A finn oktatás-nevelés sikere

 

Találtam egy érdekes írást, és miután nem volt megadva a forrása, leellenőriztem, hogy igaz-e. Igaznak bizonyult.

Úgy látom, mi még mindig csak oktatásban gondolkodunk. Pedig  a finnek titka pont abban rejlik, hogy ők a nevelésre sokkal nagyobb gondot fordítanak !

Itt van tehát az első és a "hivatalos"  írás is:

• A FINN OKTATÁSRÓL

  
  Finnország egyike a legmagasabb életszínvonallal rendelkező országoknak. A ’90-es években bekövetkezett súlyos gazdasági válság hatására a kormány úgy döntött, hogy komoly
  pénzalappal támogatja a jövőben az oktatást, a kutatást és a gyakorlati megvalósítási folyamatokat.

  
  Az eredmény: kevesebb, mint 10 év alatt Finnország világviszonylatban az élre tört (az elsők közé került) szociális jólét és gazdagsági fejlettség tekintetében.
  
  A Nokia példa: Eleinte volt egy falu egyetlen kis gyárral, ahol gumicsizmákat gyártottak. Aztán lett egy televízió készülékeket gyártó gyár is. Végül, a tulajdonosok és a szindikátusok közötti kapcsolat révén elkezdték a maroktelefon gyártását. Ma világhatalom e téren, megelőzve Németországot, Japánt és az Egyesült Államokat.
  
  Miért természetes, hogy Finnországban egy kamaszgyermek kitűnő  eredménnyel végzi el az általános iskolát, perfektül beszél angolul és hetente legalább egy könyvet elolvas?
  
  07:45 – Saili (15 éves) várja a városi buszjáratot, amely busz az iskola kapuja előtt áll majd meg. Nincsenek iskolabuszok. A buszok 5 percenként járnak.

  
  A finnek kiskoruktól önállóságra nevelik gyermekeiket.Nagyon kevés gyermeket visznek szülei autóval az iskoláig. A buszjegy árát a városi vezetés szubvencionálja. A törvény értelmében egyetlen tanuló sem lakhat az iskolától 5 km-nél nagyobb távolságra.

  Kívülről az iskola spártai kinézetű, tiszta. Egyetlen cigarettacsikk, eldobott papír, vagy a falakon egyetlen grafiti sem látható.
  

  
  09:15 – A tanórák 45 percesek. A finnek az oktatást a finn nyelv, a matematika és az angol nyelv tanítására alapozzák. A tananyag 75 %-a az egész országban egységes. A fennmaradó 25 %-ot az iskola választja ki a tanárok, a szülők és a gyermekek egyetértésével. Az órák rövidek, intenzívek és mindenkinek, hogy tudjuk, kihez hasonlítsuk az oktatási rendszerük a világon szinte egyedülálló, nagyon interaktív, a gyermekek folyamatos és intenzív bevonásával.

  
  Az iskola belső területén a tisztaság még szembeötlőbb, mint kívül. Minden újszerű, mintha éppen akkor adták volna át használatra. A padokon és asztalokon nem látható ráírás, karcolás.

  
  Az iskola közhasznú, természetesen ingyenes, de olyan felszereltséggel, mint például egy drága, fizetős kollégium Spanyolországban. A tantermekben óriás plazmakivetítők találhatók, belső rendszerű tv-vel, 200 literes trópusi halakkal benépesített akváriumokkal, teljes konyhával, különböző audiovizuális felszerelésekkel, légkondicionálással, sok-sok növénnyel vannak ellátva.

  
  Minden két tanulónak van egy számológépe. Minden iskolában van tucatnyi varrógéppel felszerelt varróműhely, felszerelt hegesztőműhely és asztalosműhely, az iskolák fel vannak szerelve sílécekkel. Van fedett, zárt sportterem, van aula a tantervbe vett színházi órák oktatására, van önkiszolgáló étterem. A tankönyvek ingyenesek, az iskolai felszerelés is ingyenes, az étkezés is ingyenes.
  
  12:00 – Meleg, tápláló és ingyenes ebéd. Sailinak fél órája van arra,  hogy megebédeljen az iskola vendéglőjében. Finnországban törvény kötelezi az iskolát, hogy a menü ingyenes, tápláló és sok saláta- és zöldségfélét tartalmazó legyen. Ebédhez vizet vagy tejet lehet inni. Az élelmezés költségeit minden városban a városvezetés biztosítja. Ha az órák kiterjednek délutánra is, akkor az iskola köteles uzsonnát biztosítani a gyermekek részére.
  
  16:05 Saili hazamegy, otthon a kisebb testvérével jégkorongoznak. Az utcán nyugodtan járhatnak, játszhatnak, azok biztonságosak. Este akár vacsorát is főzhetnek, ha a szülők a munkahelyükön sokáig dolgoznak és később érnek haza, hiszen az iskolában főzni is tanulnak.
  
  18:30 – Következik a vacsora, majd a szauna (hetente három alkalommal). Ilyenkor van együtt a család. Sokat beszélgetnek, főleg a gyermekek terveiről, kívánságairól, előmenetelükről és szükségleteikről. Ekkor beszélik meg a családi nyaralás terveit.
  
  20:15 – Házi feladatok megoldása, majd lefekvés! A finn gyermekek nagyon sok házi feladatot kapnak. Saili gyorsan végez velük, 1-2 óra alatt, siet, hogy ágyban fekve még olvasson egy kicsit Harry Potterből angol nyelven. Saili számára az iskola olyan, mint egy munkahely.

  
  
  

  

  
  - „Ha egy gyermek tanul, lehet belőle orvos, bíró vagy mérnök, akkor is, ha szegény családból származik”.
  
  - Minden gyermek oktatása-nevelése 200000 euróba kerül a finn  államnak, az óvodától az egyetem elvégzéséig. „ Az adóinkból befolyt pénzek legjobb célú felhasználása!”
  
  - Az egyetemi hallgatók csak a könyvekért fizetnek, és 2,5 eurót az egyetemi vendéglőben az ebédért. Ha végeznek, az állam segíti a munkakezdésüket, fizetve az első fizetésüket és a szükséges albérletet.
  
  -A tanulók fenntartások nélkül tisztelik tanáraikat, minden pillanatban érvényesül a kölcsönös udvariasság a kapcsolatukban. Nem hordanak egyenruhát, de öltözetük mindig egyszerű, tiszta és mindig „jólfésültek”.
  
  - Mindegy, hogy Helsinki elit iskolájáról, vagy egy sarkkörön túli iskoláról van szó, az oktatás színvonala ugyanolyan jó.Az oktatás rendszere nem „elitista”, nem zsenik nevelése a cél, hanem egy minél magasabb általános színvonal elérése.
  
  - A házi feladatok elvégzése szent! Nagyon rossz szemmel nézik még a többi tanulók is, ha egy gyermek másol. Elképzelhetetlen a puskázás a vizsgákon. Aki ezt megtenné, azt a többi diák kiközösítené. „Miért kockáztatni, ha lehet tanulni is?” –vallják.
   

  Ez olyan, mint a felnőtteknél, akik nem a bármi áron való meggazdagodást tekintik életcéljuknak. Nem csoda, hogy statisztikailag Finnország a pénzügyei tekintetében legátláthatóbb és legkevésbé korrupt országok közé tartozik avilágon.
  
  Finnország elnöke, Tarja Halonen, jogi egyetemi végzettséggel, professzor mondta: „Amikor megszidom a hallgatóimat, azt mondom nekik, hogy pazarlom a pénzügyi támogatóink pénzét.”
  
  Nem léteznek bukott diákok, csak egy lehetőség van egy vizsgán átmenni, „egyszerűen azért, mert az életet is csak egyszer lehet élni.” Annyit kell tanulni, hogy átmenjen a vizsgán, a következő évre való átmenet automatikus.
  
  Saili „munkanapja” intenzív 8 és du. 3 óra között. A tanórák viszont rövidek. Az egyik szünetet kötelező kint tölteni a szabadban. A tanítás során a kritikus értelem stimulálása a cél a mechanikus memorizálás helyett. Vannak könnyítő órák, mint például a szalontáncok, színház (színészi tudományok), digitális művészetek, fodrászat, jégkorong, harcművészetek, sífutás, szakácstudományok, elsősegély, asztalosság, lakatosság, zene. A tanulók tanulnak hegedülni, gitározni vagy bármi más hangszeren játszani óhajuk szerint. És ismét: a kritikus gondolkodást és a beszélgetést, a problémák megbeszélését helyezik előtérbe.
  
  - Saili még nem döntötte el, hogy mi akar lenni. Kémikus, állatorvos vagy számítógépes játékokat tervező programozó. Megkérdeztem, hogy boldog-e? Szempillantás nélkül válaszolta: „Igen.”
  
  Igen, de más itt a titok! Már az 1600-as években törvényt  hoztak: aki nem tud olvasni és írni, az nem csinálhat gyereket!
  

 

Az eminens finnek

Jó lehet olyan iskolában tanulni, ahol nincs vasfegyelem, de van figyelem, ahol nem csak az emelt szintű angolosok tanulnak meg angolul, és ahol nem ciki, ha nagyi is beül az iskolapadba.

2012. 03. 20. 13:40

Az tetszik a legjobban a finn oktatásban, hogy hihetetlenül gyakorlatközpontú – foglalja össze már beszélgetésünk elején a skandináv ország oktatási modelljét Sütő Beáta, aki harmadik éve dolgozik tanárasszisztensként Helsinkiben és Vantaában. A magyar-finnugor szakos pedagógus először cserediák volt, később tanárként tért vissza az északi országba. Beáta alsó tagozatos osztályokban tanít, ott, ahol a legtöbb múlik azon, hogy – akár hosszú távon – kíváncsisággal, izgalommal vagy kötelező nyűgnek éli-e meg a gyerek az iskolát.
– Nálunk természetes, hogy ha közlekedési jelzőtáblákról tanítunk, azt csakis az utcán tárgyaljuk meg, ha pedig a természet körforgásáról beszélünk, kiugrunk a közeli erdőbe – meséli a pedagógus.
Tanárasszisztensként abban is nagy szerepe van, hogy kiscsoportos foglalkozásokon, játékos formában tanítsa meg írni-olvasni a gyerekeket. A hangsúly már egész kicsi kortól kezdve az önállóságon, a kreativitáson és a használható tudáson van. Ez a legkisebbeknél például azt jelenti, hogy a lányok és a fiúk egyaránt megtanulnak zoknit kötni vagy rövidnadrágot varrni, mert annak hasznát vehetik.

Biflázás helyett gondolkodni
A PISA-felmérés eredményeinek függvényében úgy tűnik, a finneknek nem kell félniük a jövőtől, legalábbis ami a szürkeállományt illeti. Mind a reál, mind a humán területen végzett felméréseken rendszerint az élen végeznek. Ez azért is érdekes, mert egy nemzetközi összehasonlítás szerint éppen ők azok, akik naponta a legrövidebb ideig ülnek az iskolapadban. Az is igaz viszont, hogy a kötelező iskoláztatás alatt – amely 7 éves kortól 16 éves korig tart – a diákok alig egy százaléka hagyja el az iskolát idő előtt, de ezek legtöbbje is később valamilyen felnőttoktatás keretében befejezi tanulmányait. Az általános iskola után pályaválasztási tanácsadó segítségével dönthet a diák a továbbtanulásáról. A szak- és szakközépiskolák (csakúgy, mint Magyarországon) általában hároméves képzést nyújtanak, és sokaknak azonnali elhelyezkedést a szakmájukban. A gimnáziumi képzés viszont már hasonlít a mi egye-temi oktatásunkhoz, mert a diák maga dönthet arról, hogy hány tantárgyat mennyi idő alatt végez el.
Osztályzatot csak negyediktől kapnak a tanulók, előtte írásban értékelik teljesítményüket. Mégpedig nemcsak a tanár, hanem a szülő, sőt maga a kisdiák is értékel, hogy ezzel is önkritikát gyakoroljon. Ez is egy olyan pont, amely szabadságot ad és önálló gondolkodásra, értékelésre sarkall – mutat rá a lényegre Sütő Beáta. A magyar pedagógus szerint a finn oktatási rendszer egyik legnagyobb erénye az esélyegyenlőség. Nem számít, hogy valaki szegény vagy gazdag, nincsenek jók és rosszak: mindenki azonos eséllyel indul.
Ez szó szerint is igaz, az eltérő képességű diákok ugyanis egy osztályba, egy közösségbe tartoznak. Mindössze két százalékra tehető azoknak a tanulóknak a száma, akik elkülönített iskolákba járnak gyenge képességeik miatt, a többiek ép társaikkal integráltan tanulnak. A rendszer gondoskodik felzárkóztató tanárokról, gyógypedagógusokról vagy akár pszichológusokról, akik kiscsoportos foglalkozásokon segítik a gyengébbeket. Így van ez a másik irányban is: ha valaki mondjuk jó matekból, plusz feladatokat kaphat, a nyelvzsenik pedig akár három idegen nyelvet is tanulhatnak már az általános iskolában. Az északi országban ritkán buktatnak, az pedig szinte kizárt, hogy valakit eltanácsolnának egy oktatási intézményből. A finn sikereket részben azzal magyarázzák, hogy nincs színvonalbeli különbség az egyes iskolák között. A decentralizált, mégis kiegyenlített oktatásban mindössze ötszázaléknyi a különbség az ország különböző pontjairól kikerült diákok tanulmányi átlaga között. A magyar szakemberek szerint nálunk éppen fordított a helyzet: 70 százalékban az ad magyarázatot az eltérő tudásszintekre, hogy ki honnan, melyik iskolából érkezik. Finnországban a szociális rendszer is irigylésre méltó: mind az étkeztetés, mind a tankönyvek, taneszközök ingyenesek.
A pedagógusnak nem kötik meg a kezét, szabadon dönthet arról, hogy milyen tankönyvet, oktatási segédletet használ. A könyvtárhálózat rendkívül jó, így szinte mindenhez hozzáférhetnek a diákok. Éppen az egyik PISA-felmérés bizonyította, hogy a fiúk hagyományosan jobbak matematikából, a lányok pedig szövegértésből. Elegendő volt három év ahhoz, hogy ez a tendencia változzon, csupán annak eredményeként, hogy országos olvasási programot indítottak. Az oktatási szakemberek szerint az is hozzájárul a szövegértésben elért jó eredményekhez, hogy a külföldi filmeket nem szinkronizálják, minden eredeti nyelven hangzik el, és a feliratot el kell olvasni. Ez az idegen nyelvek tanulását is segíti. (Ez több nyugat-európai országban is így van.)
Az északi országokban hagyomány, hogy rendkívüli figyelmet fordítanak 
a felnőttképzésre. Évente egymillió felnőtt vesz részt valamilyen oktatásban. A 25 és 64 éves korú lakosság több mint hetven százaléka végzett közép-iskolát, harminc százaléka pedig főiskolát vagy egyetemet.

A jólét múlik a jó tanáron
– Finnországban csak egyetemi végzettségű tanárok oktathatják már az alsó tagozatosokat is – mondja Sütő Beáta. A tanárképző egyetemeken csaknem ötszörös a túljelentkezés, a népszerűségi versenyben a tanári pálya áll az első helyen. Az sem mellékes, hogy a társadalmi elismertség mellett anyagilag is megbecsülik a pedagógusokat, egy általános iskolai tanár átlagfizetése 3200 euró körül van.
A fiatal pedagógus egyébként még néhány évig szeretne külföldön tapasztalatot gyűjteni, majd hazatérve tankönyv-fejlesztéssel, módszertani továbbképzések kidolgozásával foglalkozna. Ha tehetné, itthon a tanárképzést változtatná meg először, hiszen sok minden múlik a pedagógusokon. Finnország már bizonyította a jó tanár, jó diák, értékes munkaerő összefüggését, s köztudott, hogy gazdasági sikereit, jólétét, versenyképességét magasan képzett munkaerejének köszönheti.

A pisa-felmérés
A PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment) különböző országok tizenöt éves diákjainak tudásszintjét hasonlítja össze. A programot a kilencvenes évek végén indította el a fejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), melynek Magyarország 1996 óta tagja. A felmérés három területre összpontosít: a matematikára, a szövegértésre és a természettudományokra. Mivel egy gazdasági alapon létrejött szervezet megrendeléséről van szó, a teszt nem a lexikális tudásra kíváncsi, hanem arra, hogy a tanultakat miként tudják hasznosítani a diákok. A PISA kitalálói szerint az a tudás, amellyel mi boldogulunk, gyermekeinknek már korántsem lesz elegendő, rájuk újfajta feladatok is várnak. Vagyis olyan oktatási intézményekre van szükség, amelyek megtanítanak helyzeteket kezelni, megoldani – más szóval az életre nevelnek. (A PISA-felmérésről lásd még tavaly áprilisi számunkat!)


Szöveg: György-Horváth Zsuzsa, Fotó: Safa
Ez a cikk Az eminens finnek címmel az Éva magazin 2010. évi szeptemberi számában jelent meg. Minden jog fenntartva.



Forrás:
http://www.evamagazin.hu/psziche_csalad/13659_az_eminens_finnek.html