Egy régi világrend dicstelen végnapjai?
http://www.tudatoslet.hu
2013. április 15. hétfő, 11:08 |
Hol is lehetne kezdeni? Talán a végén, mert mint mindennek, úgy ennek
is egyszer vége kell, hogy legyen. Legalábbis a történelmi hagyományok
erre engednek következtetni. Ha igaz, hogy a történelem nem fejlődik,
csak megismétli önmagát, akkor elegendő pusztán a sémát felismerni (vagy
ráerőszakolni :) ). Szóval véget ér. De mi is? Hát minden. Legalábbis
ha ügyesek vagyunk, és nem rontjuk el megint azzal, hogy nagyban akarjuk
majd csinálni.
Mert akkor megint ott leszünk, hogy a történelem fordul egy
kört, és utódainkat ugyanabba a képtelen, és kilátástalan véglény
világba taszítjuk, mint amiben most mi vagyunk. Ebben voltak elődeink, a
fáraó piramisait építő munkások, a római császár szobalánya, a
földesúrnak dolgozó nincstelen paraszt. Szóval mindig eljutunk arra a
pontra, amikor a kisemmizett, és agyonhajszolt tömegek a "nagyok"
pompáját látva megkérdőjelezik, hogy milyen jogon rónak rájuk újabb
terheket, amikor ŐK nem viselnek semmilyent?
Fordul a történelem
Ezt a pontot mindig hangos kattanás jelzi, amikor a tömegekben megszakad valami. Életüket saját kezükbe véve, minden mindegy alapon, a nincstelenek bátorságával megdöntik az uralkodó rendszert, és a javak újrafelosztását követelik.
Az ideológia, és körítés mindig más, de a vezérelv, a lényeg
mindig ugyanaz. Egyenlőség és szabadság. Aki nem hiszi az tényleg nézze
át a történelmet.
A demokrácia kialakulását, a vallási forradalmakat (elsősorban a kereszténységre gondolok, mert azt nekünk egyszerűbb megérteni, annak a történelmi hátterében éltünk),a
francia forradalmat, a kommunista felkeléseket (melyre szintén
birodalom épült) a new age szellemét, a hippi mozgalmakat, de
sorolhatnám. Mindnek közös a vezérfonala, mind egy letisztult,
alapvető eszméből indul ki. Ezután rakódik rá a kor jellegzetessége, az
aktuális vágyak, mondhatni ekkor lényegül át a szellemiség anyagi,
megfogható törekvéssé. Majd jön a módszerek kidolgozása, az
elmélet átültetése a gyakorlatba. Aztán ezek alkalmazása, a bonyodalmak
kezelése, az egész rendszer mederben tartása a szélsőségek
figyelembevételével. És ekkor mindig félrecsúszik minden. Az eszme
kiterjesztése (globalizálása) mindig elhozza az "egyenlőbbek" (mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek) megjelenését. Miért ?
Egyszerű. Ha valami nagy, akkor az egyes kisebb szervezetek
munkáját össze kell hangolni, kell valaki, aki összefogja, átlátja, és
irányítja a nagy egészet. Ha pedig irányít, akkor fölé van rendelve
valakiknek, hatalma van felettük. Szépen lassan kiépül a teljes
hierarchia, megszűnik a fölfelé történő visszacsatolás, a kényszerek
csak lefelé haladnak, az erőforrások pedig csak felfelé. Kialakul az
uralkodó osztály és a munkás osztály kettőse, amelyben a középréteg
inkább képmutatás, mintsem valódi átmenet. Az óra körbeért, a tömeg
kattanni fog.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése