Az életöröm kiteljesedése
A legutolsó – Kalandtúra a Fényfolyón
– című írásban részletesen kifejtésre került, hogy miképpen és miért
érdemes régi energiamintákon túli megoldásokat megtalálni. S most ha
visszatekintek az azóta eltelt közel egy hónapra, azt látom, bizony az
élet elénk hozta a megpróbáltatásokon keresztül a VÁLTOZTATÁS
lehetőségét.
Érdemes tehát visszanézni az előző négy hét tapasztalásait: képes voltál-e más módon tekinteni magadra, a világodra? Milyen jellegű problémákba futottál bele, miről szóltak most a tapasztalásaid? Ki tudtál belőlük lépni, el tudtad-e engedni őket, és ugyanúgy hatottak-e rád? Ezt bőven elegendő magaddal szemben, önmagad számára megválaszolni, és a válaszokon talán azonnal túl is lépni. Mert könnyen lehet, hogy ezzel csak tovább növeled a „drámát”: „nézzétek, milyen ügyes voltam” vagy „jaj, nekem semmi sem sikerült” – és így tovább.
Mivel nagyon sok és nagy „hatású”
fényszög kapcsolat volt és van jelen a napokban, ezért ennek eredőjét
érdemes csak meghatároznunk. Ahogyan a legutolsó előadáson hallhattad és
a mellékelt képen is látható, szinte minden égitest valamilyen
kapcsolatban áll a többivel. Ezt, ha rávetítjük a személyes képletünkre,
akkor azt kapjuk, hogy most nem kiemelten egy-két életterületen
jelennek meg a kihívások és váltások, hanem szinte minden szinten.
Éppen ezért júliusban tehát az élet kvázi teljes átalakításáról beszélünk.
Ahogyan az előadáson hangoztattam,
ilyenkor nem nagyon tudsz mit csinálni, elmével, aggyal, logikával ezt
nem nagyon lehet kikombinálni, megmagyarázni. Tapasztalj, lélegezz,
engedd meg az átalakulást. Lépj ki a megszokásokból.
Egyre kézzelfoghatóbb az idő minőségének
is az átalakulása, néha percek–napok–hetek telnek el észrevétlenül,
máskor fél óra is egy örökkévalóságnak tűnik. Van, hogy a tested olyan
fáradt, mintha egy napon keresztül talicskáztál volna… S ez csak a
jéghegy csúcsa.
Minden arra tanít, hogy VÁLTOZZ. Alakulj át, fogadd be az új lehetőségeket, és hagyd el a régi mintákat.
Ez már szinte lerágott csont, de most egyre erőteljesebb lesz és lesz
és lesz… Egy kilépési pont kezd el nagyon erőteljesen kialakulni az
asztrológiai képlet tükrében:
Tudod-e élvezni az életet? Meglátod-e az életörömöket, a szépséget a mindennapjaidban?
Ki tudsz-e lépni a fojtogató civilizációs problémákból, amelyekkel
valójában nem is kéne megküzdened? Mert akár hiszed, akár nem, azért
születtél erre a Földre, hogy megtapasztald saját magadat, egy izgalmas
kalandban. S ki mondta azt neked, hogy ennek szenvedésnek kell lenni?
Ki mondta azt, hogy az életben vannak
rossz dolgok, amik alól nem lehet kibújni? Ez egy hatalmas hazugság –
bár nagyon hihetőnek tűnik, és pont az a hihetetlen, amiről írtam. De
csak egy icipicit képzeld el, hogy így van: nem kell küzdened, nem kell
szenvedned, erőlködnöd az életben. Ez nem azt jelenti, hogy nem
találkozol kihívásokkal, hiszen hogyan ismernéd meg magad erőművészként,
ha nem kéne súlyokat emelned? Csak a súlyemelést képes vagy-e élvezni?
S miért nem élvezed az életet? Kérdezem
akkor, amire adható egyfajta válasz: mert teljesen eladtad annak a
lehetőségét, hogy Te mondd meg, hogy Te mit és hogyan szeretnél élvezni,
és engedted, hogy mások mondják meg neked, hogy mit és hogyan kell
csinálnod. Nem – mondod – ez önzőség! Ó, de milyen
önző is leszel akkor, ha boldog, egészséges és felszabadult vagy otthon a
családodban, a munkahelyeden, nem válaszolsz senkinek vissza
ingerülten, azt csinálod amiben teljesen kiteljesedsz, abból élsz amit
szeretsz és azzal vagy, akivel teljességet élsz meg – és ezzel csupa
örömöt és kiteljesedést sugárzol mindenkire. Ezt hívhatod önzőségnek is –
mert jelenleg ezt tanítják mindenütt a világban, hogy ha a saját
boldogságoddal foglalkozol, akkor önző vagy. Igen, ha elveszel másoktól
és másnak a kárára vagy – akkor önző vagy. De ha adsz másoknak a saját
boldogságoddal? Akkor azzal pont az ellenkezőjét éred el… Csak próbáld
ki, ha nem hiszed :)
Egyszerűen kezdd el élni a SAJÁT ÉLETEDET.
Amiben szabadságot élsz meg, amiben a szeretteiddel, a saját
valóságoddal foglalkozhatsz, amikor végre kilépsz abból az ördögi
körből, hogy ki mit gondol majd rólad, ha nem úgy és így cselekszel…
amikor nem azért beszélsz egy témáról, mert mindenki arról beszél. Hanem
találd meg, hogy mi vagy TE igazán, ott belül? Mi is érdekel téged ott?
Szükséged van a hírekre? – miért? Miért
kell tudnod, hogy mi történik a világban? Butább leszel? Igen,
tájékozatlannak fognak talán tartani. Egy boldog, teljes életet élő, de
tájékozatlan embernek, aki mérhetetlenül támogatja az embertársait,
teremt…
S ez egy elképzelhetetlenül nagy csalás a
Földön, amikor csupa olyan hírrel tömik tele a fejedet, ami úgymond nem
is létezik számodra, és olyan valósággal traktál mindennemű média,
amihez egyébként semmilyen kapcsolatod sincsen. Ez arra jó, hogy így nem
tudod a teremtő energiáidat a valódi, saját valóságodba teremteni. Mert
ha arról csámcsogsz, hogy a Közel-keleten éppen mi zajlik, akkor
elhiheted, hogy ÍGY részese vagy az egész Földnek, az egész életnek.
Csakhogy azt senki nem tanítja, hogy a tudat teremti a valóságot, és ha
te egy boldog mikrokörnyezetnek látszó, szubjektív valóságot teremtesz,
akkor valójában a Te „mikrokörnyezeted” találkozik a másik ember
mikrokörnyezetével, és arra hatsz. ÉS ÍGY VAGY RÉSZESE A FÖLDNEK! A
saját teremtett valóságodon keresztül. Mert a makrokörnyezetre SEMMILYEN
hatásod sincsen. S ha azt hiszed, hogy van, hát a teremtő erőidet
belepumpálod egy hatalmas nagy kivetített képbe. Ez egy hatalmas
átverés, nagyon könnyű lesz most nekem nemet mondanod – tedd is meg,
kérlek ne higgy nekem.
Viszont egyben arra is kérlek, hogy
vizsgáld meg életedet, hogy mi az, amitől te SAJÁT MAGADAT találod meg?
Ott van a hírekben? Ott van a spiri médiában is? Vedd el azt, ami Te
vagy – a többit nyugodtan söpörd félre. Élvezd nyugodtan az életedet –
hiszen azért vagy itt!
Tapasztalj bátran!
* * *
S
beszéltem az írás elején a saját drámánkkal való találkozásról… Nos,
egyre aktívabb a Neptunusz – Holdcsomópont kvadrát kapcsolat, ami egész
nyáron jelen lesz, igen intenzíven elhozza elénk azt, hogy szembe kell
nézned a saját elfojtásaiddal, saját titkaiddal, sötétségeddel.
Ezért, amikor „drámával” találkozol, amikor probléma jelenik meg,
emberek ütköznek, energiával dobálóznak feléd, vagy energiát várnak
tőled, egyszerűen lépj ki. Ne engedj neki teret.
Ez nem
menekülés… Egyszerűen csak leraktad a régi eszközeidet. Mint amikor
nagylány/nagyfiú lettél, nem vettél részt a „bibibú, az én apukám
okosabb” szintű társalgásban. Pedig most „felnőtt” fejjel pont ezt teszi
az emberek legnagyobb része: „jaj, de szerencsétlen vagyok”, „te most megcsaltál engem”, „itt nincs is igazad, mert ez nem is így van”, „nem is szeretsz”, “miért nem hívtál fel“, és így tovább a végtelenségig. Tudsz nevetni magadon egy veszekedés közben? El tudod engedni a “nekem van igazam” életérzést?
Tedd le
ezeket nyugodtan, nem kell benne részt venned. Lélegezd be, tanulj
belőle, változtass – de nem kell játszanod a „bibibúúú” játékot tovább.
Persze, csak ha nem szeretnéd tovább játszani…
A választás MINDIG a tiéd.
Írta: Kiss Balázs Kunó
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése