visszahatván elindíthat egy gyökeres változást, így komplexen kezelve ezt a problémát.

- Hogy ennek eléréséhez minek kellene történnie? ?

Nos, elképzelések erre vannak még gondolkodó emberek fejében, de az biztos, hogy minimum "csodának".





Ez lehet egy hosszasan elhúzódó folyamat is. Habár ott tart a világ és a benne elhelyezkedő társadalmak helyzete, hogy szerintem túl sok idő erre már nem áll rendelkezésre, mert a rendszerek már oly’ elkorcsosultak, olyan betegesen értéktelenek és rombolóak s ezzel oly’ sok szenvedést hoznak és teremtenek, amik már nagyon feszegetik a társadalmak tűrőképességét, ami robbanás előtt van.

Ezt éljük, látjuk most. Előttünk zajlik az egész… Csak sokan legyintenek,pedig élesben megy mindez.

Nemzetünk, mint mindig, ebben is "különleges" helyet foglal el. Ezt hosszasan nem kell taglalnom, mert szinte mindenki tudja miről írok, hisz naponta érzi, szembesül vele.

 

- Megoldás??

Szerintem egy teremtő, kézzel fogható értékeket létrehozó, és teljesen alulról szerveződő csoportok által egy új társadalom létrehozása, értékeivel együtt.

Ehhez egy dolog elengedhetetlen. Meg kell nézni és vizsgálni őseink (igaz) eredetét, múltját és( igaz) nem elhazudott kultúráját létrehozott értékeivel együtt,mert ők tudtak valamit, amit sokan nem tartanak fontosnak. Pedig e nélkül nem sok esély van szerintem. E nélkül nem fog menni!!

Ehhez tömeges felismerés kell, mert az képvisel erőt, ami megálljt parancsol véglegesen.
Ez a folyamat elindult és visszafordíthatatlan. Ez zajlik most itt hazánkban is.

- Az, de hogy milyen áron?

Nos, ennek kimenetele jelenleg több esélyes. Ami biztos,hogy a nagy alvó oroszlán bajszát húzogatják sokan, ezáltal a tűzzel játszadoznak!!
Az eldugott, nem "frekventált helyen lévő" portákon, otthonok csendjében húzódik egy olyan józan, tisztánlátó többségi energia, ami bölcsen átlát a manipuláció fátylán.

Ez az energiatömeg bölcs, figyel, nem akarja egyiket sem. Újat akar, teljesen újat. Se ilyet, se olyat. Mindegyiket ismeri, egyik sem vált be.
Mást vár a jövőtől (nem azt, amit a kezébe akarnak adni). Ezt a jövőt már ők akarják megírni.

A józan paraszti észre - ahogy a magyar mondja - most nagyon nagy szükség van.
Ezt tudták nem irányított őseink is, mindig nagy stratégák voltak úgy, hogy az ezáltal virágzó kultúrát értékeivel együtt hagyták hátra itt nekünk, csak le kell másolnunk.

Bízom, bízzunk a józanész erejében,hogy legyen még mit megmutatni az utánunk jövőknek és a világnak.

Hiszem, hogy egy pillanatban össze tud ez a csodálatos nemzet borulni őseink itthagyott sírjai és szent hagyatéka fölött,hogy azt mondhassuk:

- ELÉG, ENNYI VOLT, NE TOVÁBB!!!



2015.01.12.

KS 


Megjegyzés: Friss hír- Bezárják a Rogers iskolákat, mivel a Magyar Államkincstár egy vitatott szabálytalanság miatt tavaly október óta nem folyósítja a normatív támogatásukat. Úgy tűnik, a pedagógusokat elbocsátják, a diákokat pedig átirányítják az állami oktatási intézményekbe
http://nol.hu/belfold/mintha-kitelepitenenek-tanev-kozben-zarjak-be-a-rogers-iskolakat-1509797 
 
Az iskolák képzési módszere Carl Rogers személyközpontú pszichológiájának alapelveire épül. Az intézmény honlapján az áll: fontos, hogy tanítványaik ne csak sikeresek, hanem boldogok is legyenek. 

(Milly)



2015. január 11., vasárnap

A tudatváltáshoz - Eckhart Tolle

 

A tudatváltáshoz elengedhetetlen a tudat, egó és a világunk megismerése, csak így változtathatunk rajta

2015.01.11. 17:00 Istengyermek


Amennyiben tényleges változásokat szeretnénk minden kényelmi szempontot félretéve komolyan kell foglalkoznunk a tudatunkkal, mely működésének megismerése  a változás alapfeltétele.


"Az utóbbi ezer év legjelentősebb műve." - Dr Domján László

Ebben az anyagban a Viva Natura műsarán a megvilágosodott szerzőről Dr. Domján László és Jakab István beszélget:

https://www.youtube.com/watch?v=A2yLovtjv7c


Csak annyit nézzetek meg a megvilágosodott mester anyagából melyet be tudtok fogadni és annyiszor nézzétek ahányszor szükséges a megértéshez. Csak a megértés és alkalmazás hozza el a kívánt változást.
Márpedig ha ezt az oldalt olvasod,megszületett szívedben a vágy a változás iránt. Az Ego működése és megismerése az egyik alap lecke.
A hangoskönyvnek több része is van, melyeket megtalálsz a You Tube-on.

Az Új föld 1.rész

https://www.youtube.com/watch?v=fKHwO4F2EMw
Az Új föld 2.rész Ego, a hamis én
https://www.youtube.com/watch?v=xO4X6-nfgUQ

Az Új föld 3.rész
https://www.youtube.com/watch?v=0y5A8kzpcOo

Az Új föld 4.rész
https://www.youtube.com/watch?v=hpLLt1F2pQc

Az Új föld 5.rész
https://www.youtube.com/watch?v=vcQJ7Zzl6to

Az Új föld 6.rész
https://www.youtube.com/watch?v=h3Qov0Mic3k

Az Új föld 7.rész
https://www.youtube.com/watch?v=yj69Pnylc8A

Az Új föld 8.rész
https://www.youtube.com/watch?v=OZy5qzN21Q4

Az elkövetkezendő időszakban hagyni fogok számotokra elég időt az áttanulmányozáshoz, mert jómagam is ezt teszem
Ilona



2015. január 9., péntek

Úton egy más iskolakultúra felé

 A jövő iskoláját ilyen elvi alapokon lehet létrehozni. Érdemes alaposan tanulmányozni az alábbiakat, és akit érint.. megtanulni. /Milly

"Albert Schweitzertől származik az a megszívlelendő figyelmeztetés, hogy a világ gyógyulása nem új intézkedések kérdése, sokkal inkább egy új gondolkodásmódé...."

 

Gerald Hüther: Úton egy más iskolakultúra felé: A szellemiség és a gondolkodásmód jelentősége neurobiológiai nézőpontból

 

Forrás:  http://www.sinn-stiftung.eu/downloads/auf-dem-weg-zu-einer-anderen-schulkultur.pdf


Albert Schweitzertől származik az a megszívlelendő figyelmeztetés, hogy a világ gyógyulása nem új intézkedések kérdése, sokkal inkább egy új gondolkodásmódé.

 Miután az elmúlt évszázadban meg kellett élnünk, hogy a magukat „gyógyulást hozónak”nevezők fellépése és eszméik elterjedése milyen elképzelhetetlen szenvedéssel végződött,  nagyon is érthető, hogy nyelvünk még ma is felmondja a szolgálatot és agyunkban heves vészreakció játszódik le, ha Albert Schweitzer figyelmeztetésést megpróbáljuk jól olvasni és értelmezni. 

A gondolkodásmód fogalmát már rég elástuk a beszédcentrumunk (Brocca régió) lomtárának egy mélyen fekvő, már alig hozzáférhető barázdájába. Ott aztán továbbra is békén hagyhatnánk, azzal a két másik fogalommal egyetemben, melyek olyan szorosan összekapcsolódnak a gondolkodásmód jelentésével: ezek egyike a beállítódás, mely egy személy viselkedésén keresztül nyilvánul  meg, a másik pedig a szellemiség fogalma, mely lehetővé teszi az egy közösségben élő embereknek, hogy közös tapasztalatokra tegyenek szert, közös célokat kövessenek, átéljék a valahová tartozás érzését.
 Igen kellemetlen és jelentős ellenállásba ütköző erőfeszítés ezeket  a felejtés gondjaira bízott, vagy -ahol ez nem sikerült- évtizedeken keresztül szorgosan elnyomott, a mindennapi élettől és együttéléstől  elválasztott fogalmakat a kacatosládából újra előrángatni. De szerencsére rendelkezünk egy élethossziglan tanulóképes aggyal. Amivel úgy gondolkodhatunk és cselekedhetünk, ahogy akarunk. S mindkét esetben, mikor gondolkodunk és cselekszünk, és akkor is, mikor legszívesebben nem akarnánk gondolkodni vagy bármit is tenni, képesek vagyunk hibázni. Sőt, újból és újból hibáznunk kell. Mivel csak a hibáinkból tanulhatjuk meg, hogyan kerüljük el azokat a jövőben.
 Ezért most arra szeretném meghívni Önöket, hogy gondolkodjanak el velem együtt azon, vajon hiba volt-e a gondolkodásmód és szellemiség fogalmát száműzni a szókincsünkből és ezzel együtt az életünkből, a családi együttélésből, az iskolából és mindenhonnan, ami még ezután következik. Mivel van valami ezen közösségek szintjén, ami felett időközben már nem lehet elsiklani, s nem lehet többé elfojtani sem: ha a szellemiséggel, ami egy közösségben uralkodik senki nem törődik, akkor előbb-utóbb érkezik egy másik Szellemiség, s ezután ez a valahonnan bevándorolt Ellen-Szellemiség lesz az, ami az adott közösség együttélését egyre növekvő mértékben meghatározza. Ez lesz az, ami a közösség tagjainak gondolkodását, érzésvilágát és viselkedését uralni fogja, s az összes, így létrejött magatartásmód nem lesz más, mint amit az adott  közösség ebben a szellemiségű klímában kényszerűen kitermel magából.
A bank- és hitelrendszer összeomlása igen jó alkalmat kínál nekünk arra, hogy még egyszer nagyon komolyan utánagondoljunk, mi minden és hogyan válik irányíthatatlanná, amikor egy Ellen-Szellemiség teret hódít magának egy társadalomban,  majd ezt követően tagjainak magatartását meghatározza.

Ami a gazdasági rendszerünkre érvényes, ugyanígy feltétlenül érvényes oktatási rendszerünkre is. És ami a gazdasági rendszerünkbe bekapcsolódó bankokra igaz, igaz az oktatási rendszerbe bekapcsolódó iskolákra is. Ezért talán megéri pontosabban megvizsgálni, milyen szellemiség uralkodik jelenleg iskoláinkban, és hogy milyen viselkedésformákkal alkalmazkodnak a rendszer szellemiségéhez iskolaigazgatók, tanárok, s mindenekelőtt különösen jól a diákok;valamint azt, hogy e szellemiség függvényében milyen úton is haladnak iskoláink. Milyen jó, hogy vizsgálódásunkhoz segítségül hívhatjuk az agykutatás legújabb eredményeit.

1. Ezerszer megpróbáljuk és ezredszerre sem történik semmi: a megvalósíthatóság korlátai
  Az elmúlt évszázadból származó, és működési módját tekintve a gépekre orientált gondolkodásmódunk rábírt minket arra, hogy az embereket is gépekként szemrevételezzük. Ide számíthatjuk a tanárokat is. Nekik is -olyan jól, amennyire csak lehet-,optimalizáltan kell működniük :a tanárképzésben és a továbbképzések rendszerén át azzal a céllal fejlesztjük őket, hogy funkciójuknak megfelelő tudással és képességekkel legyenek felszerelve. Azután további - többé vagy kevésbé megfelelő – óvintézkedések gondoskodnak arról, hogy a lehető legtovább funkcióképesek maradjanak. Ahogy a tanárok, úgy a diákok is: emberek. És mivel rájuk is úgy tekintünk, mint megfelelő rendelkezéseken keresztül optimálisan funkcionálni képes gépezetekre, ezért mindig voltak új tantervek, beiskolázási irányelvek, a tanítást meghatározó előírások, tanítási célokról való megállapodások és számtalan más intézkedés, amelyek - tanárok által kompetensen bevezetve- azt a célt hivatottak szolgálni, hogy jól (ki)képzett diákok kerüljenek ki az iskolapadokból. PISA-vizsgálat, légy üdvözölve!
A butasága ezeknek, és minden további eljövendő intézkedésnek abban áll, hogy nincs olyan gondolkodásmód, amely rajtuk keresztül megváltoztatható, vagy általuk előhívható lenne, sem a tanító személyek oldalán, sem azokén, akiket ezek a személyek oktatnak, beiskoláznak, tanítanak. Legalábbis olyan viselkedésformákat nem eredményeznek, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a tanítás és tanulás sikeres lehessen az iskolában.


2.Mikor nem történik semmi, akkor is történik valami: Az elnyomás feszültséget teremt
Ahogy azt időközben az agykutatók képalkotó eljárásokkal szerzett tapasztalatok segítségével megmutatták nekünk, az agy mindig tanul. Mindazonáltal nem mindig azt tanulja, amit kellene neki. Mindenekelőtt a saját testünkön keresztül szerzett tapasztalatokból tanul.

Hármat találgathatnak,  milyen tapasztalatokat gyűjt egy tanár vagy egy diák –amely tapasztalatok aztán a frontális lebenyben komplex idegi hálózatok formáját öltik, s mint szerzett viselkedésformák alapjai vetnek ott horgonyt-, ha ez a tanár vagy diák úgy éli meg magát, mint valamilyen felülről előírt, nem mindig értett , és még ritkábban maga alkotta intézkedések tárgyát. Eltalálták, olyan magatartás bontakozik ki, amit az ember sem látni, sem mérni nem bír; amely ellen néhányan torkuk szakadtából tiltakoznak, mások mukkanás nélkül elviselnek. Sokféle úton-módon juthat kifejezésre ez a magatartás.

De a  közös ismertetőjegye ezen beállítódásnak és a belőle kinövő viselkedésformáknak egészen nyilvánvaló: mindig új, még hatékonyabb intézkedések meghozatalát teszik szükségessé. Ezzel megmérgezik egy iskola légkörét, és megölik - már amennyiben létezik ilyen - a szellemiségét. Amiáltal meg is teremtődik a tér egy másfajta szellemiség bevonulásásnak, legyen az például egy igazgatáscentrikus szellem, vagy a kötelességteljesítés szellemisége, netalán egy panasz-légkör. És ez aztán létrehozza a neki megfelelő magatartáskultúrát. Vagyis így áll elő egy önmagát megerősítő, felülről egy negatív szellemiség által meghatározott, alulról pedig egy ahhoz illeszkedő magatartáskultúrával egymást kölcsönösen támogató rendszer. Ami nem omlik össze egyhamar. Ami nem is igen változik. És ami mindig ugyanazt eredményezi: boldogtalan tanárt és boldogtalan diákot. Aki azonban nem azt kapja, ami a boldogságához szükséges, az azt nyeli be, amit a „boldosághozó” ígérete kínál neki: pótkielégülést. Legalábbis annyira, amennyire hajlandó belemenni ebbe a játékba. Aki ezt nem tudja megtenni, mert még másfajta beállítódással bír, az vagy belebetegszik, vagy kezdeményezője, inspirálója, s ezáltal csírasejtje lesz egy kulturális átalakulási folyamatnak. Ez a változás szükségszerűen alulról indul, nem felülről. És ennek hordozója nem egy új intézkedés, hanem egy új gondolkodásmód.


3. Gondolkodásmódok-beállítódások a tapasztalatokon keresztül jönnek létre
 Még egyszer: az agy tapasztalatokon keresztül tanul. És a legfontosabb tapasztalatainkat más emberekhez fűződő kapcsolatainkból szerezzük. Ellentétben mindazzal, amit életünk során, az iskolában is, sőt, gyakran már az óvodában is kívülről-betéve meg kell tanulnunk, ezek a tapasztalatok a külvilág (elsődlegesen a többi ember által alkotott világ) jelenségeihez kötődő kapcsolatokban épülnek ki. Mindenekelőtt a problémák megoldása során (amiket legtöbbször a többiek okoznak), és  a kihívások leküzdésekor (amik a többiek által teremtődnek) szerzett tapasztalatok adják az alapját minden későbbi agybéli kiértékelésnek. Ez az egyéni értékelés határozza meg aztán, mit hogyan fogunk fel és interpretálunk, mire és milyen módon reagálunk vagy nem reagálunk.
 Azokat az agyi területeket, ahol a tapasztalataink strukturális változásokat idéznek elő, és amelyeket az értékelési eljárás során mint alapot aktiválunk, az agykutatók igen jól képesek lokalizálni: ezek agyunk legfiatalabb és legkomplexebb régiójában, a prefrontális kortexben (homloklebeny) találhatóak. Minden olyan megszerzett tapasztalatunkról, amely a prefrontális lebenyben létrejövő neuronális hálózatok úttöréséhez és kialakulásáshoz vezet, jellemzően elmondható, hogy elevenünkbe vág. Ez minden alkalommal elmondható, ha olyan tapasztalatra teszünk szert, mely egyszerre aktiválja a kognitív hálózatokat (mi az, ami történt, mit fogtam fel ebből, mit reagáltam és milyen hatékonysággal), valamint az emocionálisakat (milyen érzetet kelt, hogy érint engem, mit éreztem közben). Ez az egyidejű aktiválása a kétfajta-kognitív és emocionális-idegi hálózatoknak vezet ahhoz, hogy az  érintett hálózati struktúrák aztán egymásra találnak, egymáshoz kapcsolódnak.
  A tapasztalatok tehát soha nem tisztán kognitívak vagy tisztán emocionálisak, hanem mindig egyszerre kognitív és emocionális megalapozottságúak. Az állandóan ismétlődő, hasonló tapasztalatok aztán egy metaszinten, bizonyos integrációs mechanizmusok révén összetömörülnek.
 Az így eltárolódott „tapasztalat-integrál”képezi aztán az alapját annak, amit viselkedésnek, belső meggyőződésnek, vagy -kissé avitt szóhasználattal- gondolkodásmódnak nevezünk.  Beállítódások és ennek megfelelő magatartásmódok tehát mindig a saját bőrünkön szerzett, emocionálisan megmozgató tapasztalatokból származnak.
Szoros érzelmi kapcsolódásokban a viselkedésformákat más emberektől vehetjük át (referenciaszemélyek).

4. Beállítódások csak új tapasztalatokon keresztül változnak meg                         
 
 Éppen ezért, mivel beállítódásaink  tapasztalatfüggő emocionális-kognitív kapcsolódási pontokon nyugszanak, ezért olyan nehezen megváltoztathatóak. Ezért nem lehetséges egy ember magatartását kognitív stratégiákkal (rábeszélés, tanítás, oktatás) megváltoztatni, sem emocionális ráhatással (büntetés, dicséret, ölelés, törődés) átformálni. 

 Az első esetben csak a viselkedésért felelős idegi hálózatok kognitív része aktiválódik, míg az érzelmi részt az érintett hálózat kialakult struktúrája mintegy „fogságban tartja”. Utóbbi esetben pedig az adott hálózat emocionális része kerül izgalmi állapotba, a vele kapcsolódó kognitív rész aktiválása nélkül. Ezért eredménytelen a „Csókok és ölelések” stratégiája is (ún.”összebújás”-pedagógia), mikor arra törekszik, hogy egy ember viselkedését megváltoztassa.
 Tekintetbe véve ezt a szituációt, érthetővé lesz a dilemma, ami elé minden iskolaátalakító kerül:
 Az, amit meg kellene változtatni, a gondolkodásmód (az iskolavezetőjé, a tanároké, a diáké, a szülőé is).  De éppen ez az, ami nem hagyja magát megváltoztatni olyan rendelkezéseken keresztül, melyeket nemzedékek óta azért vezettek be, hogy elérjék vele, hogy az emberek úgy viselkedjenek, ahogy az mindenkor kívánatosnak tűnik. Nem hagyja magát megváltoztatni sem rábeszélésen, sem okos tanácsokon keresztül, de büntetésen vagy jutalmazáson át éppúgy nem, ahogy szeretetteljes törődés, vagy érzelemteli ölelések által sem.
 Minden, ami eleddig már ismételten is kipróbálásra került annak érdekében, hogy az emberek megváltozzanak, működésképtelennek bizonyul, amennyiben arról van szó, hogy egy ember magatartásában, belső meggyőződésében, gondolkodásmódjában mozgasson meg valamit.

Az egyetlen, ami eredményes lehetne, éppen olyasvalami, amivel hatékonyságorientált és a megvalósíthatóság rögeszméjétől uralt világunkban a legkevésbé rendelkezünk: az a képesség, hogy a többi embert meg tudjuk szólítani; inspirálni, bátorítani tudjuk őket arra, hogy ezegyszer új tapasztalatokra tegyenek szert. 




Mivel az egyénileg megszerzett viselkedés megfelelő tapasztalatokon keresztül alakul ki, ugyanúgy, egy másfajta viselkedés hasonlóan, más tapasztalatok révén jöhet csak létre, vethet horgonyt az agyban. Ilyen egyszerű ez. És ennyire nehéz mindazoknak, akiknek nem áll módjában vagy elvesztették a képességet arra, hogy másokat megszólítsanak, inspiráljanak, új tapasztalatok szerzésére bátorítsanak. Mivel mindehhez kedvelni kell az érintett embereket, fontossá kell válni számukra éppúgy, ahogy az a téma, amivel meg szeretnénk őket szólítani is fontos kell legyen számunkra. Szolgálattevőknek és kötelességteljesítőknek mindez nem áll módjában. Ők egy ehhez  nem megfelelő hozzáállással rendelkeznek.


5. A gondolkodásmódoknak szükségük van egy megerősítő háttérre, és ez a háttér az iskolában uralkodó szellemiség

 Ahogy a beállítódás működik az egyén szintjén, úgy működik a szellemiség közösségi szinten. Ugyanúgy, ahogy az egyén viselkedése az életpálya során megszerzett tapasztalatok alapjára épül, s ahogy ebben döntő, mire és hogyan használja az illető az agyát, ami a használat közben strukturálódik, úgy megy végbe mindez egy iskolai osztályon, egy iskolán vagy más közösségen belül is. Az itt uralkodó szellemiség határozza meg, hogy az adott közösség egyes tagjai milyen tapasztalatokat szerezhetnek, és ezen tapasztalatok tartományán belül milyen viselkedésformákat bontakoztathatnak ki.
Kívülről az ember egy iskola szellemiségét az ott uralkodó hangulaton keresztül ismeri fel. És ha ez a hangulat egy iskolában, vagy egy iskolai osztályban egyre fagyosabbá válik, akkor mindenkinek—tanárnak és diáknak egyaránt – kényszerűen melegebben kell felöltöznie.
 Éppolyan kevéssé lehetséges az, hogy a tanárok és diákok individuális potenciáljának kibontakozását lehetővé tevő magatartás rendelkezések tömegén keresztül jöjjön létre, amennyire elképzelhetetlen, hogy az így kialakuló és viselkedést stabilizáló szellemiség bármilyen szabályozásra, előírásra vagy felszólításra megteremtődjék.

 Ahhoz tehát, hogy egy másfajta szellemiség, azaz egy, a tanításnak-tanulásnak kedvező klíma jöhessen létre egy iskolában, valakinek gondoskodnia kell erről a szellemiségről. Mindehhez az iskolában olyan tapasztalati zónákat kell létrehozni, amelyek olyasfajta „jó szellemiség” kiépülését szolgálják, mint: egymás kölcsönös támogatása-megbecsülése, kölcsönös figyelem, hajlandóság a teljesítményre és a tanulásra, kihívások és ösztönzések, valamint az egymással élés és az egymástól tanulás szellemisége. Azaz olyan tapasztalatszerzési lehetőségeket kell teremteni, melyek a legszélesebb értelemben vett potenciál-kibontakozást teszik lehetővé mind a tanár, mind a diák oldaláról.
 Egy ilyen potenciál-kibontakoztató-szellemiség valószínűleg csak egy olyan emberi közösségben alakulhat ki, ahol a közös élet és az együttes tanulás többé már nem a félelem, a teljesítménykényszer és a versengés által meghatározott. Egyébként az ilyen versengés uralta rendszerekben szükségszerűen mindig azok, akik a legkevésbé megfélemlítettek, elnyomottak, a többiektől leginkább függetlenek, vagyis a legerősebb, legautentikusabb személyiségek lesznek azok, akik egy iskola szellemiségét meghatározzák.

Tulajdonképpen az iskola vezetőjének kellene ennek a személynek lennie. Az ő különleges beállítódásuk, hosszú évek  során szerzett tapasztalataik, erős személyiségük és tudatosan kifejezésre juttatott viselkedésük alapján leginkább nekik kéne, hogy módjukban álljon másokat új tapasztalatok szerzésére ösztönözni, bátorítani.
 Ők tudnának legkönnyebben megfelelő keretfeltételeket teremteni ilyesféle új tapasztalatoknak. A gazdaságban ezt az újfajta vezetői kultúrát „Supportive Leadership”-nek nevezik (támogató vezetés). Ez nem jelent mást, minthogy azok, akik a legtöbb befolyással, felelősséggel és tapasztalattal bírnak, mint azt, ami a hatalmukban áll, ténylegesen megcselekszik annak érdekében, hogy munkatársaik potenciáljai kibontakozhassanak.
 Sajnos ez a vezetési stílus még a gazdasági vállalatoknál sem túlságosan elterjedt. De mindenhol, ahol már bekerült a gyakorlatba, magukért beszélnek az elért eredmények. A régi „erőforrások-kihasználásának kultúráját” ugyanis felváltja egy jövőképes „potenciál-kibontakoztató kultúra”. És hol lenne erre sürgősebben szükség, mint iskoláinkban?
 Aztán itt van még egy további fontos felfedezése a neurobiológiának: az a potenciál, amivel minden egyes gyermek a világra jön, és ami a lehetséges szinaptikus kapcsolódási pontok óriási túlkínálatának formájában áll rendelkezésre az agyában, jóval nagyobb, mint az, ami abból a „sikeres” iskolázás után megmarad.
Vagyis itt nagyon sok potenciál elvész. Itt lenne azért némi tennivalónk. De hogyan álljunk neki a dolognak? Hogyan hozhatjuk be a potenciálok kibontakoztatásának szellemiségét, és az ennek  megfelelő viselkedéskultúrát iskoláinkba?

6. Egy praktikus példa az iskolai szellemiség és beállítódás felülről történő átalakítására: új tanulási kultúra településeken
 Egy egész sor olyan iskola létezik, ahol az igazgatónak  valóban sikerült a „támogató vezető”szerepét felvállalnia, és egy kulturális átalakuláshoz, vagyis egy újfajta szellemiség kialakulásához szükséges keretfeltételeket megteremtenie. Ami ebből aztán kifejlődött: a sikeres tanulás és tanítás szigetei. És itt végre valóban az történhet, amit a „képzés” valójában jelent: lelkes önképzés. Nem a tudás passzív átvétele, hanem a szellem ébresztése-ébredése, ami az új ismereteket és az új tudást aktívan hozza létre.
 De még a siker ezen szigetei is veszélyeztetettek. Különösen akkor, ha nagyon kicsik és közel s távol nincs a látóhatáron olyan szárazföld, ahová a sziget, mint egy magasabb szintű szervezettséggel bíró rendszerbe beágyazódhatna. Ez lehetne például az a település, amelyikhez az adott iskola tartozik. Ezért meg kellene próbálni nem egyedülálló iskolákat, hanem egész településeket az újfajta tanulási kultúra szigeteivé átalakítani.
 Egy - a Thüringiai Kultuszminisztérium által kezdeményezett- modellprojekt (www.nelecom.de) keretében eddig négy  kísérleti közösségben nyitottak meg óvodákat és iskolákat, amelyek arra várnak, hogy az ott élő gyerekek és fiatalok felfedezzék és megalkossák őket.
Többről van itt szó, mint a közösségi élet együttes döntései és közös megformálása. A bevonódásnak, az egymással-együtt növekedésnek, a közös teljesítménynek egy olyan új kultúrájáról beszélhetünk itt, ami nem csupán a felnövekvő generációt, hanem lehetőség szerint az adott település közösségének sok-sok tagját érinti.
Ebbe a szellemiségbe beágyazódva az iskolák rögtön annak hordozóivá is válnak. Ennek a modellprojektnek a célja tehát egy kulturális átalakulási folyamat, amit nem egyes iskolák, hanem egy magasabb szervezettségű teljes lakóközösség rendszere hoz működésbe.



7. Egy egyszerű tanács az iskolák szellemiségének és beállítódásásnak „alulról” történő átformálásához: 
iskolai osztályok átalakítása tanulóközösségekké
 Képzeljék el, ha egy osztály szellemiségének kialakulását nem bíznánk a véletlenre, hanem tudatosan és célzottan megteremtenénk a keretfeltételeket azért, hogy a potenciálok kibontakozásáért felelős szellemiség ebben az osztályban kifejlődhessék! 

Az ilyen osztályok tanulói ezentúl nem kényszerülnének arra, hogy a tanítási idő túlnyomó részét azzal töltsék, hogy az osztály szociális kapcsolati rendszerén belül mindenkori szerepüket megtalálják és stabilizálják.
 Ezentúl már nem kényszerülnének arra sem, hogy gyenge egojukat osztálytársaik kárára értékeljék fel. Megértéssel viszonyulnának úgy a saját, mint mások gyengeségeihez, és képesek lennének saját erősségeiket, valamint társaik különleges adottságait értékesnek tekinteni. Azonfelül egy közös céljuk lenne: az iskolában eltöltött időt optimálisan arra használni, hogy tudást szerezzenek. Egy ilyen osztály aztán egy csapat lenne egy olyan csapatszellemmel, ami hegyeket lenne képes megmozgatni. (Az Új Embere az Új Világunknak-szerk.)
Ilyen osztályokban tanítani élvezet lenne minden elkötelezett tanárnak. Fáradság nélkül lehetne a tananyagot közvetíteni, az ismeretek körét tágítani. Olyan osztályok, ahol ilyesfajta szellemiség bontakozott ki, igenis léteznek. Egyes tanárok találkoztak velük és éveken keresztül őrzik őket emlékezetükben. De addig is, míg nem találkozunk velük,  a véletlenre hagyjuk megszületésüket. Tulajdonképpen miért?
 Miért nem vesszük konzekvensen kezünkbe felnőtt feladatainkat, és gondoskodunk arról, hogy egy ilyen szellemiség, és az általa meghatározott magatartásformák az iskolai osztályainkban kialakulhassanak? Ha több ilyen - a potenciálok kibontakozását segítő - szellemiségű osztály létezne, meglehet, hogy ez a szellemiség szétterjedne az egész iskolában. Gazdasági vállalatok professzionális team-építő szakembereket visznek cégeikhez. Az iskolák is megtehetik ezt. Az alábbi weboldalon idevágó ajánlatokat találnak:
Rövid életrajz:
 Prof. Dr.Gerald Hüther neurobiológus. A Göttingeni Egyetem Pszichiátriai Klinikája, valamint a Mannheim/Heidelberg-i Egyetem Népegészségügyi Intézete Neurobiológiai Prevenciókutatások Központjának vezetője. Kutatóként a korai tapasztalatok agyfejlődésre gyakorolt hatásával foglalkozik, a félelem és a stressz következményeivel, valamint az emocionális reakciók jelentőségével. Számos tudományos publikáció és népszerű szakkönyv szerzője.
Fordította: Járainé Felvidéki Szilvia