Jurtában él egy család az Őrségben + videó

  

 A négygyermekes házaspár azt vallja, ott, az őrségi völgyben jobb világot teremtenek maguknak.

Jurtában él egy család az Őrségben + videó

 

2012 október 08, hétfő - 14:24 | szerző: richpoi.com

Jurtában él a Paulics család a göcseji dombok között. A négygyermekes házaspár azt vallja, ott, az őrségi völgyben jobb világot teremtenek maguknak.

Édekes dolgokat hoz magával az élet. Az embernek akadnak olyan döntései, melyek nem átlagosak, melyek a külvilág számára alig érthetőek. A legtöbb magyar család számára nem megoldás, nem lehetőség az az út, ami Paulicsék döntése volt, s amit tavaly megvalósítottak: jurtába költöztek egy erdő közepébe.

Egy magyar család a fejébe vette, hogy távol fog élni a várostól, szinte teljesen önellátó életmódra fog berendezkedni. Első alkalommal "rendes" házban lakva vágtak bele kezdeményezésükbe, de a bérleti szerződésük hamar lejárt, így költözködniük kellett. Ez véglegesítette bennük azt a szándékot, hogy ne béreljenek újból házat, hanem együttélve ténylegesen is a természettel, jurtákat húzzanak fel.  A család önfenntartásra törekszik, zöldséget termesztenek, állatokat tartanak, a jövőben pedig sajtkészítéssel akarják kiegészíteni jövedelmüket. A gyerekek magántanulóként végzik tanulmányaikat.


A jurta a vándorló nomádok, így a magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagyállattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód, a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt. Paulicsék viszont nem vándorolni akarnak, csupán természetesen élni.
A négyhektáros, erdőt és rétet is magába foglaló birtokon lovakat és kecskéket tart a család. Önellátásra rendezkedtek be. Kutat fúrtak, építettek egy konyhát. A civilizációból egy terepjárót és egy mobiltelefont vittek magukkal.


Miért választották a természetet?
Mi dühítette fel annyira, hogy itt kötött ki az erdőben? - kérdezték az eredetileg fogtechnikusként dolgozó férfit, miközben mentateát ittunk a jurta előtti asztalnál, kétségkívül idilli környezetben.
- Nem vagyok dühös - mosolygott. - Inkább szomorú vagyok, mert úgy érzem, hogy az emberiség nem jól sáfárkodik az erőforrásaival. Tönkreteszi a környezetét, morálisan mélyponton van, és az emberek nem boldogok. A kinti világ - mi így hívjuk a civilizált világot - nem igazi. Az ételek nem táplálékok, a férfiak nem férfiak, a nők nem nők, és száz emberből kilencvennyolc beteg. Tipikus probléma például a magas koleszterinszint, nem azért, mert az emberek zsírosat esznek, hanem mert becsapják a szervezetüket. Azt mondogatják, hogy iszonyú sok dolgom van, nyolcvan helyen voltam ma, és harminc telefont kellett elintéznem. Az elme ilyenkor azt a sugallatot kapja, hogy a szervezet borzasztó terhelésnek van kitéve. Válaszul zsírt raktároz, amit majd el lehet égetni. De végül nem égeti el a szervezet, mert az emberek nem mozognak. Az egész élet hamis és hazug.


- Én nem kevesebbet tűztem ki célul, mint azt, hogy a világ jobb legyen - folytatta, nyomatékosítva: ez így van, még ha viccesnek tűnhet is az erdő közepén ülni, s ilyen hangzatos kijelentést tenni. - Azt vallom, hogy a legnagyobb kohéziós erő a család, de a család manapság nem működik. Egy anyuka azt mondta nekem: a tizennégy éves gyereke olyan, mintha az ellensége lenne. Nemcsak olyan, mintha, hanem az ellensége vagy, válaszoltam. Miért? Mert természeti törvény, hogy egy csoporton belül az új egyedek mindig a fajra jellemző tulajdonságokat leginkább megjelenítő egyedet követik, a szomszédos csoportokat pedig ellenségnek tekintik.
- Mindenkinek az a csoportja, ahol az ébrenléti idejének legnagyobb részét tölti, a gyerekeké így tehát az óvodai csoport vagy az iskolai osztály. Ott keresnek mintát, s mivel az ember ragadozó, a legagresszívebb, legkezelhetetlenebb diák szolgál mintaként. A család pedig szomszédos csoportnak, ellenségnek minősül. Zsákutca, amerre a világ halad, és én szeretnék ezen változtatni. Az etológiának van egy olyan tétele is, hogy ha a csoporton belül öt százalék viselkedése megváltozik, rövid időn belül az egész faj, az egész csoport viselkedése átalakul. Ezt szeretném elérni. Öt gyermekem van, nekik is lesznek gyerekeik, és sokan jönnek ide, akikkel sokat beszélgetünk. Velük talán elérjük az öt százalékot, és akkor valami megváltozhat.


Paulics Péter felesége, Burucs Andrea is nyilatkozott:
- Budapesti vagyok, harmincnégy évig ott laktam. Közgazdászként, középvezetői beosztásban dolgoztam egy mobil távközlési cégnél. Úgy alakult az életem, hogy 1999-ben kivettem egy év fizetés nélküli szabadságot, és amikor vissza akartam menni, olyan változásokat tapasztaltam a cégnél, hogy mégsem tettem ezt. Egy ezoterikus boltban dolgoztam ezután, akkoriban kezdett érdekelni a masszázs, és elmentem Péter egyik nyári táborába, ott találkoztunk.
Paulics Péter a japán Yumeiho masszázs oktatója.
- Azt vizsgáljuk, mennyire tolódott el az ember testsúlyközpontja, mennyire egyensúlyvesztett, és ezt próbáljuk korrigálni. Ez a masszázs ősi, 1600 éves múltra tekint vissza, és nagyon komplex. Volt egy japán mestere - sajnos már nem él -, aki azt írta ki a rendelő ajtaja fölé: a betegségek végállomása. Nemcsak mozgásszervi betegségeket tudott eredményesen kezelni ezzel a technikával, hanem más problémákat is. Egészségházat működtettünk Szombathelyen a volt feleségemmel, ahol ezt a masszázst végeztem, és tizenöt éve tanítom. Az aktív munkavégzéssel már felhagytam, de aki idevetődik, akinek problémája van, annak segítek.
A hétköznapok persze főleg azzal telnek mostanában, hogy a család belakja az új otthonát.
- Ez a terület kicsi a teljes önellátáshoz - mondta Paulics Péter. - Idén még semmit se tudtunk termelni, az egyelőre meglévő családi házunk kertjéből hozzuk el a terményt. Majd ezután alakítjuk ki a kerteket, és elkezdjük művelni a földet, de kell hozzá öt év, mire beérik ennek a gyümölcse. Úgy tervezem az önellátást, hogy megtermeljünk, amit tudunk, amire pedig ezenfelül szükségünk van, cserével jutunk hozzá.


Nem félted a gyerekeket a kullancsoktól, a darazsaktól, attól, hogy eltévednek, elvesznek?
Ha bízom a természetben, akkor nem félhetek tőle. Ehhez az élethez, és az élethez általában is, bizalom kell.

Attól sem tartasz, hogy a gyerekek nem fognak majd érvényesülni a társadalomban, ha felnőnek?
Egyáltalán nem. Egy szülő két dolgot adhat a gyerekének, gyökereket és szárnyakat. Ha ezt megadjuk nekik, boldogulni fognak.

Hogyan tolerálják a hatóságok ezt az életmódot?

Ha az ember szeretettel és nyitottsággal fordul mások felé az igazságot képviselve, nem lehet baj. Vannak szabályok, amelyeket az emberek alkotnak, és vannak a természet törvényei. Ha az utóbbiakat ismerjük és követjük, akkor nem lehet probléma. Én itt kialakítom a saját életemet, nekem minden cselekedetem arról szól, hogy a világ jobb legyen. Akkor miért bántana bárki?
Átmeneti, vagy végleges otthonnak tervezitek a jurtát?
Végleges, mindenképpen hosszútávú.
Télen is lehet benne lakni?
Igen.


Hogyan lehet fűteni?
A lehetőségek száma szerintem elég korlátlan, áram és gáz is bevezethető lenne, és ezek bármelyikét lehetne fűtő energiának is használni. Mi fával fogunk, és kályhákkal. Az idei tél tesztüzem lesz, ami alapján a fatüzelés eszközeit fejlesztjük majd a jövőben.
Mennyire szigetelt?
A jurta szigetelése nem tudja elérni a most hatályos uniós előírásokat. A hőszigetelése az általunk megkérdezettek, nálunk tapasztaltabbak szerint kielégítő, és a magyar tél komfortos, megfizethető formában élhető meg benne. A vászon, ami borítja a fa szerkezetet, egy modern, több rétegű rendszer, ami az autentikus jurtáénál jobban bírja a magyar klíma páratartalmát, és a hőszigetelése is kielégítőbb. Ennek hatékonysága nagyban fokozható a fal belső szőnyegekkel, nemezzel, egyéb drapériákkal való fedésével. Az alapok is akár kívülről, akár belülről, jól szigetelhetők.
Min áll a jurta?
A mi jurtánk kör alakú fa dobogókon áll, amik alatt vízelvezetés céljából kavicságy van 7-10cm vastagságban. Ez is ezer más módon megoldható, de ez gyors, szép, megfizethető, természetes megoldás, amik mindegyike fontos szempont volt nálunk, mikor a kivitelezésben gondolkodtunk.
Lehet e a jurtán belül tereket leválasztani?
Lehet, de mi nem szeretnénk. Számunkra fontos, hogy minél jobban megőrizzük a kör adta egységet. Maximum függönyök, bútorelemek fognak funkcióelválasztó szerepet is kapni.

Hogy lehet megoldani a fürdőszoba funkcióit?

Fúrt kútból érkezik a víz a jurtába, ami egy hidrofor segítségével teljesen vezetékes víz funkciót tud majd betölteni. Egy fa tüzeléses bojler fogja a meleg vizet biztosítani. WC-nk pedig alomszék. Kezet lavórban mosunk. Mosógép üzemelni fog teljesen klasszikus módon.
Mekkora a jurta, és a lakótér?
3 db 6méter átmérőjű jurta fogja adni a közel 90 nm-nyi lakóteret. A jurták ajtajai egymás felé nyílnak, és egybenyithatók, de vihar, hideg, szeparálási szükség esetén teljesen leválaszthatóak.
Hogy oszlanak meg a funkciók a 3 jurtában?
Konyha-nappali jurta: általános élettérhez és vendégek fogadására. Gyerekjurta, ami a gyerekek paradicsoma lesz. Háló és fürdő: itt a családunk privát eseményei zajlanak csak. Vendég ritkán megy majd ide.
Mennyire stabil, megbízható egy vihar alkalmával?
Formájának köszönhetően a szél nem talál rajta “fogást”. (a jurták teljes összeépítése ezért nem ajánlott) Víz bejutni nem tud az impregnált hegesztéssel illesztett vászonnak köszönhetően. Az eső kb. annyira hangos, mint egy tetőtéri lakásban.


VIDEÓ:
 http://www.youtube.com/watch?v=Nl8M7K8JehU



 Forrás:
http://richpoi.com/cikkek/hazai/jurtaban-el-egy-csalad-az-orsegben--video.html