Sziasztok!
Véleményem szerint jobban sikerült mint gondoltam. Napközben kb. 20
ezer ember volt jelen. Minden békésen és vidáman zajlott. Éjszakára kb
100-an maradtunk kint. Szívszorító volt látni azokat az embereket, akik
egy szál pléden a hidegben, a tér közepén aludtak, voltak akik sátorral,
kisgyerekkel. Ezeket az embereket, bár tudom sokan a lehetőségeik miatt
nem tudtak maradni, de mégis kiemelném, mert példát mutatnak az egész
Nemzet előtt.
Ezúttal üzenném azoknak, akik mocskolódnak,
semmibe néznek, lehurrognak, vagy nem törődnek ezzel, hogy ezek az ember
ott voltak helyettük is, csak azért, hogy nekik is egy kicsivel jobb
legyen. Mert erről szól ez az egész. Túl kell végre tudnunk tekinteni a
devizahitelezés fogalmán. Tudjuk, hogy szorít az idő, de sajnos más
gyors megoldás nincs. Az este egy hölgy próbálta meggyőzni Árpádot a
saját igazáról, de a lényege az volt, hogy siessünk, igyekezzünk, mert
már nincs idő. Megértem, de egy ekkora volumenű dolgot nem lehet
felületesen kezelni, hiszen azzal a gyökere még tovább él. Nem
szaladhatunk fejjel a falnak.
Mindezek ellenére az éjszaka is
békességben és vidáman telt, Jött egy úriember hegedűvel aki elég sokat
zenélt, a mécsesek égtek, az emberek táncoltak. Nagyon jó érzés volt
látni, hogy ekkora problémák és ilyen nagy harc közepette is képesek
vagyunk jól érezni magunkat együtt. És itt van a hangsúly. Együtt. Pont
úgy mint régen őseink. Nem egymást pocskondiázva. Nem egymás hibáit
keresve, hanem mindenki mindenkivel, egy közös cél érdekében. Lehet azt
mondani, hogy majálisoztunk. Talán így van. De ennek a majálisnak a
külcsínye mögött, egy hatalmas belbecs rejtőzik. Az pedig az ÖSSZEFOGÁS.
Egyre többen és többen vagyunk, és higgyétek el, ha most még nem is, de
rövid időn belül, ha ilyen ütemben haladunk, akkor Győzni fogunk.
Illetve beszélek itt butaságot. Mi már győztünk. Emberségből,
Odafigyelésből, szeretetből. Kiállunk mindenkiért.
Lehet ezek
után Árpádot támadni nyugodtan.. Biztosan fogják is. De amit ő
elindított az végre közelebb hozta egymáshoz az embereket. Megmutatta az
embereknek, hogy mik az igazi értékek. Felszíneskedhetünk, hogy
pártelnök, meg ilyenek. De kit érdekel? Én úgy gondolom a tegnapi nappal
és az éjszakával mindenki csak több lett. Vagy egy új baráttal, vagy
egy új erkölcsi normával. Hogy figyelni kell másokra is, hiszen a
gyengéket segíteni kell, a vakokat pedig terelgetni. Reggel átvonultunk a
parlament elé, ahogy a követeléseinket átadjuk. Mivel a Házelnök házon
kívül volt így Sajtóvezető helyettesének adtuk át a dokumentumot.
Árpád elmondta, hogy azzal, hogy tegnap 20 ezren jelen voltunk és
közfelkiáltással kijelentettük, hogy akarjuk!! Illetve azzal, hogy kint
éjszakáztunk és reggel nagyon fáradtan együtt vonultunk, az már tényleg
azt jelenti, hogy Komolyan is gondoljuk.
Most várnunk kell pár
napot, hogy reagáljanak a beadott követelésre és azok alapján lehet
majd intézkedni a közeljövőt illetően. Így mindenkitől türelmet kérnék
én is. Azonban azt ne feledjük, hogy a harc még ezzel nem ért véget. Ha
elfogadják? Azzal még csak egy csatát nyertünk, de a háborút még nem.
Mindenki legyen készenlétben és ne adjátok lejjebb a szervezkedést és az
információk átadását egymásnak.
Szájról-szájra, kézről-kézre
keressük egymást ezek után is. Gyarapodjunk hiszen csak így lehet biztos
a siker. Én tisztelettel megköszönöm ismét mindenkinek azt a hatalmas
munkát ami ebben a létszámban benne van és azt is, hogy jelenlétükkel
megtiszteltek minket, egymást és önmagukat is. Barátaim tegyünk Együtt
egy jobb jövőért!
Szeretettel és tisztelettel.
Joci
Ma reggel vonulás a parlamenthez
Véleményem szerint jobban sikerült mint gondoltam. Napközben kb. 20 ezer ember volt jelen. Minden békésen és vidáman zajlott. Éjszakára kb 100-an maradtunk kint. Szívszorító volt látni azokat az embereket, akik egy szál pléden a hidegben, a tér közepén aludtak, voltak akik sátorral, kisgyerekkel. Ezeket az embereket, bár tudom sokan a lehetőségeik miatt nem tudtak maradni, de mégis kiemelném, mert példát mutatnak az egész Nemzet előtt.
Ezúttal üzenném azoknak, akik mocskolódnak, semmibe néznek, lehurrognak, vagy nem törődnek ezzel, hogy ezek az ember ott voltak helyettük is, csak azért, hogy nekik is egy kicsivel jobb legyen. Mert erről szól ez az egész. Túl kell végre tudnunk tekinteni a devizahitelezés fogalmán. Tudjuk, hogy szorít az idő, de sajnos más gyors megoldás nincs. Az este egy hölgy próbálta meggyőzni Árpádot a saját igazáról, de a lényege az volt, hogy siessünk, igyekezzünk, mert már nincs idő. Megértem, de egy ekkora volumenű dolgot nem lehet felületesen kezelni, hiszen azzal a gyökere még tovább él. Nem szaladhatunk fejjel a falnak.
Mindezek ellenére az éjszaka is békességben és vidáman telt, Jött egy úriember hegedűvel aki elég sokat zenélt, a mécsesek égtek, az emberek táncoltak. Nagyon jó érzés volt látni, hogy ekkora problémák és ilyen nagy harc közepette is képesek vagyunk jól érezni magunkat együtt. És itt van a hangsúly. Együtt. Pont úgy mint régen őseink. Nem egymást pocskondiázva. Nem egymás hibáit keresve, hanem mindenki mindenkivel, egy közös cél érdekében. Lehet azt mondani, hogy majálisoztunk. Talán így van. De ennek a majálisnak a külcsínye mögött, egy hatalmas belbecs rejtőzik. Az pedig az ÖSSZEFOGÁS. Egyre többen és többen vagyunk, és higgyétek el, ha most még nem is, de rövid időn belül, ha ilyen ütemben haladunk, akkor Győzni fogunk. Illetve beszélek itt butaságot. Mi már győztünk. Emberségből, Odafigyelésből, szeretetből. Kiállunk mindenkiért.
Lehet ezek után Árpádot támadni nyugodtan.. Biztosan fogják is. De amit ő elindított az végre közelebb hozta egymáshoz az embereket. Megmutatta az embereknek, hogy mik az igazi értékek. Felszíneskedhetünk, hogy pártelnök, meg ilyenek. De kit érdekel? Én úgy gondolom a tegnapi nappal és az éjszakával mindenki csak több lett. Vagy egy új baráttal, vagy egy új erkölcsi normával. Hogy figyelni kell másokra is, hiszen a gyengéket segíteni kell, a vakokat pedig terelgetni. Reggel átvonultunk a parlament elé, ahogy a követeléseinket átadjuk. Mivel a Házelnök házon kívül volt így Sajtóvezető helyettesének adtuk át a dokumentumot.
Árpád elmondta, hogy azzal, hogy tegnap 20 ezren jelen voltunk és közfelkiáltással kijelentettük, hogy akarjuk!! Illetve azzal, hogy kint éjszakáztunk és reggel nagyon fáradtan együtt vonultunk, az már tényleg azt jelenti, hogy Komolyan is gondoljuk.
Most várnunk kell pár napot, hogy reagáljanak a beadott követelésre és azok alapján lehet majd intézkedni a közeljövőt illetően. Így mindenkitől türelmet kérnék én is. Azonban azt ne feledjük, hogy a harc még ezzel nem ért véget. Ha elfogadják? Azzal még csak egy csatát nyertünk, de a háborút még nem. Mindenki legyen készenlétben és ne adjátok lejjebb a szervezkedést és az információk átadását egymásnak.
Szájról-szájra, kézről-kézre keressük egymást ezek után is. Gyarapodjunk hiszen csak így lehet biztos a siker. Én tisztelettel megköszönöm ismét mindenkinek azt a hatalmas munkát ami ebben a létszámban benne van és azt is, hogy jelenlétükkel megtiszteltek minket, egymást és önmagukat is. Barátaim tegyünk Együtt egy jobb jövőért!
Szeretettel és tisztelettel.
Joci
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése