Minden kedves olvasómnak
szép, áldott, boldog
ünnepet kívánok!
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe a tavasz eljövetelének ünnepe, melyet a hold állasától függően március vagy április hónapban tartanak. A Biblia szerint Jézus pénteki megfeszítése után maghalt. Áldozatával megváltva az emberek bűneit, és harmadnap feltámadva győzelmet aratott a halál felett. A húsvét az eredetileg zsidó ünnep a Pészah (a héber szó jelentése: kikerülés elkerülés). Mely az azt megelőző időszakban, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelezte, a böjt után ezen a napon lehetett először húst enni.
A húsvéttal megegyező időpontban a napéjegyenlőség után tartották Ostara istennő ünnepét a fák és a tavaszi termékenység az újjászületés ünnepét, többek közt Ostara istennő szimbólumai a nyúl és a tojás, és ide vezethető vissza az angol Easter kifejezés.
A húsvéti locsolkodás, a vízzel való meghintés, mely ősi termékenység varázsló rítusból ered, és a későbbiekben utalt a kereszténység jeleire is.
A keresztények a húsvétot általában március 22. és április 25. között ünneplik, március 21 utáni első teliholdat követő vasárnap lesz húsvét napja.
" Ha olyan nagy hatalma van a te istenednek, akkor változtassa át itt ezeket a tojásokat pirosra!"
....és lőn...
....és lőn...
A tojás az évente megújuló természet élményének hatására a feltámadás, az újjászületés, az örök élet szimbóluma. A népi hitvilágban a világ megszületésének jelképe, amely az évezredek folyamán különböző ovális természetű kultikus tárgyakban öltött testet.
Őseink tojás alakúnak képzelték a világot
Őseink - például a sámándobok rajzolatának tanúsága szerint - ilyennek képzelték el a világot is. Nem véletlen, hogy a hímes tojásokon visszatérő formák a világmindenséget mintázzák: az "Egyenlítő" felezi meg a tojást, ezeket a "főköröket" osztják az évszakoknak megfelelően négy szeletre, és ezek metszőszögei mindenkor megfelelnek az égi sarkoknak, a napfordulóknak, a napéjegyenlőség időpontjának. Ez a beosztás - a tojás belsejére vetítve - megfelel annak, ahogyan az ősök a világot felső, középső és alsó részre osztották, mindegyiknek meghatározva jó vagy rossz, világos vagy sötét alaptermészetét. Ilyen díszítésű tojásokat találtak a régészek a honfoglalás előtti avar sírokban is. Ez is bizonyítja, hogy ősi hit szerint a tojás mindenkor a feltámadást szimbolizálta, egyúttal pedig a magzati lét jelképe volt.
A néphitben kettős szerepe van
A néphitben és hagyományos népszokásainkban a tojásnak kettős szerep jut: egyrészt a gyógyító, egészségmegőrző, másrészt a termékenységet segítő erő. Így például a csecsemő első fürdővizébe tojást ütöttek, hogy a gyermek majd szép és egészséges legyen. Az újszülöttet - első látogatáskor - tojással ajándékozták meg, miután végigsimították vele az arcát, hogy sima és hibátlan legyen a bőre. Ami pedig a termékenységvarázsolást illeti, a tojás felbukkan az emberi élet szinte minden területén, hiszen szerepe van az új asszony családba való befogadásánál. Különböző rítusok formájában kötődik a naptári ünnepekhez, jelen van a farsangi népszokásokban, játékokban, sőt az időjárás alakulását is "befolyásolja", amennyiben attól függ a termés mennyisége, minősége és az állatszaporulat. Szántáskor például tojást tesznek az első barázdába, belekeverik az állatok takarmányába, azzal etetik az újszülött borjút és csikót, de a termékenységet kívánja elősegíteni a pirosra festett húsvéti tojás is.
A termékenységvarázsolás rítusaiból fakadnak a tavaszi ünnepekhez kötődő tojásjátékok, mint például a tojásösszeütés, a tojásdobálás, a tojásgurítás, amikor is a húsvéti locsolásért kapott tojásokat legurítják a domboldalon, és akié a legmesszebb jut, az elnyeri a többit. Jelképes ígéretre utal, ha húsvétkor a leány hímes tojást ad a legénynek.
Vallási szimbólum
Minthogy a tojás az újjászületés és a feltámadás ősi jelképe, különleges kultusza alakult ki az egyházak életében is. A katolikus vallási szimbolikában egyértelműen Jézus Krisztust, a feltámadt Megváltót jelképezi, így a húsvét szellemi tartalmának legfőbb megjelenítéseként kezelik. A keleti keresztény egyházban már a 4. évszázadban egyházi áldásban részesítették.
Őseink tojás alakúnak képzelték a világot
Őseink - például a sámándobok rajzolatának tanúsága szerint - ilyennek képzelték el a világot is. Nem véletlen, hogy a hímes tojásokon visszatérő formák a világmindenséget mintázzák: az "Egyenlítő" felezi meg a tojást, ezeket a "főköröket" osztják az évszakoknak megfelelően négy szeletre, és ezek metszőszögei mindenkor megfelelnek az égi sarkoknak, a napfordulóknak, a napéjegyenlőség időpontjának. Ez a beosztás - a tojás belsejére vetítve - megfelel annak, ahogyan az ősök a világot felső, középső és alsó részre osztották, mindegyiknek meghatározva jó vagy rossz, világos vagy sötét alaptermészetét. Ilyen díszítésű tojásokat találtak a régészek a honfoglalás előtti avar sírokban is. Ez is bizonyítja, hogy ősi hit szerint a tojás mindenkor a feltámadást szimbolizálta, egyúttal pedig a magzati lét jelképe volt.
A néphitben kettős szerepe van
A néphitben és hagyományos népszokásainkban a tojásnak kettős szerep jut: egyrészt a gyógyító, egészségmegőrző, másrészt a termékenységet segítő erő. Így például a csecsemő első fürdővizébe tojást ütöttek, hogy a gyermek majd szép és egészséges legyen. Az újszülöttet - első látogatáskor - tojással ajándékozták meg, miután végigsimították vele az arcát, hogy sima és hibátlan legyen a bőre. Ami pedig a termékenységvarázsolást illeti, a tojás felbukkan az emberi élet szinte minden területén, hiszen szerepe van az új asszony családba való befogadásánál. Különböző rítusok formájában kötődik a naptári ünnepekhez, jelen van a farsangi népszokásokban, játékokban, sőt az időjárás alakulását is "befolyásolja", amennyiben attól függ a termés mennyisége, minősége és az állatszaporulat. Szántáskor például tojást tesznek az első barázdába, belekeverik az állatok takarmányába, azzal etetik az újszülött borjút és csikót, de a termékenységet kívánja elősegíteni a pirosra festett húsvéti tojás is.
A termékenységvarázsolás rítusaiból fakadnak a tavaszi ünnepekhez kötődő tojásjátékok, mint például a tojásösszeütés, a tojásdobálás, a tojásgurítás, amikor is a húsvéti locsolásért kapott tojásokat legurítják a domboldalon, és akié a legmesszebb jut, az elnyeri a többit. Jelképes ígéretre utal, ha húsvétkor a leány hímes tojást ad a legénynek.
Vallási szimbólum
Minthogy a tojás az újjászületés és a feltámadás ősi jelképe, különleges kultusza alakult ki az egyházak életében is. A katolikus vallási szimbolikában egyértelműen Jézus Krisztust, a feltámadt Megváltót jelképezi, így a húsvét szellemi tartalmának legfőbb megjelenítéseként kezelik. A keleti keresztény egyházban már a 4. évszázadban egyházi áldásban részesítették.
Forrás: http://www.elixironline.hu/archiv/mit_jelkepez_a_husveti_tojas
A húsvéti misztériumban a Megváltás kapjon fő szerepet!
"A Megváltás helyes értelmezésére különös gondot fordítsatok, ne hagyjátok magatokat megtéveszteni és bizonyos részleteket másképp értelmezni, hogy a cél az, hogy Jézus
szenvedéstörténetével egyet alkossatok.
Én ezt soha nem kértem tőletek!
Miért is kérném tőletek, hogy ugyanazt az utat végigjárjátok?
Egy Atya annál sokkal jobban szereti gyermekét, mint, hogy egy ilyen kéréssel előálljon és főleg annál, hogy ezen végig is vezessen bennetek.
Kérlek, gondolkodjatok el ezen!
Minden szenvedés amellyel erősebb leszel, az el is vesz belőled, mert nem tart Egységben, bizonytalanságban vagy.
Gondolkodj el rajta, hogy juthatsz előbbre, ha ugyanazt az utat ezerszer megjárod, vagy akkor, ha egyszer végig mentél rajta és belátod, hogy értelmetlen újra és újra végig élned a fájdalmat, a töviseket.
A lélek a tapasztalásból tanul, nem az önkínzásból.
Tapasztalás által jutsz előre, és így építed be tanulságként magadnak tapasztalatod megélt részeit, részleteit.
Saját magad döntöd el, ha azt választod, hogy az utat még egyszer végigjárod.
Én ezt soha nem kérhetem, és nem is kértem tőletek!
A szenvedésben a lélek haldoklik, nem tud felemelkedni, megtérni Atyjához.
Csak a Megváltás által tud bejárni egy olyan utat, amelyben önmagára lel, az isteni szikra felragyog benne, mert megérti ki ő és miért is jött el e Földre.
Így kérlek bennetek, a Megváltásra helyezzétek a fő szerepet!
Azt töltsétek meg tartalommal, élettel, és a saját életetekben a saját megváltásotokért tegyetek, és ha ezt megteszitek és tiszteletben tartjátok, akkor jő el az az idő, amikor másképp láttok és másképp értelmeztek bizonyos dolgokat,- és mindennek a tudatában ráleltek arra a kincsre, amit az Én Megváltásom számotokra jelenthet.
Kívánom minden gyermekemnek, hogy élje át a misztérium azon csodáját, amelyben a lélek megváltja önmagát, és felszabadul mindazok a hívságok alól, amik számára a földi létben korlátokat jelentenek.
Most elcsendesedik Hangom, felétek fordulok, - ne szakítsátok fel többet a sebem, ne mondjatok ítéletet!
Ami bevégeztetett, az bevégeztetett, azon már nem lehet változtatni, ellenben példát lehet mutatni, hogy ti ebbe a hibába újra nem estek bele.
A misztérium innentől fogva ne a szenvedésről szóljon, és ne az kapjon fő szerepet,- hanem a Megváltást helyezze fő helyre és az kapjon fő szerepet.
Egy Megújult Világban a szenvedés nem kaphat fő szerepet!
Isteni Fényemmel és Kegyelmemmel megáldalak benneteket, és kérlek, újra kérlek benneteket, hogy mindezeket a szavakat ne vessétek el, és főképpen pedig ne mondjatok ellent. Ámen"
Lejegyezte: ÁhimRé
2009. április.9.
Húsvéti ötletek:
Locsolóversek és képeslapok:
http://husvetikepeslap.blogspot.com/search/label/h%C3%BAsv%C3%A9ti%20%C3%BCnnep
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése