2013. április 26., péntek

"Én vagyok a pápa, ülj le!" - Ferenc pápa és a gárdista

 Végre egy ilyen pápa!  Csak úgy ragyog az arca. Közvetlen embersége szokatlan az ő pozíciójában. Intézkedéseivel felborítja az eddigi rendszert.




Több kedves történet látott már napvilágot Ferenc pápáról. Íme egy újabb példája közvetlen modorának és figyelmességének.


 
Kora reggel, amikor elhagyta a lakosztályát a Szent Márta Házban és kiment a folyosóra, a pápa egy svájci gárdistát látott a bejárati ajtónál vigyázz-állásban.

Megkérdezte tőle: "És te mit csinálsz itt? Egész éjjel ébren voltál?
"Igen" - válaszolta az őr tisztelettel.
"Állandóan?"
"Az egyik kollégám felváltott egy rövid időre."
"És nem vagy fáradt?"
"Ez a kötelességem, az Ön biztonsága érdekében."
A pápa kedvesen ránézett. Visszament a lakásába, és néhány perc múlva visszatért egy székkel a kezében: "Legalább ülj le."
A svájci gárdista döbbenten válaszolt: "Bocsásson meg, de nem tehetem! A szabályok nem teszik lehetővé. "
"A szabályok?"
"A kapitány..."
"Valóban? Nos, én vagyok a pápa, és arra kérlek, hogy ülj le. "

A svájci gárdista egy percig vívódott a szabályok és a pápa között, végül is (az alabárdjával a kezében) a széket választotta. Utána pedig megette a lekváros kenyeret is, amit személyesen a pápa hozott neki reggelire, mondván: "Jó étvágyat, testvér."

(Calciomercato.com/Szaléziak.HU)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése