... mert a nagy árvízvédelmi serénykedés közepette csak azon nem gondolkodnak el, ami a legnyilvánvalóbb lenne: biztos, hogy a korábbi évszázadok magyarjai is küzdöttek az árral?! Koránt sem!...
Árvíz: a szatirikus humor
az Árpád-korba vezet!
Elég
szép feladat számomra árvíz idején, hogy viszonylag szótlanul és
csöndben bírjam ki ökológusként. Nehéz helyzetben vagyok és pengeélen
táncolok: nem akarom megbántani George Carlin bőven fekete humorához hasonlóan a védekező emberek százezreit, azonban mégiscsak nevetek a Hamvas Béla metafizikai értelmében vett "hangya-embereken",
mert a nagy árvízvédelmi serénykedés közepette csak azon nem
gondolkodnak el, ami a legnyilvánvalóbb lenne: biztos, hogy a korábbi
évszázadok magyarjai is küzdöttek az árral?! Koránt sem!
Buddha is elmondta: nagyon sok fajta
szenvedésnek alapvető oka a "nemtudás", a rálátás hiánya! Mi az amit ma
már alig tudunk, mi az, amit elfelejtettünk? Mert "szenvedést" okoz
bőven: az nyilvánvaló...
Nem spirituális lózung a "természettel
harmóniában élő ember", Magyarországon még ma is bőven velünk élő-,
illetve elfeledett régészeti nyomai vannak a természetet szelíd
tudományos módon kezelő mérnöki találékonyságunknak! Egyik ilyen ősi
magyar tájgazdálkodási szokás volt a fokgazdálkodás!
Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel - Origo.hu
Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.
A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben, amelyet két évtizede kutat Takács Károly régész-történész, a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori vízhasznosítási rendszer?
Nekünk tanítanak manapság kínaiak tai
chi-t, energiakezelést, feng shui-t meg egyéb komplex tér- és
energiakezelési intra- és interperszonális módszereket?! Kikérem
magamnak az őseim nevében. Mi nemhogy a saját egyéni szervezetünket
tudtuk egészségesen működtetni, de az egész Kárpát-medencét. Mi Európa
szív-táj-ék-ának hangjait képesek voltunk hallani és közvetíteni!
Nem kell hozzá nagy fantázia és
(be)látóképesség, hogy tudjuk: az a táj, ahol ennyi folyó folyt (mennyi
energia az!!!); az a táj ahol ennyi vízpárolgás és felhőképződés volt;
az a táj, ahol ennyi állóvíz, láp, buja élővilág, ártéri gyümölcsényes,
gazdag humuszos talaj, stb. volt: AZ A TÁJ BIZONY EURÓPA SZÍVE, ÜTŐERE,
TÜDEJE ÉS TERMÉKENY FÖLDJEI MIATT TESTE IS!
Mindenesetre nagyon mélyen elgondolkodtató az analógia, hogy amennyire a folyóinkat se engedik magyar kezek által kezelni (Drábik János által is emlegetett bizonyos sötét világerők),
és jön az áradat és jön az aszály, úgy a pénzrendszerben is
felfedezhető, hogy eltarolja a magyarságot a globális pénzáradat és a
regionális pénzhiány-aszály.
"A
pénzáramlás jelenségeit figyelve láthatjuk, amikor a pénz úgy tud jelen
lenni, hogy egyszerre van visszatartva, és egyszerre áramlik is az adott
területen, akkor virágzás az eredmény." - ÖkoKlikk.hu, ÖkoFórum - Zalatnay László: A víz és a pénz
A táj emlékszik a folyóra!
Szelídvízország -- Édenkert vagy sivatag? -- 2013. 05. 19. -- A tájhasználat-váltás indokoltsága és feltételei a vízgazdálkodásban valamint a támogatási rendszerben.
A természet gazdagsága az emberi élet alapja is. A Tisza-völgy története ékes példája ennek. Hajdanán az a mondás járta, hogy a Tisza kétharmad rész víz, egyharmad rész hal. Élővilágát csodálták a külföldi utazók is. Ma viszont e folyónkról és a Nagyalföldről gyakrabban jut eszünkbe az árvíz fenyegetése, a belvíz, az aszály. Természetes élőhelyei csak nyomokban emlékeztetnek a hajdani gazdagságra. Hazánk keleti felén sokan rossz anyagi körülmények között élnek. Vajon mindezek összefüggésben állnak egymással? A SZÖVET kiadványa itt letölthető.
"A középkori Alföldön - tekintve, hogy
területének csaknem kétharmada ártér volt - nem a (szántó)föld, hanem a
fokrendszer működtetése és az ehhez kapcsolódó ártéri haszonvételek
jelentették a gazdálkodás alapját. Az egész középkor folyamán az
Alföldünknek két, ma már feledésbe ment jellegzetessége volt: az Alföld
erdősültsége, illetve a testét behálózó vízfolyások, melyek
vízutánpótlását az árvizek, illetve vizet összegyűjtő és fokozatosan
kiszivárogtató erdőségek biztosították." - Versegi.hu
A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei
az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt.
az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt.
Katt a teljes méretért!
A Duna mederváltozásai 1881 és napjaink között
Katt a teljes méretért!
Katt a teljes méretért!
Andrásfalvy Bertalan: Éltető és pusztító vízeink - A vízhaszonvétel és árvízvédelem hagyománya Magyarországon, Magyar Tudomány 2000/6.
Színay Miklós ökohidrológus a 70-es(!!!) években igazolta, hogy Mosonyi számításai hibásak és feleslegesen sok milliárd kiadást okoztak az országnak! Miklós számításait az itthoni vízügy nem engedte publikálni, "csak" a Wageningeni Egyetemtől kapott további kutatási lehetőséget. (Lásd: http://www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1124)2013.06.14. - "Most jól jött volna Bős-Nagymaros." Noment est omen: Nyílt hadüzenet NYILAS Gergelytől és MÉSZÁROS Csabától az Index-en. Címzetes egyetemi barmok meg ostoba újságírók: mindig akadnak... pedig egy óvodás is meg tudja érteni mi a különbség az alább is látható oldalágas faalakú folyó és egy hernyó-csatorna között...
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújúló energiákkal a folyók ellen - Klímabarát Települések Szövetsége
"A folyó életében a meder elgátolása
gyakorlatilag trombózisként értelmeződik, és az elzáródás felett a
mederben, és az esetlegesen elöntött ártereken bepangó víz pedig
ödémaként. De ahogy a duzzasztómű nem értékelhető külön a
szabályozástól, úgy ezek a betegségek sem önmagunkban, vagy véletlenül
keletkeznek. A beszűkült meder, a szűk és benövényesedő hullámtérrel
különösen, az előre haladott érszűkület állapotában van, a mederoldalak
kövezései érelmeszesedésként hatnak, a hektikus vízjárás ingadozó
vérnyomásként jelentkezik, a meanderezés megakadályozása az ágyhoz
kötéssel egyenértékű, és így a meder túlzott bevágódása a felfekvéssel
párhuzamosítható. Az átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel az árterek
létfontosságú szervrendszereit amputálták le a folyóról, a
természetszerű vegetáció helyén az iparszerű, intenzív mezőgazdálkodás
folyamatos, nagyfelületű szántóművelése a tájat a külső védőrétegétől
fosztja meg, és szennyezi el, mintha a bőrünket naponta ráspollyal
szaggatnánk fel, és vegyszerekkel locsolva akadályoznánk a varrasodást,
amit a tájban gyomosodásnak nevezünk, és ami egyébként a szukcesszió
első fázisa. És e terhelt beteg szervezet e közben nem jut hozzá a
szükséges folyadékmennyiséghez, ha érkezik víz, nagy erőkkel átvezetjük a
kórtermen, még akkor is, ha ez óriási többletköltségekkel és
veszélyekkel jár…
Ilyen körülmények között a folyó nem
tudja biztosítani, amire hivatott: hogy építse és éltesse a tájat, hogy
differenciált élőhelyeket hozzon létre, és azokat vízzel és tápanyaggal
lássa el. És ahogy a folyó meghal, elpusztul a táj is, és a halott táj
az embernek sem nyújt megélhetést...
Mesterséges rendszereink pedig nem
működnek, fenntartásuk drága és külső erőforrásoknak kiszolgáltatott:
árvíz-belvíz-aszály, talajdegradáció, vízvagyon-vesztés, gyengülő
ökológiai potenciál, lepusztított-kiszolgáltatott gazdaság (és
népesség), idegenérdekű kereskedelem, fordított érdekképviselet és
értékválasztás. Ez a Tiszai-alföld története és tanulsága."
Fokok fognák a vizet? - Szabadföld Online.hu (2010. február 17.)
"Czigler László határozottan vallja,
hogy nincs más útja az Alföld árvízmentesítésének, mint a
fokgazdálkodás visszaállítása, ami egyben a tájegység és a Tisza
ökológiai helyreállításának egyetlen módja is. A töltéseket ugyanis nem
emelhetjük az egekig, noha az egyre emelkedő árvízszint ezt diktálná –
jó 170 évvel ezelőtt Vásárhelyi Pál a jelenlegi gátmagasságnak csak a
tizedét tervezte, mondván: bőven elegendő lesz.
Ráadásul a töltések harmada mára úgy
meggyöngült, hogy helyreállításuk rendkívül sürgető lenne. Ezért lenne
indokolt a szakember szerint a nemzetgazdasági terv részévé tenni a
fokgazdálkodás bevezetését nemcsak ökológiai, hanem gazdaságossági
szempontból is."
A földárja a Kárpát-medence sajátos
hidrológiai jelensége. Ezen talajvíz feltöréssel járó jelenség
elsősorban és legnagyobb kiterjedésben az alföldi területeken figyelhető
meg. Szerepe igen jelentős, hiszen azokon a területeken ahol nagy
rendszerességgel megjelenik ott súlyos vízgazdálkodási problémákat
okozhat, a belvízképződés egyéb tényezőivel együttműködve.
Hunyát átszelő holtmeder (Fotó: Dr. Bagi Forrás:
http://greenr.blog.hu/2013/06/14/arviz_a_szatirikus_humor_az_arpad-korba_vezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése