Tedd félre ellenérzésedet és tedd félre a vallást, vagy bármely
filozófiát a tanmesével kapcsolatban! Nézzük csupán materiális szemmel a
„mese” egyes pontjainak állításait.
1. Elhitették Veled, hogy
fogyasztói társadalomban élsz. Az összes média azt sugallta számodra.
Szinte kényszert éreztél – ha nem, a környezeted biztatott- a
vásárlásra. Ha nem volt önerőd, kölcsönt is ajánlottak, hogy
hozzájuthass vágyaid tárgyához. Elhitted, megtetted?
2. Ahhoz, hogy
mindezt megengedhesd magadnak, feleségednek is munkát kellett vállalni,
neked pedig túlórát, vagy másodállást. Valamit valamiért, mert egyszer
csak meg kell fizetni az árát hőn áhított javaidnak. Belementél?
3.
Mivel belementél és megtetted a második pontban említetteket, a harmadik
pont tartalma egyenes következmény. Nem is várható más. Betegség,
kiégés, halál. Elég az érzések, érzelmek halála. A családnak, mint a
társadalom legkisebb egységének megbomlása a fentiek velejárója.
Ismerős?
4. A stimulálás elkezdődik már a bölcsődében és végig kísér
az életeden. Egyenevés, egyenpisi, egyenkaki, egyenalvás. Későbbi
életedben semmire sem használható, tudásnak nevezett információtömeg
belédpréselése, és annak elsajátításának megkövetelése. Ugyan mikor
lenne időd meghallani az a halk, szelíd belső hangot, ami Te Mag-od
vagy?
5. Te is elcsábulsz, hogy bárhol vagy, valami alapzajt
csinálj magadnak? Mindegy, hogy honnan, csak szóljon hozzád valami,
valaki. Szinte mindegy a tartalom. Na jó, lehet, hogy sűrűn
kapcsolgatsz, menekülvén az ezredszer hallott, ismét vásárlásra csábító
reklám elől. Azonban nem menekülhetsz, mert utolér. Miért félsz a
csend(ed)től?
6. Kell komment ehhez a ponthoz, vagy tudod miről
szól? Kéretlenül árasztanak el a prospektusokkal, zaklatnak telefonon,
mailban, és minden lehetséges formában, kitöltve oly ritkán adódó üres
perceidet, amit Magaddal, magadban, vagy szeretteiddel tölthetnél.
7. Ismerős az „ideális” férfi-nő képe? Tudsz róluk mindent, amit
elhitettek veled? Neked nem olyan a párod? Ezért talán haragszol is
magadra, vagy az egész világa, a Teremtőre. Az is elképzelhető, hogy
irigység mardos. Sóvárogva nézed a világ legszebb(nek megválasztott,
kikiáltott) nőiről és legsármosabb pasijairól szóló cikkeket,
híradásokat. Neked miért nem jutott olyan? Te miért nem vagy olyan?
Közben elfelejted megbecsülni azt a személyt, őt, aki melletted van.
Ismerős a történet?
8. Voltál már fáradt (ha nő vagy), vagy volt már
fáradt a társad még ahhoz is, hogy kedves legyen hozzád? Nem a szexhez,
csupán néhány jó szó, vagy simogatás erejéig is. Hányszor fájt már a
feje/d esténként, a mindennapi robottól, fizikai és pszichikai
fáradtságtól a nap végére?
9. Nem a Télapóval van a baj, hanem az
„ünnep” átértékelődésével, elértéktelenedésével. Hányszor láttad, tudod,
hogy az adott, kapott ajándék egyfajta kárpótlás az egész éves oda nem
figyelés, szeretetlenség ellensúlyozására? Valóban azt adod, kapod,
amire vágysz, a másik vágyik? Vagy az utolsó pillanatban beugrasz a még
nyitva tartó üzletbe és megveszel bármit, csak hogy letudd az
ajándékozást?
10. Itt ismét nem a vallási vonatkozás a lényeg. Nem
mindenki hisz Jézus életében sem, nemhogy a feltámadásában. Ez az
„ünnep” is csak arra szolgál, hogy jó sokat költs, lehetőleg a hiper-
szupermarketekben. Mindegy, hogy mit, csak adjuk meg a módját.
11.
Mikor voltál utoljára nyaralni, vagy csak néhány napot pihenni? Ne
gondolj drága luxus utakra, csak egyedül, kettesbe, baráti társaságban
eltöltve pár napot egy folyóparton sátorozva? El tudtad magad engedni?
Kikapcsoltad a mobilodat? Nem nyitottad ki a laptopodat, megnézni, mi
történt a nagyvilágban nélküled? Ha a gyerekeiddel voltál, természetes,
hogy fizikailag elfáradhattál, lelkileg azonban töltést adott. Teremtsd
meg a lehetőségét, hogy egyedül, kettesben, gyerekek nélkül is
pihenhess!
12. Elfoglaltnak érzed magad? Valóban az is vagy? Néha
találkozom régi ismerősökkel. Megállok, beszélünk néhány szót. Kiderül,
hogy munkanélküli. „Gyere, beszéljünk egy kicsit” –mondom-, mire ő,
„Bocsáss meg, de rohanok.” Hogy hová, már nem mondja, csak elrohan.
Gondolkodom, vajon miért teszi. Szégyelli jelenlegi helyzetét? Valóban
sietős a dolga, mert éppen állásinterjúra siet? Mivel nem mondja, nem
tudom meg. A lelkiismerete nem enged meg neki egy pár perces, talán órás
kikapcsolódást egy rég nem látott ismerőssel? Voltál már így?
13.
Az előbbiek olvasása közben hány kifogás fogalmazódott meg Benned? Azt
hiszem sok. El kell kicsit gondolkoznod, hogy miért. Kiben is
fogalmazódtak meg a kifogások és miért? Biztosan állítom, hogy mindez
csak az elmédben fogalmazódott meg, nem pedig abban, aki Vagy. Nem abban
az Egyéniségben, aki leszülettél ide, hanem a személyiségben, akivé
váltál a felsorolt események során. Abban a versenyszellemben és
megosztásban, nem az egységben nevelkedett személyiségedben, akivé
tudatosan kondicionáltak, neveltek. Nem akarom az idomítottak kifejezést
alkalmazni, pedig az lenne minderre a helytálló.
Ismerd be
magad előtt, hogy mindez nagyon valóságszagú! A terv működik. Jelen
pillanatban nem a részese, hanem az áldozata vagy. Most mondhatnád, hogy
én is félelmet keltek benned, netalán még bűntudatot is, hogy ennyire
nem figyeltél Magadra, családodra, környezetedre, mert magaddal voltál
elfoglalva.
Nem akarok több félelmet kelteni Benned, mint amivel már
egyébként is megterheltek. Ellenkezőleg. Azt szeretném, ha felébrednél,
felismernéd mindazt ami eddig történt, és változnál, változtatnál. Azt
mondod nem tudsz, az lehetetlen, már késő! Biztos ez? Kilátástalan a
helyzeted, amibe sodródtál, vagy hagytad terelni magad? A te
felelősséged (volt). Az már legyen a Te felelősséged, hogy mindezt
felismerd és törekedj a változásra, megoldásra. Olyan nincs, hogy
valamin nem lehet változtatni.
Döntened kell, mi számít értéknek az
életedben. Azokat tartsd meg, a többit engedd el, vagy dobd ki!
Amennyiben még sem tudsz változtatni a kialakult helyzeten, legalább a
szemléleteden változtass, ahogyan azt látod! Lassan helyére kerülnek a
dolgok, és apró megoldások születnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése