2013. április 5., péntek

Magyar történelmi alkotmány - Mi ez?


 Nem mindenki tudja mi ez, pl. én se tudtam. Mivel egyre több szó esik róla, érdemes tájékozódni. /DK

 

Magyar történelmi alkotmány

A szentkorona-tan szerinti értelmezése

A magyar történelmi alkotmány kifejezés, illetve a mögötte lévő tartalom és gondolkodásmód egy különösen az 1920-as években megerősödött eszmerendszer, a szentkorona-tan fontos jellemzője. Ebben az eszmerendszerben a Szent Korona *** úgy jelenik meg, mint egy önálló tudattal, cselekvő erővel bíró entitás, egyben a magyar történelmi alkotmány megtestesítője.

A történelmi Magyarország és a történelmi alkotmány a szentkorona-tan szerint szinkron fogalmak. Nézete szerint a magyar történelmi alkotmányt az 1944. március 19-ei, német megszállás függesztette fel, majd a helyére az orosz politikai nyomás alatt álló Országgyűlés a 2011. december 31-éig hatályban lévő, 1949 évi XX., legfelsőbb törvényt állította.

A történelmi alkotmány szimbolikus megjelenítője a Szent Korona, amely a nemzet teljességét és egységét hivatott szimbolizálni. Hozzá képest a király és bárki, testület, csak részesedhetett a hatalomból. Figyelmeztet, hogy a hatalom ereje és alkotmányossága nem egyenlő egymással. A Szent Korona a biztosítéka a magyar alkotmányosságnak, a magyar nemzeti szuverenitásnak és a magyar szabadságeszmének. A magyar történelmi alkotmány a teljes közjogi látóhatárt nyitja meg, a természetjogi elvek szerinti élethez, intézményalkotáshoz való fogalmi lehetőséget biztosítva.

A tan szerint ami a magyar szabadságot jelenti, az nem államformához, hanem alkotmányossághoz kötődik, mégpedig a történelmi alkotmányhoz. A történelmi alkotmány normája szerint az állam a személyes és közösségi életet szolgáló struktúraként működik, amely felelősségre vonható. Az állam a történelmi alkotmány esetében elszámoltatható, mert hite szerint az alkotmány a nemzet államalkotó akarata. Tehát a nemzet, az élő szerves emberi közösség alanya, az értékelvi meghatározója a társadalmi cselekvésnek. Az állam a működési elveiben feltétlenül az életet kell, hogy szolgálja. Az alkotmány, és az alkotmányos állam a szentkorona-tan értelmezésében tehát bármely formájában az életnek alárendelt struktúra egészen az önkormányzatokig.

 Forrás . Wikipedia 

 ***

Szent Korona




A földrengés-biztos vitrinben őrzött Szent Korona az Országház kupolacsarnokában, a szakrális tárgyat állaga megóvása érdekében, oxigén helyett nitrogén veszi körül [1]
A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona és mint jogi személy a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István magyar király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.

Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül.[2] A korona az angol jog szerint olyan jogi személyiségű örökíthető hivatal (corporation sole), amely a végrehajtó hatalom jogi megtestesülését képviseli. A koronák mint tárgyak (mint az angol vagy a skót koronaékszerek) a „Korona” tulajdonát képezik és nem az uralkodóét. A „Korona” egy absztrakt metonimikus képzet, amely a kormány létezésének jogi alapját biztosítja.

 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése