| A képviselő felkérte a kormányt, vizsgálja meg a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) hazai bevezetésének költségvetési hatásait, |
2013. 09.09.
Parlament előtt a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésének lehetősége
Szili
Katalin a Dr. Kövér László házelnök elé terjesztette önálló képviselői
indítványát a feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetési
lehetőségének vizsgálatát kezdeményezve, 2013. szeptember 03.-án. A
képviselő felkérte a kormányt, vizsgálja meg a feltétel nélküli
alapjövedelem (FNA) hazai bevezetésének költségvetési hatásait, különös
tekintettel a KSH létminimumra vonatkozó számításaira, valamint a nettó
minimálbér összegére több változatot is készítsen el.
Szili Katalin emlékeztette az
országgyűlést arra: Magyarország Alaptörvénye deklarálja, hogy az emberi
méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az állam által
garantált szociális biztonsághoz, az FNA hangsúlyozott célja pedig a
létbizonytalanság felszámolása. Az FNA minden állampolgárnak, a
születésétől a haláláig járna.
Meghatározott esetekben,
élethelyzetekben és módon (részben esetlegesen) készpénzhelyettesítő
eszközök útján vagy természetbeni juttatások formájában is adható lenne.
Mértéke az állam mindenkori teljesítőképessége alapján kerülne
meghatározásra és a szerény életvitel költségeit fedezné. Kiváltaná a
szociális segélyek, ellátások jelentős részét. Ez a hivatali apparátusok
létszáma csökkentését is eredményezné. Szociológusok szerint alkalmas
eszköz lenne a „megélhetési bűnözés” visszaszorítására, amelynek nem
elhanyagolható része a szegénységgel, a hátrányos helyzettel függ össze.
A koncepció közgazdasági támogatói
véleménye szerint az FNA általában fogyasztásra kerül felhasználásra,
így képes a gazdaságot élénkíteni, stabil keresletet tud biztosítani a
helyi gazdaság számára, egy része forgalmi típusú adókon keresztül az
államháztartás rendszerébe visszajut. Tömegek válhatnak hitelképessé,
amely lehetőséget teremt forrásbevonásra a vállalkozásokba is. Felmerülő
ellenérv szokott lenni, hogy az FNA nem ösztönöz munkavállalásra,
vállalkozásra. Az alapjövedelem összege azonban a létfenntartásra
korlátozódik, a korszerű fogyasztói igények kielégítésére nem jelent
megfelelő forrást.
A képviselő asszony indítványában
hangsúlyozta, hogy az FNA kérdésében európai polgári kezdeményezés
indult 15 EU tagállam polgárai (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült
Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország,
Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Szlovákia,
Szlovénia, Spanyolország,) részvételével. A kezdeményezők több különböző
kultúrát, nyelvet, társadalmi csoportot valamint politikai és vallási /
filozófiai nézetet képviselnek, de az előterjesztett kezdeményezést
mind elfogadják, mint egy hosszú távú megoldást. A kezdeményezés nyomán
várható, hogy az FNA-ra vonatkozó javaslat az EU döntéshozatali
szerveinek asztalára kerül.
Mindezek alapján Szili Katalin
indokoltnak látja, hogy az Országgyűlés a Kormányt felkérve ismerje meg a
magyarországi bevezetés jogi, társadalmi, gazdasági és szociális
szempontjait és hatásait, hogy ezek alapján alakíthassa ki mielőbbi
álláspontját.
Doody
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése