2013. május 14., kedd

Feltétel nélküli alapjövedelem - Takáts Péter, Svájc 04.29.

 

 Takáts Péter szerint az értelmetlen, céltalan élet ideje lejárt, a XXI. századi embernek joga van, hogy az életét küldetése szerint alakítsa és képességeit a másik ember szolgálatába állítsa.

 

Feltétel nélküli alapjövedelem


2013. április 29., 12:14 szerző: Kiss Tamás
 
Az emberi jogok az ember létezésének és egzisztenciájának biztosítása nélkül, csak üres szavak. Svájci mintára ezért az EU-ban is aláírásgyűjtés indult, hogy mindenkinek járjon, méghozzá feltétel nélküli alapjövedelem. A témáról Takáts Péterrel beszélgettünk.
A Basel melletti Dornachban nemrégiben kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak abból az alkalomból, hogy a feltétel nélküli alapjövedelemről kezdeményezett népszavazás elérte a 75 ezres aláírást. A fórumon Takáts Péter, Velemben is otthon lévő, a világ számos pontján tevékeny szervezetfejlesztő, a hazai kulturális kreatívok egyik vezéralakja is részt vett. Aki a napokban az Európai Unión belül is elindult hasonló célú aláírásgyűjtés aktív támogatója és szervezője.

Mint érdeklődésünkre elárulta, az aláírásgyűjtés célja, hogy a svájci parlamentnek kötelező legyen módosítania az alkotmányt úgy, hogy abban a feltétel nélküli alapjövedelemre vonatkozó kiegészítés is szerepeljen.

A kezdeményezők abból a már ismert alapelvből indultak ki, amit az amerikai alapító atyák mondtak ki elsőként, hogy az emberi jogok az ember létezésének és egzisztenciájának biztosítása nélkül, csak üres szavak. Persze ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az embernek pénzt kell adni, hiszen elsősorban ennivalóra és megfelelő lakásra van szüksége, de ez a mai világban csak pénzzel biztosítható. Ezért aztán az alapjövedelem, amit ezzel a kezdeményezéssel miden svájci állampolgárnak biztosítani szeretnének, egy, a törvény által meghatározott pénzösszeg lesz, de nem egy szociális juttatás, nem egy segély, hanem egy emberi jog! Egy emberi alapjog, engedett bepillantást a a gondolati kulisszák mögé Takáts Péter, aki szerint, ha mindez megvalósul, akkor számos változás és átalakulás következik majd be a svájci szociális ellátó rendszerben, valamint a segélyezésben is. Ez a rendszer ugyanis ma - még Svájcban is - a hatalomra, a jutalmazás és büntetés elvére épül. Ez pedig számos jogtalansághoz, igazságtalansághoz vezet, és lehetetlenné teszi, hogy az ember a létezése értelmével és küldetésének kérdéseivel foglalkozhasson. Így aztán ma emberek milliói élnek értelmetlenül és céltalanul Svájcban is és a világban is, véli Takáts Péter.

Takáts Péter szerint az értelmetlen, céltalan élet ideje lejárt, a XXI. századi embernek joga van, hogy az életét küldetése szerint alakítsa és képességeit a másik ember szolgálatába állítsa (Fotó: Szendi Péter)

- Pedig az ember, egy motivációval és küldetéssel rendelkező lény, aki az ezekből adódó feladatit itt a Földön élve akarja megvalósítani. A kezdeményezők úgy vélik, hogy ennek az értelmetlen és céltalan életek az ideje lejárt, a XXI. századi embernek joga van arra, hogy az életét saját felismert küldetése szerint alakítsa és képességeit a másik ember szolgálatába állítsa - fogalmaszott a szakember, hozzátéve: - A kezdeményezés konkrétan érinti a munka és a munkabér szétválasztásának kérdését. 

Eddig egy svájci ember, miként a világban ma minden ember, csak a munkájáért kapott pénzt, és csak akkor, ha munkaerejét sikerrel el tudta adni a munkaerő-piacon. Vagyis a ma érvényes társadalmi alapelv az, hogy jövedelmed csak akkor van, ha dolgozol. A kezdeményezés egy olyan új helyzet kialakítását igyekszik elérni, ami az újfajta a emberképből fakad. Ugyanis az alapjövedelem bevezetése után azért kapsz pénzt, hogy dolgozhass. Ez az elképzelés egy újfajta emberi motivációra épül, méghozzá egy olyan belső motivációra, ami az emberben belül élő küldetéséből fakad.  

Ez a kezdeményezés egy újfajta közösségi gondolkodás irányába is mutat, és azt a felismerést lesz képes az emberekben a felszínre hozni, hogy a képességeimet azért kaptam, hogy azokat a közösségem szolgálatába állítsam és nem saját magamért, hanem az embertársaimért kell dolgoznom. Azt tapasztalom, hogy a  tudatosságukban magasabb szintre jutott emberek már most is felismerték, hogy egy munkamegosztáson alapuló gazdaságban nem lehet egoisztikusan dolgozni. Hiszen minden, amit az egyén kap, azt a közösségtől kapja, és így aztán egyértelmű, hogy minden, amit az egyén csinál, annak a közösség javát kell szolgálnia.  Ezek az emberek pedig azt is tudják, hogy az embernek nem csak jogai vannak, hanem kötelezettségei is. Különösen akkor, ha az ember kap valamit a közösségétől, akkor ezzel egy időben fel kell ismernie kötelezettségeit, felelősségeit is. Ennek a felismerésének a feltétel nélküli alapjövedelem esetében az az alapja, hogy erre a jövedelemre a lehetőséget a másik ember, a közösség munkájának eredménye adja - közölte Takáts Péter.

Na, de honnan lesz rá pénz, mennyit kaphatnak az emberek?
Takáts Péter válasza szerint az a pénz, ami a feltétel nélküli alapjövedelem kifizetéséhez szükséges, természetesen adókból származik majd. De ez nem jelenti azt, hogy az állam egy újabb adó bevezetésével növeli az eddig is igen magas adóterhet. Nem, mert a feltétel nélküli alapjövedelem fedezete azáltal jelenik meg, hogy attól a pillanattól, hogy ezt minden ember megkapja, a vállalatok, vállalkozók bérterhe azonnal lecsökken! Ugyanis ettől a naptól kezdődően csak abban az esetben kell nekik bért fizetni, ha valamely alkalmazott jövedelme a feltétel nélküli alapjövedelem szintje felett van. Egyéb esetben a bérteher megszűnik. Ezt a megtakarítást kompenzálja, ezt gyűjti be közösségi célokra az az új forgalmi jellegű adó, ami az általános forgalmi adóba - fa-ba - kerül majd beépítésre. Vagyis azonos árak mellett a bérekkel egyenlő mértékű adó folyik be a Kincstárba.

Vagyis a pénz arra, hogy minden ember megkapja a maga feltétel nélküli alapjövedelmét, már most is megvan. Hiszen például  Magyarországon is minden ember, aki él, az valamiből él. Ha nem dolgozik, akkor segélyt kap, vagy lop magának, de megszerzi azt, amire az élethez szüksége van. Most pedig egy csapásra megszűnik az egész segélyező adminisztráció és bürokrácia, nem kell sem a rendőrség, sem a bíróság, hiszen a feltétel nélküli alapjövedelemmel többé nincsen szükség szociális segélyre. Nem kellenek többé az ellátó rendszerek, a munkanélküli központok és az ellenőrzések. Az összes eddig az ablakon kidobott pénzt, az alapjövedelembe lehet forgatni, zárta mondandóját Takáts Péter.


Takáts Péter: Ha az új  szemlélettel széttekintünk a világban és megnézzük, hogy emberek milyen kezdeményezéseket indítanak és tartanak fenn, akkor azt kell mondanom, hogy ma a világ tele van archimédeszi pontokkal. Olyanokkal, melyek látszólag csak kis pontocskák egy bonyolult rendszerben, de közben mégis alkalmasak arra, hogy ezt a beteg és szenvedésekkel teli világot, mely most éppen abba az irányba halad, hogy csupa kis ÉN Zrt-ből álljon, kifordítsák a sarkaiból.


Rabszolgaság és szabadság
A modern gazdaság, a pénz- és bankrendszer és a világ egészének zsákutcába jutott fejlődése, illetve tovább mélyülő krízise egészen világosan mutatja, hogy mára az emberiség bizony rabszolgává vált, a pénz és a gépek rabszolgájává. Ahelyett hogy ezek ura lenne!

A kulturális kreatívok, köztük Takáts Péter és persze sokan mások is világszerte viszont azt mondják: elérkezett az ideje annak, amikor újra rá kell ébrednünk az emberi létezés igaz értékeire; olyan emberekké kell válnunk, akik tisztelik az ősi kultúrák bölcsességét, akik törekednek az ember és a kozmosz - ma még rejtett - összefüggéseinek megértésére. Szerintük ezen értékek újra-felfedezése mindenképpen megteremtheti azt a morális alapot, ami szükséges ahhoz, hogy a XXI. század embere ismét a természettel összhangban éljen, saját szabad akaratából megtalálja a határait és embertársaival olyan új közösségi formákat hozzon létre, melyek megfelelnek a mai kor tudatosságnak.

"Egy olyan világot kell teremtenünk, melyben a szociális formák, a pénz és a gazdaság az embert szolgálja és az ember valódi igényeit elégíti ki", s Takáts Péter és társai hisznek is abban, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése ebbe az irányba mutatna. Azt persze tudják, hogy munkájuk során értetlenségre számíthatnak főként azok részéről, akik számára még nem teljesen világosak a törekvéseik, illetve heves titlatkozásra azoktól, akik nagyon is értik, hogy a változás érdeksérelemmel járhat számukra.

Takáts Péter az egyik, témába vágó írásában példaként a svéd szakszervezetek esetét említi. A szervezet a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése okán indult EU-s aláírásgyűjtést hevesen ellenezte, mert rádöbbent arra, hogy egy esetleges siker esetén a szakszervezet jelenlegi nagy hatalma és befolyása lecsökkenhet, hiszen a bértárgyalások súlya szinte a nullával lesz egyenlő.

Kiss Tamás


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése