Ha harc, hát legyen harc!
ITT AZ ÚJABB SEGÍTSÉG!
Követeljük,hogy a TV2, RTL, HírTV és ATV is adja le!
FONTOS !!! OSSZÁTOK TOVÁBB !!!
Szakszerű, precíz és ETALON minden becsületes ügyvéd számára !
Már csak a károsultak jelentkezése kell hozzá!
Kössük már fel azt a gatyát végre és legyen annyi vér ott, ahol illene...
KÖVETELJÜK, HOGY EZT A LEHETŐSÉGET
ÉS LEHMANN GYÖRGY SEGÍTSÉGÉT
a TV2, AZ RTL Klub, HírTV és ATV is ADJA LE!
Ha nem, akkor bojkottálja minden magyar ezen TVket és addig bombázzuk a szerkesztőket, míg meg nem teszik!
Kérem, gondolkodjatok el ezen, itt van már nálam a teljes anyag, az Európai Bíróság állásfoglalására és a Ptk.-ra építve.
Ennél nagyobb segítséget és ügyvédi ajándékot még talán soha senki nem adott Magyarország bajba jutott embereinek!!!
Kérem, aki kéri, jelezze, küldöm neki az emailt, a szükséges mellékletekkel.
Egyszer kell Léhman úrhoz lemenni Siófokra,
akkor a kitöltött anyagok alapján aláírja az ügyvédi ellátás papírját, de nem kér semmit.
Állítása szerint 2 tárgyalásnak kell csak lenni és a végrehajtás, opció stb. anyagokat is már csinálja..Most ment haza az Echo tv-ből. A jelzálog törlést is indítja!
Kérek mindenkit, nem javasolja a pertársaságot. Eddig 2-3000 ezer emberrel tart kapcsolatot, azt kérte, mindenkinek szóljunk.
Én megteszem, aki igényli, urogdine.kocsis.zsuzsa@gmail.com email címen jelezze, küldöm Léhmann úr anyagait...!!!!!!!!!
Figyeljetek oda, mert ez nagyon fontos!!!! Illetékfeljegyzési jogot mindenkinek megadja a bíróság!!!
Nem lesz költség, az ügyvéd úr semmit sem kér!!!!
Kapcsolódó cikkek:
Kásler Árpád védelmében, akit OTP-Csányi megfenyegetett !!! Itt az idő emberek! Egy jó ügyért!
A devizahitelekkel kapcsolatban írnék pár szót+Kásler Árpád a Csaba TV háttér című műsorában
Az évszázad csalása a deviza alapú hitelezés és számviteli bűncselekmény is!
Drábik János: A bankok bűnei, avagy a megszegett 10 parancsolat
Forrás:
http://vilaghelyzete.blogspot.com/2012/05/ha-harc-hat-legyen-harc-itt-az-ujabb.html
A bank tartozik neked?
2012.05.27. 12:58
Kedves Olvasóm! Luxemburgban az Európai Bíróság döntést hozott
a devizahitelesek ügyében. A bankkal kötött szerződés semmis! Itt a
keresetlevél minta! Visszajár a pénzed jelentős része. Nem kell
ügyvéd, nem kell előre fizetni a perköltséget sem. Aki ezt nekünk összehozta: DR. LÉHMANN GYÖRGY 8600 Siófok Szűcs u. l. Tiszteletteljes köszönet neki érte.
Nézd meg a videót, akár többször is, mert benne van hogyan fog
ez lezajlani.Keresetlevél Tekerj lejjebb :))
Ha kell segítség, állunk rendelkezésre. Ingyen. Segíts azoknak akiket ez érint! Tóth Mária (Maya) ügyviteli specialista
Devizahiteleseknek Kereset levél minta
2012.05.27. 12:32
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l.
PDF-ben innen letöltheted! Ha kéred a szerkeszthető másolatot e-mailben vagy Skypon keress meg. Vagy Ctrl+A-val kijelölheted és másolhatod.
===========================================================
Tisztelt ………………..Bíróság!
Az
ide mellékelt, 2006. június 15-én aláírt közjegyzői okiratba foglalt
devizaalapú kölcsönszerződést kötöttem adósként az OTP Bank Rt.,
valamint OTP Jelzálogbank Zrt hitelezőkkel lakásvásárlás céljából.
A
szerződés 1.2. pontja szerinti kölcsön összege 16 millió 455.000.-Ft.,
míg az 1.3. pont alatt megjelölt „A folyósítás feltételei” cím alatti e.
pont szerint a kölcsön összege folyósításának egyik feltétele a
következő volt:
„az
igényelt kölcsönösszeg 1.9 %-ának megfelelő összegű, de legalább
312.645.-Ft. azaz Háromszáztizenkettőezer-hatszáznegyvenöt forint
(1.842.-CHF /Egyezer-nyolcszáznegyvenkettő) hitelkeret beállítási
jutalék megfizetése.”
A
szerződés más része nem indokolja meg azt, hogy ez a „beállítási
jutalék” ténylegesen milyen okból került általam kifizetésre, de mivel
ennek megfizetése nélkül nem juthattam a több mint 16 millió forint
kölcsönhöz, ki kellett fizetnem.
Szerződés
szerint a 240 havi futamidő első 53 hónapjában – türelmi időszak –
törlesztő részletként csak kamatot és kezelési költséget kellett
fizetnem úgy, hogy a szerződés induló törlesztő részletként 165 svájci
frank kezelési költséget is magában foglaló havi 484 svájci frank
fizetését írta elő. (A kamatnak havi összege így 319 svájci frankra
adódott)
------------------------------
A szerződés II.1. pontja „Az ügyleti kamat” cím alatt a következőket tartalmazza:
„A kölcsön ügyleti kamata e közjegyzői okirat aláírásakor évi 3,950 (Három egész kilencszázötvenezred) %
Az
ügyleti kamat mértéke kamatperiódusonként változó mértékű. A jelen
közjegyzői okiratba foglalt ügyleti kamatmérték vonatkozik az első
kamatperiódusra. Az egyes kamatperiódusok a Kölcsön folyósítását követő
naptári hónap első napjától számított, egyenként 5 (öt) éves
időtartamúak, a futamidő lejártáig. Az ügyleti kamat az egyes
kamatperiódusok alatt nem változtatható.
A
Hitelezők az ügyleti kamat mértékét és az erre vonatkozó szerződés
feltételt az egyes kamatperiódusok fordulónapján jogosultak egyoldalúan
megváltoztatni.”
A kölcsönszerződés fogyasztói szerződés, ezért arra tekintettel, hogy az alábbi törvényszöveg (Ptk.)
207.
§ (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni,
ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset
körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése
szerint értenie kellett.
(2)
Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés
tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem
állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél,
illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
fogyasztóként
én vagyok jogosult eldönteni azt, hogy miként kell értelmezni a
szerződésben ügyleti kamatra megfogalmazott most idézett szerződési
nyilatkozatot, megállapítom azt, hogy a szerződés szerint az ügyleti
kamatban a hitelezőkkel abban állapodtam meg, hogy
-
a kölcsönnek részemre történő folyósítása napjától számítva ötévenként,
pontosan meghatározott napon – kamatperiódusok fordulónapján – van
jogosultságuk a kamat mértékét és erre vonatkozó szerződést
megváltoztatni egyoldalúan hitelezőknek,
- az ügyleti kamat mértéke két kamatperiódusi napnak nevezett időpont közötti öt év alatt nem változtatható meg,
-
az első kamatperiódus a kölcsönömnél 2006. augusztus 1-től kezdődik és a
kamat mértéke az ettől kezdődő öt évre 3,95 %. (2006. júliusi
kölcsönfolyósítás miatt)
Ezt
a megállapodást megszegve I. r. alperes 2006. december 4-én az ide
mellékelt „Tájékoztató törlesztőrészlet változásról” című iratában a
következő közölte:
„Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk,
hogy az OTP Bank Rt. A fenti számlaszámon nyilvántartott kölcsönének
ügyleti kamatát 2006. 12.04-től évi 4,45 %-ra módosította.
A
megváltozott kamatmérték miatt, a 2016.06.04-ra feltételezett tartozás
alapján, a kölcsönszerződésben meghatározott lejárati időpontig még 234
részlet a lejárt részleteknek felüli 2007. 01.04. napjától kezdődően a
havi törlesztő részlete 504,41 CHF –ra módosul.
Tájékoztatjuk,
hogy 2007.01.04-től a fenti összeg forint ellenértéke kerül lakossági
folyószámlájáról beszedésre, ezért kérjük, hogy a lakossági
folyószámláján minden hónap 4. napjára szíveskedjen a törlesztő részlet
fedezetéről gondoskodni.”
majd 2007. 02.05-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 02.05-től 4,7 %-ra módosította”
„2007.03.05. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 523,84 CHF-re módosul”
majd 2007. 05.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő adotokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 05.04-től 4,95 %-ra módosította”
2007. 06.04. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 543,27 CHF-re módosul”
majd 2007. 07.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 07.04-től 5,2 %-ra módosította”
„2007.08.06. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 562,70 CHF-re módosul”
majd 2007. 10.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2007. 10.04-től 5,45 %-ra módosította”
„2007. 11.05. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 582,14 CHF-re módosul”
majd 2008. 05.05-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2008. 05.05-től 5,7 %-ra módosította”
„2008.06.04. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 601,57 CHF-re módosul”
majd 2008. 12.04-i újabb iratában ugyanilyen szövegezéssel már a következő adatokat közölte I. r. alperes:
„ügyleti kamatát 2008. 12.04-től 6,79 %-ra módosította”
„2009. 01-+.05. napjától kezdődően a havi törlesztő részlete 679,29 CHF-re módosul”
És ez utóbbi felszólítást tartatta be I. r. alperes velem 2010. 12.05. napjáig, a türelmi időszak lejártáig.
Fenti
adatokból következően a szerződésbe foglalt megállapodásunkat be nem
tartva tehát 2010. 12. 05. napjáig összesen 6516,62 CHF túlfizetésben
vagyok a törlesztőrészletek megfizetése miatt.
A
türelmi időszak lejártát követően I. r. alperes közölte, hogy a
tőketörlesztés esedékessé válása miatt is havi 912,29 CHF-re módosul a
fizetendő törlesztőrészletem, de ebből 195,29 CHF az a törvénytelen
kamatemelés hitelezők részéről, ami alperesnek 2008. 12.04. iratából
valamint a szerződésből megállapítható kamatmértékek közötti
különbségből adódik.
Azaz
csupán a kamatemelés törvénytelenségeit vizsgálva a tényleges havi
törlesztőrészletem 2010. 12. 16-tól kezdődően nem 912,29 CHF-re, hanem
havi 717 CHF-re adódik.
Figyelembe
véve azt, hogy hat hónapja ehelyett havi 912,29 CHF törlesztőrészletet
követelnek tőlem, a 2010. 12. 06-ig megállapítható 6516,62 CHF
túlfizetésem 2011. június 06. napjáig 7688,36 CHF-re nőtt.
Fenti
adatok alapján álláspontom az, hogy az alperesekkel kötött
kölcsönszerződés alapján általam 2012. május 6. napjáig esedékesen
fizetendő törlesztőrészleteim általam még fizetendő 200 CHF (198,64 CHF)
megfizetése esetén teljes egészében kiegyenlítésre kerülnek.
Jelen
peres eljárásnak részemről elsősorban fentiek alapján indítványozható
megállapítási keresetnek megfelelő ítélet meghozatala a célja, de a
későbbi hasonló peres eljárások elkerülése végett a szerződés egyéb
vizsgálatát is elengedhetetlennek tartom e perben.
========================
II.
Ezen
iratom előző részében említett „hitelkeret beállítási jutalék”, vagy a
hitelezői kamatemelésnek szerződésszegő megemelése is példázza azt, hogy
tisztességes szándékú szerződő felek ilyen fajta, másik felet
egyoldalúan sújtó szerződési feltételeket nem kötnek ki, de a szerződés
egészének vizsgálata még lesújtóbb eredménnyel jár a tisztesség és
jóhiszeműség tekintetében.
Nyomban
a már idézett „Az ügyleti kamat” című szerződési rendelkezések után
II.2. pont alatt „A kezelési költség” címnél a következők olvashatók:
„A
kezelési költség e közjegyzői okirat aláírásakor évi 2,040 (Kettő egész
negyvenezred) %. A kezelési költség változó mértékű, amelynek mértékét
és az erre vonatkozó szerződési feltételt a Hitelezők a kölcsönszerződés
fennállása alatt jogosultak egyoldalúan megváltoztatni.”
Azt
pedig, hogy akár a kamatot, akár a kezelési költséget mikor jogosult a
hitelező egyoldalúan megváltoztatni, a szerződés II.4. pontjának 4.
bekezdése a következők szerint állapítja meg:
„Azon
feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek
esetében a hiteldíj a Adósokra hátrányos módon megváltoztatható, a
következő: A Hitelezők jogosultak a hitel ügyleti kamatát, egyéb
költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt módosítani, ha a
bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki
alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy a Hitelezők forrás,
valamint hitelszámla vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági
hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak. Az ügyleti
kamat a fenti esetekben a kamatperiódusonként módosítható.”
A
már idézett Ptk. 207. § 1. bek. megfelelő alkalmazásával a hitelező
ezáltal az adósok helyzetét kihasználva a következők elfogadását
erőltette az adósokra_
- a hiteldíj az adósok előnyére nem változtatható meg, csak hátrányára,
-
az ügyleti kamatot és a kezelési költséget ugyanolyan körülmények
bekövetkezése folytán jogosultak emelni egyoldalúan a Hitelezők.
-
Elhallgatja azt, hogy milyen fajta bankok közötti bankközi hitelkamatok
növekedése miatt emelheti eszerint a Hitelező egyoldalúan az adósok
hátrányára a kamatot és kezelési költséget, és így fogalma sem lehet az
adósnak arról, hogy milyen bankoknak hitelkamat változásai fognak kamata
és kezelési költség emeléséhez vezetni,
-
elhallgatja azt, hogy az adósok milyen módon ellenőrizhetik a Hitelező
egyoldalú kamat és költségemelésének indokoltságát a bankközi
hitelkamatok növekedésével kapcsolatos adataival nézve,
-
fogyasztói „árindex” közgazdasági fogalomnak adósok általi
ismeretlensége folytán ennek a fogalomnak előzetes ismertetésének
elmaradása folytán az adósok a szerződés létrejöttéhez szükséges
egybehangzó akaratnyilvánításra képtelen állapotban voltak,
-
a magyar jegybanki alapkamat, vagy a magyar állampapírok hozama, mint a
Hitelező általi egyoldalú kamat és költségemelési sokadik indok
említése a svájci frank alapú kölcsönszerződésben pedig felveti annak
gondolatát, hogy a Hitelező játékból, vagy fogadásból íratta be
szerződésbe a kamat, vagy kezelési költség növelésére alkalmasnak
megjelölt ezeket az adósok által szintén nem ismert közgazdasági
fogalmakat.
Fogadott
szerintem ekkor a Hitelező arra, hogy a Magyar Állam bankokat felügyelő
szerve – PSZÁF – még ilyen esetben sem tiltja el a bankokat a
tisztességtelen hitelezői magatartástól.
Fogadott
szerintem a Hitelező arra, hogy még ilyen esetben sem fog megszólalni
mondjuk azért is, mert a PSZÁF körlevelének alábbi tartalma alapvetően
ellentétes a most vizsgált szerződési ponttal:
„2.
Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy
ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a
devizahitel kamata is. Ennek magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie
kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként továbbad. Hogy mennyit
kell fizetnie, az első- sorban az adott deviza irányadó kamatától,
például a Svájci Nemzeti Bank vagy az Európai Központi Bank
alapkamatától függ.” (PSZÁF körlevél 2006)
Még mielőtt a szerződés további tisztességtelen szerződési feltételeivel foglalkoznék, rátérek a jogszabályi háttérre.
Hazánknak
2004. május 1-én bekövetkezett EU-s tagsága előtt már megszületett A
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen
feltételekről szóló 93/13 EGK. Tanácsi Irányelve az Európa Tanácsnak,
mely irányelvnek a bírósági eljárással kapcsolatos követelményével
foglalkozik többek között az Európai Közösségek Bírósága – Luxemburg –
C-243/08. számú döntése az alábbi címmel:
„A
NEMZETI BÍRÓSÁG HIVATALBÓL KÖTELES VIZSGÁLNI A FOGYASZTÓ ÉS AZ ELADÓ
VAGY A SZOLGÁLTATÓ KÖZÖTT MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSBEN ALKALMAZOTT VALAMELY
FELTÉTEL TISZTESSÉGTELEN JELLEGÉT”
Döntő
jelentőségű követelményt ír elő eszerint az Irányelv a magyar bíróságok
eljárására nézve is, és ennek a követelményének betartásában bízom már e
peres eljárásban is. Az említett bírósági döntés részletesebben ezt a
témát a következőkben fejti ki:
„A
Bíróság mindenek előtt emlékeztet arra, hogy az irányelv által a
fogyasztóknak nyújtott védelem kiterjed azokra az esetekre is, amikor az
eladóval vagy a szolgáltatóval tisztességtelen feltételt tartalmazó
szerződést kötő fogyasztó tartózkodik attól, hogy e feltétel
tisztességtelen jellegére hivatkozzon, vagy azért, mert nem ismeri
jogait, vagy azért, mert e hivatkozástól visszatartják őt egy esetleges
bírósági eljárás költségei.
Következésképpen
a fogyasztóvédelem területén eljáró nemzeti bíróság szerepe nem
korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési
feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét megítélje, hanem magában
foglalja e kérdés hivatalból, akár saját illetékességének vizsgálata
során történő értékelésének kötelezettségét is, amennyiben
rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi
elemek.
Ha
a nemzeti bíróság álláspontja szerint az ilyen feltétel
tisztességtelen, annak alkalmazását mellőzi, kivéve, ha a fogyasztó e
bíróság általi kioktatást követően nem kíván hivatkozni a
tisztességtelen jellegre és a kötelező erő hiányára.
Továbbá,
összeegyeztethetetlen az irányelvvel az a nemzeti jogszabály, amely
szerint valamely tisztességtelen szerződési feltétel kizárólag akkor nem
jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ha azt a fogyasztó a
nemzeti bíróság előtt eredményesen megtámadta. Egy ilyen szabály ugyanis
a nemzeti bíróságot megfosztaná attól a lehetőségtől, hogy hivatalból
értékelje valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét.
Ezt
követően a Bíróság kimondja, hogy tekinthető tisztességtelennek a
fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben
alkalmazott olyan feltétel, amely egyedileg nem került megtárgyalásra és
amely az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság kizárólagos
illetékességét köti ki.”
A devizaalapú kölcsönszerződések sorsát illetően ennek alapján a következő megállapítások tehetőek:
-
a devizaalapú kölcsönszerződésbe foglalt tisztességtelen szerződési
feltétel a ténynél fogva – de facto – tisztességtelen, így elegendő
hivatkozni rá, nem szükséges a tisztességtelenség megállapításához
bírósági döntés,
-
a nemzeti – magyar – bíróságnak kötelezettsége áll fenn a
tisztességtelen szerződési feltételnek hivatalból történő vizsgálatára a
felek által előterjesztett kérelmek nélkül is az esetben, amennyiben
devizaalapú kölcsönszerződéssel kapcsolatos peres eljárásokban a bíróság
rendelkezésére állának a szükséges ténybeli és jogi elemek,
-
kiemelésre került a tisztességtelen szerződési feltétel
megállapításához szükséges „egyedileg nem került megtárgyalásra”
mulasztás.
Ennek az irányelvnek és bírósági döntésnek alapján külön megfogalmazott alakszerű kereseti, vagy egyéb kérelem nélkül már most
h i v a t k o z o m
a
becsatolt kölcsönszerződésben és üzletszabályzatban Hitelező által
egyoldalúan diktált, egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen
szerződési feltételekre és
k é r e m T. Bíróságot, hogy a rendelkezésére álló ténybeli elemek alapján vizsgálja a tisztességtelen szerződési feltételeket.
Nemzeti jogszabályokat, ezek változásait természetesen fentiektől függetlenül indokolt vizsgálni az alábbiak szerint:
A
18/1999. (II.5.) Korm. Rend. – a fogyasztóval kötött szerződésben
tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló – 3. § 2. bek-e 2006.
március 1-től hatályosan tartalmazza a következőket:
„Ez
a rendelet – a Ptk. Irányadó rendelkezéseivel együtt – a fogyasztóval
kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési
feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
Ebből
következően 2006. március 1-től hatályos Magyarországon is
maradéktalanul a fentiekben is részletezett Európa Tanácsi 93/13. számú
EGK irányelv, ennek tartalma ettől kezdődően épült bele az említett
kormányrendeletbe, illetve a Ptk-nak alábbi rendelkezéseibe:
A
szerződési feltételek tisztességtelensége 209. § (1) Tisztességtelen az
általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a
szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a
szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára
állapítja meg.
Tisztességtelennek
az a kikötés minősül, amely a jóhiszeműség és tisztesség elvét sérti.
Az egész Ptk.-ra kiterjedő elvet a jogalkotó ehelyütt azzal pontosítja,
hogy olyan kikötések sértik ezt az elvet, amelyeknek eredményképp az
egyik fél jogai és kötelezettségei egyoldalúan és indokolatlanul
hátrányosan kerülnek meghatározásra. Valójában ezekben az esetekben is
arról van szó, hogy a Ptk. Biztosítani kívánja a szerződésből fakadó
jogok és kötelezettségek kiegyenlített eloszlását. Ha a Ptk. Által
diszpozitív szabályokkal biztosított egyensúly súlyosan felborul, a
jogalkotó valamilyen módon beavatkozik a jogviszonyba. A szerződési
feltétel tisztességtelenné nyilvánítása ennek egyik eszköze.
(2)
A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a
szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés
megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az
érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más
szerződésekkel való kapcsolatát.
(3)
Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a
fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az
ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
A
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen
feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv melléklete tartalmaz egy
példálózó felsorolást a tisztességtelennek minősülő szerződési
feltételekről. A magyar jogba ezt a fogyasztóval kötött szerződésben
tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm.
rendelet ülteti át. A rendelet – az irányelvhez hasonlóan ugyancsak
példálózó jelleggel – egy fekete és egy szürke listát határoz meg. Míg a
fekete listába tartozó kikötések minden esetben tisztességtelennek
minősülnek, addig a szürke listába tartozó jogszabályok vélelmezetten
tisztességtelennek minősülnek, azaz a feltételt alkalmazó félnek kell
bizonyítania, hogy az adott feltétel nem tisztességtelen. A bizonyítás
sikertelensége a feltételt alkalmazó fél kockázata: ilyen esetekben a
feltétel tisztességtelennek minősül.
(4)
Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg
meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is
megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(5)
A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem
alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és
az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok
egyébként világosak és érthetőek.
(6)
Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt
jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően
határozzák meg.
209/A.
§ (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló
tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2)
Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a
szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által
egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt
tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében
lehet hivatkozni.
A
Ptk. 209/A. § határozza meg a tisztességtelen szerződési kikötések
jogkövetkezményeit. Az érvénytelenség mindkét alakzata megtalálható a
jogkövetkezmények között: az (1) bekezdés megtámadhatóságot, a (2)
bekezdés semmisséget ír elő. A két jogkövetkezmény eltérő esetekre
vonatkozik. A Ptk. 209/A. § (2) bekezdése a fogyasztói szerződések
tisztességtelen kikötéseit semmisséggel szankcionálja, függetlenül
attól, hogy az adott kikötés általános szerződési feltételként került-e
alkalmazásra. Az (1) bekezdéstől eltérő jogkövetkezmény indoka az eltérő
alanyai körben keresendő. Fogyasztói szerződésekre ugyanis a
fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen
szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv előírja, hogy a
fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötései nem kötik a
fogyasztót. Az irányelv tehát relatív semmisséget követel meg: a
tisztességtelen feltételt alkalmazó fél nem hivatkozhat az általa
kialakított feltétel semmisségére.
Az
irányelvvel való összhang megkívánja fogyasztói jogviszonyokban a
tisztességtelen feltételek semmisséggel szankcionálását. A semmisség
előírása azonban indokolatlan beavatkozás lenne a magánautonómiába. A
Ptk. 209/A. § (1) bekezdése ezért az általános szerződési feltételek
esetén a tisztességtelenség jogkövetkezményeként megtámadhatóságot és
nem semmisséget ír elő. Nem fogyasztói szerződésekben alkalmazott
általános szerződési feltételek tisztességtelenségét tehát a bíróság nem
észleli hivatalból, azt a félnek kell megtámadnia.
A
Ptk-nak most idézett, 2006. március 1-e után kötött devizaalapú
kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezései folytán az alábbiakra hívom
fel a figyelmet:
-
a 209. § 3. bek-hez fűzött Kommentár szerinti „fekete” listát a
18/1999.(II.5.) Korm. rend. 1. bek-e, míg a „szürke” listát a 2. bek-e
tartalmazza,
-
a 209. § 4. bek-e szerinti „nem világos vagy nem érthető” szerződési
feltételeknek tisztességtelennek minősítése folytán elegendő a
szerződésben használt idegen, vagy közgazdasági kifejezések használatára
utalni a tisztességtelenség megállapításához,
-
a 209/A § 2. bek-e szerint a devizaalapú kölcsönszerződés esetében akár
a szerződésben, akár az általános szerződési feltételekben –
Üzletszabályzatban – megfogalmazott tisztességtelen szerződési
feltételre határidő nélkül lehet hivatkozni, akár a törvénytelen
kilakoltatást követően is. (Utóbbi esetben ellenben vigyázni kell arra,
hogy már nem megállapítási, hanem marasztási peres eljárást kell
kezdeményezni.)
=======================
A
bíróságnak fentiek szerinti hivatalból történő vizsgálatában bízva, a
csatolt kölcsönszerződésből a teljesség igénye nélkül kiemelek néhány
nyilvánvalón tisztességtelen szerződési feltételt:
„Az
Adósok és a Zálogkötelezettek alávetik magukat annak, hogy a jelen
közjegyzői okirat alapján, az Adósok terhére fennálló kölcsön- és egyéb
járuléktartozás összegét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése
esetén is a Hitelezők felkérésre a fenti módon közjegyző tanúsítsa.”
„Az
Adósok és Zálogkötelezettek visszavonhatatlanul hozzájárulnak ahhoz,
hogy amennyiben a kölcsönt nyújtó Hitelezők egymás közti viszonyában
külön nyilatkozatuk alapján csak a Bank válik a követelés egyedüli
jogosultjává, az Adósok és a Zálogkötelezettek minden további
megkérdezése nélkül, a jelen szerződés e pontjára hivatkozással, a külön
nyilatkozat alapján a Bank jogosult a Jelzálogbank javára bejegyzett
jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat az
ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló
109/1999.(XII.29.)FVM rendelet 88. § alapján a Bank javára az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”
„A
zálogból való kielégítési jog gyakorlása esetén – történjék az akár
bírósági végrehajtás, akár záloghitel nyújtásával, vagy árverés
szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek adott
értékesítési megbízás, akár a Zálogjogosult általi értékesítés útján – a
Zálogkötelezettek egyetemlegesen kötelesek a zálogul lekötött ingatlant
beköltözhető, a vevő részére korlátozás mentesen birtokba adható
állapotban végrehajtásra, illetve értékesítésre bocsátani.”
„A
szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Zálogjogosult a zálogból
való kielégítési jogának akár a zálogjoggal biztosított követelés
lejárta folytán (ideértve a felmondással történő esedékessé tételt is)
akár egyéb okból történő megnyíltával a kielégítési jogot a bírósági
végrehajtás mellőzésével akként is gyakorolhatja, hogy a zálogtárgynak a
nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból
foglalkozó személynek megbízást ad, avagy a zálogtárgyat a kielégítési
jog megnyíltától számított 12 hónap alatt maga értékesíti.
Az
ilyen módokon történő értékesítés esetén a zálogtárgy legalacsonyabb
eladási árát a szerződő felek a kölcsön fedezetéül felajánlott
ingatlannak a hitelbiztosítéki érték megállapítására vonatkozó
jogszabályok, a Zálogjogosult jelzálog hitelintézeti hitelbiztosítéki
érték-megállapítási szabályzata alapján a Zálogjogosult által az
értékesítés időpontjára, avagy az értékesítést legfeljebb 90 nappal
megelőző időpontra aktuálisan meghatározott hitelbiztosítéki értéke 70
%-ában állapítják meg.”
„A
Zálogjogosult a fentiek szerinti értékesítés esetén a fenti
megállapodás alapján – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében
eljárva – jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására, az erre
vonatkozó adásvételi szerződés megkötésére , és a zálogtárgy tulajdonosa
helyett és nevében eljárva a vevő tulajdonjogának
ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a bejegyzési engedély megadására.”
„A
zálogkötelezettek egyetemlegesen kötelesek a zálogul lekötött ingatlant
a Zálogjogosult felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt,
értékesítés céljából, beköltözhető, a vevő részére korlátozás mentesen
birtokba adható állapotban a Zálogjogosult birtokába bocsátani.”
„A
Hitelezők a jelen kölcsönszerződést jogosultak azonnali hatállyal
felmondani, és a teljes hiteltartozást, valamint járulékait esedékessé
tenni, az adósok pedig egyetemlegesen kötelesek a felmondással
esedékessé tett teljes tartozást – ha a felmondásban már határidő nem
szerepel – a felmondás közlésével egyidejűleg a Hitelezőknek megfizetni,
ha az Adósok vagy a Zálogkötelezettek a jelen szerződés alapján őket
terhelő valamely kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződést –
adósi fizetési késedelmet is ideértve megszegik…”
-------------------------
Egyenlőre
ennyi. De azért nem hagyom szó nélkül az utolsó idézetben olvasható, a
Hitelezők számára szerződés szerint olyan esetben is biztosított
azonnali szerződés felmondási jogot, ha a kötelezett egyetlen alkalommal
azért hagyott ki egyetlen részletfizetési kötelezettséget, mert éppen
szívinfarktussal kórházban élet és halál között lebeg.
Adóst
megillető azonnal felmondási jog pedig a szerződés szerint még akkor
sem létezik, ha a hitelező az egyoldalú szerződésmódosítása folytán
kétszeresére megemelt kamatmérték okát mondjuk abban jelöli meg, hogy az
Antarktiszon olvad a hó. Ez egy ilyen szerződés.
====================
III.
Megállapítási
kereseti kérelmet kívánok iratom I. részében írtak alapján
előterjeszteni alperesekkel szemben a Pp. ide vonatkozó rendelkezéseit
betartva:
123.
§ Ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására
irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett
számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb
kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a
felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges,
és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség
lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
Annak, hogy megállapításra irányuló keresetet lehessen indítani, két konjunktív jogszabályi feltétele van.
Az
egyik a jogvédelem szükségessége, mégpedig a felperesnek az alperessel
szembeni jogvédelme szükségessége, valamint az, hogy a felperes
teljesítést ne követelhessen. A két feltétel együttes természetű, azaz
az egyik feltétel hiánya a kereset elutasításához vezet, mégpedig érdemi
vizsgálat nélkül, pusztán a Pp. 123. §-ában írt feltételek hiánya
miatt. A bíróságnak a törvényes feltételek meglétét hivatalból
vizsgálnia kell.
Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján
K……. János Budapest XXII. Ker. …………. sz. alatti lakos felperes
k e r e s e t t e l
élek
és kérem T. Bíróságot arra, hogy az Országos Takarékpénztár és
Kereskedelmi Bank Rt. – székhelye: 1051 Budapest V. Nádor u. 16. sz. -
I. r., valamint
OTP
Jelzálogbank Zrt – székhelye: 1051 Budapest V. Nádor u. 21. sz. alatti
székhelyű – II. r. alperesek, és felperes között létrejött, 2006. június
15-én aláírt kölcsönszerződés alapján állapítsa meg azt, hogy 2011.
június 6. napjáig esedékes, lejárt, alperesek részére már kifizetett
teljesítésemen túl 7688,35 CHF – svájci franknak megfelelő pénzösszeget
2011. június 6. napjáig alperesek részére kifizettem.
Kötelezze T. Bíróság alpereseket perköltség viselésére.
-----------------------------
Pertárgy értéke: 1 millió 700.000.-Ft.
Bíróság illetékessége a Pp. 30. § 1. bek-én nyugszik.
Csatolandó költségmentességi nyilatkozat alapján az eljárásban költségmentesség kedvezményét kérelmezem.
Jelen peres eljárást közvetítői eljárás nem előzte meg.
Siófokon 2011. június 13. napján.
Tisztelettel:
képv.:
K…….János felperes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése