Szűzanya, október 11. Csatka- Mária kegyhely
Hajnalban Tata felé indulok. Bodajkig
zeng a kocsi a Miatyánktól és a mantrázástól. Visszafelé indulván
szólítanak: "Menj be Csatkára!" Gyors telefon Ilonának, aki visszaigazol. Nem gondolkodom, elindulok irányban. Közben Ilonát hívom gyorsan, mi
lehet a dolgom, hisz a hívás erős.
-Van egy csillámkő Dobogókőről,
mely mindig velem van, kódokat hordoz. Vidd és tedd le Máriának és mondj
egy imát a Mindenségért és a Magyarokért. -hangzik a
válasz.
Megérkezem. Turista busznyi ember jön visszafelé éppen. Mivel
munkából jövök, fura látvány lehetek "topisan". Lemegyek a forráshoz
vízért. Forrás felett egy pici Mária szobor néz le rám. Felnézek
rá. Azonnal elkezdem a Miatyánkot, nem tudom miért. Rögtön megjön az
energia is, szinte lüktet bennem. Elindulok a kápolna felé, ami most nyitva
van. Leülök a kápolna előtti padra. Nagy a csend, szinte
síri. Odalép hozzám egy hölgy.
-Ki vagy te vándor??
-Vagyok,
aki vagyok -hangzik a válasz.
-Vár Mária!-mondja.
-Tudom!-válaszolom.
-Ez így van!-válaszolom. Felállok és elindulok a kápolnába. Belépés
előtt egy sóhajtás. Leülök hátul.
Elmondom Máriának miért jöttem,
de már hív is az oltár elé s letérdeltet, de ekkor már könnyezem. (Nem vagyok vallásos, de hitem van!) Lehajtott fejjel
elmondom rövid imám. Felállok és az oltárra teszem a
csillámkövet. Leírhatatlan megnyugvás, lelki béke, egység, szeretet tör
rám.
Még időzöm kicsit. Közben üzenet jön, hogy okt.13-án (vasárnap) menjek ki
papírral, tollal a legközelebbi Mária kegyhelyre, mert üzenetet kapok. Egy félórát még eltöltök kinn a padon ülve,
majd indulok haza.
Szűzanya, október 13. vasárnap
Kora este érkezem
a kegyhelyre. Leülök, mantrázok, előkerül a füzet és a penna. A csendben
a korona csakrámon keresztül átfut rajtam az energia, majd elkezd cikázni föl
s alá, és már írok is.
"Szent és Kegyeletes helyen, mikor feltör forrásnak vize, akkor értetődik meg a teremtés s természet rendje.
Jöjj hozzám, mondj imát, hogy szíved-lelked s valós helyed megtaláld e-planétán. Rabnak hisz, ki úgy gondolja, de a hitnek nincs rab lánca. Feloldozza a hited a rabnak hitt igát.
Hálátok fogadom a Szent helyeken, hol, hogy higgyetek, megjelenek nektek. Drága Magyarok!! Szent helyekre küldelek bennetek, hogy egyesítsétek a Nemzetet. Nemzetem testén oly nagy sebek, de az idő begyógyítja ezeket. Eljött időtök az Úrban, levétetett a szent keresztről. Emeljétek Szent népem a Fény birodalmába, mert eljött az idő a Magyarik számára.
Ébredjetek, nincs már idő, elkezdődött az új jövendő. Kapujában fényesség és áldás, hogy nemzetnek-nemzete elfoglalja méltó trónját.
Mutassatok világot-világnak,hogy a többi nemzet is felvirágozzon. Legyen egység, béke s szeretet, mert mindennek ez a kezdete. Ne dúljon lelkedben harag s indulat, hisz az nem vezet sehova. Tedd le bánatod s haragod, ajtómban az ajtón túl vár bennetek a fény és az új világ kapuja. Áldást s szentséget hoztok ti a földre mert ez a Magyarok fő küldetése. A sokat vállalt nemzetnek, meglátjátok feltör forrásnak vize. Legyetek alázatosak, hitetek töretlen, mert ezt vállaltátok odafenn. Fogadjátok az égi küldötteket, kik titkok tudói, a legősibb ereklyéitek hordozói.
Pálosok helyein szóljon hangos ima, mert az Úr is így akarja. Pálosok, apátok kelnek most életre, mert a Nemzet emelésnek ez egyik terve. Ki-ki tegye dolgát, hol érzi s lelkében a hívást érzi. Legyen bennetek szeretet s béke mikor feladataikhoz szólít a lélek. Gyújtsatok mécsest, kössetek nemzetiszínű szalagot és az ima messze hallatsszon, Égbe s Mennybe, hogy a Nemzetet újból Egyesítsétek."
Szűzanya, október 15. kedd
Egy különleges
energiával bíró pálos szerzetes kolostorromhoz
hívtak szerbe minket az égiek. Két felé oszlottunk, a csapat egyik fele reggel
ment, én és társam délután. A völgy bejáratánál
már éreztem a hely szellemi síkú vezetőjének
energiáját, jelenlétét. Nagyon heves szívdobogásom lett. Hangos
mantrázással és Miatyánkkal indultam a Szent hely felé.
A forrásnál, a fák nagyon sűrű lombjai közül besütő napsugár így üdvözölt
minket (lásd fotó)
Elérzékenyültem, megéreztem az égiek jelenlétét. Odaálltunk a forrás elé, és azonnal tudtam, hogy amit
leírtam üzenetet, fel kell olvasnom. Hangom kicsit
megcsuklott, zavarba jöttem, elérzékenyültem. Csapattársam
kikerekedett szemmel nézett rám. Biztat, nagyon tiszta lélek ő. Elmondom a mantránkat
és belekezdek. Nem hittem volna, hogy a felolvasása egy ilyen üzenetnek
ilyen reakciókat vált ki bennem. Az öröm, boldogság és a végtelen hála nyugalma járta át testem. Elérzékenyülten álltam ott.... Megérkeztem.... itt vagyok a Mindenséggel.... Könny csordul a szememből. Megköszönik a szolgálatunk az égiek és a lelkek,
akik ezt várták. Ki voltak erre szomjazva. Belépünk a kolostorrom fő
hajójának romjain a közepébe. Hatalmas energia fogad minket. Megtartjuk
a magunk Szertartását. Elidőzünk még kicsit, majd indulunk
haza.
Tudjátok ezért szép ez feladat, mire esküt tettünk -mind a táborban, mind a kis csapatunkban- s felajánlottuk
odafentre és egymásnak is . Ilyenkor
értetődik meg Szelei Magdi, Rakk Ilona és mindegyikőtök
segítsége, tanítása. Mert aki csak ölelésre, és meleg szívből jövő szóra
jössz oda hozzám, te is tanítasz. Az Istenanya áldjon meg titeket
ezért! Hálával tartozom mindenkinek ezért.
Itt értetődik meg, hogy mindegy mit és hogyan teszel, ha azt tiszta igaz
hittel, szeretettel teszed. Nem bonyolult dolgok ezek, csak tegyétek. Ezek a
megélések emelnek bennünk isteni létünkbe, középpontunkba. Ezért
fontos a tiszta EGYSÉG. Engem megerősített abban SZIKLA SZILÁRDAN, hogy kik a szellemi kísérőim és vezetőim.
Ezen soraim azért írtam le, mert egy
egységben szerettem volna elmondani a saját megközelítésemben, megélésemben -
tán rámutatva a lényegre- hogy mindig tudnunk és éreznünk kell, hogy hova
kikhez tartozunk!! Ölellek bennetek és áldás nektek Magdi, Ilona és Mindenki, aki igaz hittel, szeretettel velünk van.
Tisztelettel Korona Sándor
Szerkesztette Dombi Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése