Eljött az idő arra, hogy megmutassátok a világnak a csodáitokat, megmutassátok a valódi színeteket, elénekeljétek a szabadságdalotokat.
Tom Fodor fordítása
Aisha TK 300 - április 16
Amint látjátok a fényt emelkedni a horizonton, meghallhatjátok az összes lélek kristálytiszta hangját, azokét, akik kezdenek ráébredni erre az új hajnalra. Már nem csak ti fogjátok énekelni a hajnal dicsőségét.
A mennyei kórus melyet alkottok, új hangokkal egészül ki. Napról-napra a dal hangereje és összetettsége egyre csak növekszik. Ti vagytok az elsők, a kezdetekkor a hangotok halk volt és gyakran elcsuklott, könnyen elveszett a zaj közepette, melyet körülöttetek keltettek. Ha nem figyeltetek erősen, könnyen elveszítettétek ezt a mennyei dalt.
Most viszont már elválik ez a kórus a háttérzajtól, egyre többen hangolódnak rá ahhoz a hanghoz amit kiadtok.
Az is előfordulhat, hogy az elején még csak nem is tudnak róla, hiszen sokan úgy élnek a mindennapjaikban, hogy nem tudatosak (a dolgaikra). Apránként az a mély zümmögés, mely a szívükből árad lendületbe jön, erőre kap és hamarosan ők is meghallják ezt a hangot, mely a lelkükből ered. Ahogy elkezdenek felfigyelni ezekre a hangokra, az egész lényük felfigyel rá, azt fogják látni, hogy eltávolodnak azoktól a dolgoktól, amelyeket eddig érdekesnek és fontosnak véltek. Át fognak változni ettől az egyszerű, de oly gyönyörű hangzástól, mely nem csak a fülükben zeng majd, hanem a szívükben is. Mint ti, ők is meg fogják érteni, hogy eljött az idő a régi hátrahagyására, és eljött az idő az ajtó megnyitására, mely mögött ott hangzik e szívhez szóló hangzás.
Tudjuk, hogy ez nektek már nem hír, hiszen valahogy valamilyen formában már találkoztatok ezekkel az újonnan felébredt lelkekkel, ami viszont új hír számotokra, hogy milyen számban jelennek meg az utatokon. Valamilyen módon eddig rejtve voltatok, úgy éreztétek óvni kell magatokat, védeni. Pont mint a frissen kikelt madárfiókák, rejteket kerestetek a bokrok alatt, hogy valahogy kihúzzátok ezt az első időszakot, amely során azt éreztétek, minden oldalról negativitás és veszély fenyeget. Most viszont már erősebb a tollazatotok, ezzel a magabiztosságotok is, így már késznek érzitek magatokat arra, hogy megmutatkozzatok a déli napfényben, elénekelve tisztán és hangosan a gyönyörű dalotokat. Többé nem féltek attól, ki hallja meg és ki lát meg közben benneteket.
Eljött az idő arra, hogy megmutassátok a világnak a csodáitokat, megmutassátok a valódi színeteket, elénekeljétek a szabadságdalotokat.
Ígérjük, hogy le fog nyűgözni a válasz amit kaptok rá.
Oh, igen, lesz aki megretten, lehet még irigykedik is a fényetekre, nem fognak vonakodni, hogy kimutassák az elégedetlenségüket, de ez sem ér már váratlanul benneteket.
Ez mellett viszont egyre több olyannal találkoztok, akik csodálni fogják a valódi szépségeteket, olyanokkal akik tudni szeretnék, mitől lettetek ilyen ragyogó madarak, akik oly könnyen lebegnek ez a lehangoló valóság felett. Amikor a szemeikbe néztek, meg fogják látni és ti is bennük, ennyire van szükség csupán. Elég a lelketek egy pillantása, hogy megszabadítsátok őket. Ekkor ők is elkezdenek kiemelkedni.
Ne féljetek hát kedveseim, ott vannak a szárnyaitok, ott van a hangotok, ne maradjatok a rejtekek mélyén. Hiszen ha így tesztek, a fényetek elveszik erre a világra, és csupán egy kis kört tudtok megvilágítani magatok körül. Ha viszont ki mertek lépni a levegőbe, elénekelve a dalotokat, a fényetek beborítja az egész bolygót, ezáltal felgyorsítva a folyamatot mindenki számára.
Legyetek hát bátrak és kapjatok szárnyra. Nagyon is élvezetes feladatnak fogjátok találni, a szemetek és a szívetek oly sok helyen fog fényre lelni, érezni fogjátok a mély kapcsolatot, mely egyre erősebb azon lelkek között, akiket megérint az éneketek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése