Elképesztő: megszűnhet a rokkantak társadalombiztosítása |
2013-02-22 08:50:41 |
Az
utóbbi időben egyre több megrokkant olvasó küldött panaszos levelet
szerkesztőségünkbe kétségbeesésüknek adva hangot, miszerint komoly
betegségekkel küszködve az orvosi rendelőkben szereztek róla tudomást,
hogy piros lapot kaptak.
A vészvillogó piros lámpát úgy
kapcsolták be nekik, hogy ők nem is tudtak róla. Többen arról
panaszkodtak, hogy az NRSZH felülvizsgálat utáni visszaminősítés
alkalmával, amikor a fellebbezésüket benyújtották II. fokra, majd orvosi
vizsgálatokon vettek volna részt, közölték velük, hogy nem érvényes a
TAJ kártyájuk. A betegek azt is nehezményezték, hogy az
orvos-szakértői felülvizsgálatukon a 40 százalékos mértéket nem érte el
az egészségkárosodásuk - ez szerepelt a határozatukban. Ők azok, akik
komoly betegségekről számolnak be, de „papíron”, mégis egészségesekké
váltak 10-20 évi rokkantság után, egyre rosszabb állapotban.
Egy a Hírhatárnak nyilatkozó, neve
elhallgatását kérő beteg beszámolt arról, hogy éppen műtétre volt
előírva, és amikor a műtét előtti előzetes kivizsgálást intézte volna,
akkor közölték vele a rossz hírt, hogy nem biztosított. Volt olyan
beteg, aki a rendszeres gyógyszerfelírás alkalmával szembesült a
háziorvosánál arról, hogy baj van.
Elképesztő az, hogy amikor a beteg
érdeklődni próbált, senki sem tudta neki megmondani, hogy hol és hogyan
intézhetné jövedelem hiányában a TAJ kártya érvényességét, hogy a
rendszeresen szedett gyógyszereihez és a rendszeres orvosi kontrollokhoz
hogyan juthat mégis hozzá, súlyos betegen.
Vannak olyan betegek is, akik
rehabilitációs-járadék ellátásuk letelte után, ki tudja, hogy mikor
lesznek majd a felülvizsgálatra berendelve. Ha az ellátás megszűnése
után nem hívják be őket hónapokig, akkor már bottal üthetik a nyomát az
egészségügyi ellátásuknak?
Hogyan juthatnak hozzá súlyos betegen az
életmentő gyógyszereikhez? Miért ilyen sürgős a TAJ kártya bevonása
pont a rokkantaknál? Azért, hogy ne legyenek súlyos betegen egyáltalán
ellátottak? Így villámgyorsan meg lehet tőlük szabadulni örökre? A
kormány, vagy aki ezt elrendelte, nem gondolja, hogy ez több mint
gyalázatos intézkedés a legkiszolgáltatottabb betegek ellen?
A beteg hiába szeretne élni a
jogorvoslattal, a TAJ kártya hiányában még az orvoshoz sem jut el, hogy a
betegségeit a leletekkel bizonyítsa! Ennek hiányában pedig nem lesz
„papíron” együttműködő. Ez pedig a rokkantellátásból történő kizárást
vonja maga után! Így aztán se fellebbezés, se a munkaügyi bírósági út
szóba sem jöhet! Elkezd ketyegni az 1095 napos biztosítási idő hiánya, a
beteg pedig egész életére ellátás nélkül maradhat. Később már hiába kap
észbe, pénzbeli ellátásra már nem lesz jogosult, bármennyire súlyos
állapotba kerül!
Ami a rokkantak TAJ kártyájának az
érvényességét és a pénzbeli ellátását illeti, hát bátran kimondják a
betegek, hogy nem másról van itt szó, mint nyílt eutanáziáról! Arról,
hogy a rokkant ne is tudjon élni a jogorvoslati lehetőséggel sem!
Ugyanis amikor kezébe kapja az I. fokú elutasító határozatot, addigra
már vége is a jogorvoslati lehetőségnek! A felülvizsgálattól számítva
kb. 30 napos határidő után jön meg a határozat, aminek 15 nap a
fellebbezési határideje. Ezzel már el is fogyott a 45 nap, amely után
megszűnik a TAJ kártya érvényessége! Így mire a beteg a jogorvoslatot
igénybe vehetné, leghamarabb egy újabb hónap eltelte után, addigra el
van zárva az a lehetőség is, hogy újabb és újabb orvosi
szakvéleményekkel bizonyítsa azt, hogy ő valóban súlyos beteg. A
munkaügyi bíróságon is csak pervesztes lehet ezek miatt a tények miatt,
mert az orvosig sem jut el a TAJ kártya hiányában! Hát, jól ki van ez a
rokkantak ellen találva!
Íme egy olvasói levél a TAJ kártya
jogtalannak tűnő megszüntetéséről, a családnak okozott 60 kilométeres
útiköltségről, a rengeteg telefonköltségről és az egész napos
ügyintézésről, amely a beteg kimerültségét és idegállapotát is jól
tükrözi. Az persze ma már természetes, hogy még annyit sem mondott neki
senki: elnézést a tévedésért, és a kellemetlenségért! Hát, ezt bizony
érdemes végigolvasni:
„RÉMÁLOM A TAJ KÁRTYÁM KÖRÜL!
Rehabilitációs járadékra ítéltettem, mely 2013. január 31-én telt le.
2012 decemberben, annak rendje-módja
szerint, kértem is az új felülvizsgálatot, amire már 2013.januárban meg
is kaptam az időpontot, azon meg is jelentem.
Közben bírósági perben visszanyertem
a rokkant-státuszomat, 2011. január hónapig visszamenőleg. Erről a
határozat szerencsémre megszületett 2013 év februárjában. Szerencsémre
azért, mert ha csak a szokásos rehabilitációs-útvonalon haladok, akkor
már a TAJ kártyám nem lenne érvényes.
A meglepetés akkor ért, amikor 2013.
február 20-án elmentem a háziorvoshoz, ahol közölték velem, hogy
"piroslámpás" a TAJ kártyám.
Kezembe nyomtak egy kis cetlit, hogy mielőbb intézkedjek TAJ kártya ügyben.
A szükséges gyógyszereimet még
kiírták ugyan, de a háziorvosi asszisztensnő közölte, hogy intézkedjek
mielőbb, mert a TAJ kártya nélküli vizsgálatokat kiszámlázzák nekem.
Hirtelen szólni sem tudtam a
meglepetéstől, hiszen én rendszeresen megjelentem a rehabilitációs
szakigazgatási szervnél. Együttműködő voltam.
Hogyan lehet az, hogy csak
egyszerűen megszűntették a TAJ kártyám érvényességét, amikor a munkaügyi
bíróság visszaítélte a rokkant-státusomat?
Ezután telefonok sora következett.
1./A regionális OEP-nél azt mondták,
azért szűntették meg a TAJ kártya érvényességét, mert lejárt a
rehabilitációs ellátásom. Kérdeztem, hogy ebben az esetben mit tehetnek a
rehabilitációs ellátottak? A válasz az volt, hogy fizetnek! Azt is
kérdeztem, ha az újabb felülvizsgálatkor bebizonyosodik, hogy mégis csak
beteg vagyok, akkor a befizetett járulékokkal mi lesz? A tanácstalan
válasz az volt:” Ez nem az én hatásköröm”- felelte az OEP ügyintéző.
2./ A következő telefonos játszmám a
nyugdíjintézet volt, ahol a határozatomról érdeklődtem volna. Azonban
én is úgy jártam ezzel, hogy inkább feladtam, mert a nyugdíjintézet az
teljesen elérhetetlen egy beteg számára. Ott ugyanis vagy nem veszik fel
a telefont, vagy foglalt órákig.
3./ Újra felhívtam az OEP-et, és
kérdeztem, ha a munkaügyi bírósági határozatomat bemutatnám, akkor
lehetne szó arról, hogy visszakapjam a TAJ kártyámat? Hát, ha bemutatom,
akkor igen – ez volt a válasz.
4./ Elmentünk. Utaztunk oda-vissza
60 km-t. A munkaügyi bírói végzés láttán megszületett a csoda! Újra
magamhoz szoríthattam a TAJ kártyámat, végre!
Már, csak azt nem értem:
Ha van egy nagy beteg, akivel
önhibáján kívül packázik a hivatal, miért nem lehetett volna ezt a sok
riadalmat és kellemetlenséget, a nagy költségeket, mint 60 km-es
váratlan utazás, sok-sok telefonálgatás, egy egész napi időveszteség
nélkül megúsznom rokkantként? Miért ennyire sürgős megfosztani a
rokkantakat a TAJ kártyájuktól? Hogy súlyos betegen orvoshoz se
juthassanak el? Miért nem tud egy hivatalnok felvilágosítást adni
telefonon, ha megkérdezik a teendőkről? Miért a betegnek kell a
megoldásokat keresni csak az információért? Miért nem ismerik a
szabályokat rendesen sem a hivatalokban, sem az egészségügyi személyzet,
hogy segíthessék a betegek útját és a teendőit ilyen esetekben?
Bevett szokás, vagy hivatali hiba,
hogy a rehabilitációs járadék ellátásom lejárata előtt már egy hónappal
megszűntették a TAJ kártyámat. Az ügyintézők pedig csak védekeztek, hogy
ez nem az ő asztaluk, amikor nem akartak felvilágosítani sem arról,
hogy mi a teendőm a TAJ kártyám visszaszerzése érdekében.
Mélységesen felháborító, hogy pont a
súlyos betegektől vonják vissza ilyen alattomos módon, suttyomban a TAJ
kártyákat. Azt feltételezik, hogy aki 10-15 évig is krónikus beteg
volt, az „papíron” meggyógyult és fizessen, ha újra felkeresi az
orvosát, hogy a rendszeres gyógyszereihez hozzájusson? Vagy úgy
képzelik, hogy csoda történik és vezényszóra meggyógyul a félholt beteg
is? Vagy úgy, hogy ha nincs TAJ kártya, akkor majd nem lesz beteg sem?
Igen, ezzel a módszerrel valóban nem lesz beteg, mert nemcsak a pénzbeli
ellátását szüntetik be mindenféle trükkökkel, hanem még az életmentő
TAJ kártyáját is kilopják a zsebéből? Szép kis gondoskodó társadalom ez,
mondhatom! Így újul meg Magyarország? És így nem hagynak senkit az út
szélén? Mert ezek a hangzatos mondatok a kormány szlogenjei, csak épp a
szakadékba lökdösik a betegeket egy élet munkája után megrokkanva!”
Ez a történet a betegek szemét
is felnyithatja nemcsak egy olvasmány erejéig, hanem tanulságképpen is:
ne engedjék magukat megkárosítani!
Aki nem fizet, az könnyedén szembe találhatja magát az APEH-al és a végrehajtóval. Igen, 5 évre visszamenőleg adótartozás címén behajtható, ha nem fizeti meg valaki a fix egészségügyi hozzájárulást!
Forrás: http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/elkepeszto-megszunhet-a-rokkantak-tarsadalombiztositasa
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése