Az állatok védelmében: Bálnák, delfinek és ...

           Mi különböztet meg minket az állatoktól?

Sokféle válasz létezik: a beszéd képessége, a gondolkodás, a munka, a két kezünk, az agyunk fejlettsége, az Istenhit, stb.

Ezek azt sugallják, hogy különbek vagyunk az állatoknál, pl. okosabbak ... Valóban így van? Nem inkább úgy nézünk ki, hogy hiányzik egy kerekünk?  

Egyik  „okos” ténykedésünk, hogy kipusztítottunk számtalan állatfajt és tesszük ezt továbbra is.... és veszélyeztetjük a létét egyre többnek.

Az ember képes  keresztülgázolni mindenen,
 nem nézve sem Istent, 
sem embert, 
sem más élőlényt!

Nem véletlenül van ennyiféle élőlény a Földön. 

Jól felépített ökológiai rendszernek a része mindegyik. 

A  hatvanas években történt, hogy Kína vezetése elhatározta,  kiirtják a verebeket. "Túl sok van belőlük, és nem hoznak hasznot, csak kárt okoznak..." Egyik nap kivezényelték a lakosságot a szabadba, azzal a paranccsal, hogy ne engedjék leszállni a verebeket. A kimerült madarakat aztán összegyűjtötték...A következő években  az országot ellepték a rovarok...

Ma már tudjuk, hogy nem lehet beleszólni büntetlenül 

az ökológiai rendszerbe.

Vélt érdekek, anyagi haszon és különböző luxusigények kielégítése miatt  mégis kétségbeejtő gyorsasággal öldösik az állatokat.

Vajon hányan lehetnek, akik medvetalpleves nélkül nehezen tudnának választani az étlapról? Mert bizony ez az étel ott szerepel ínyencségként sok étteremben.

 

Némelyik mediterrán országban hálóval fogdossák össze a Közép-Európában fészkelő, védett madarakat.  Pástétomot is készítenek pacsirtából! Vajon hány énekesmadarat kell elpusztítani egy adag pástétomhoz? Némelyik madárnak csak a nyelvét fogyasztják el. Miért kell ezeket a szigorúan védett madarakat  ezrével összefogdosni és ínyencségként feltálalni?  Hozzánk is eljönnek begyűjteni, és hűtőládában próbálják hazaszállítani.

Bálnák

Egyik ázsiai népnél a szupermarketek hűtőpultjain árulják a bálnahúst. Közben pedig hivatalosan  azt állítják, hogy csak tudományos célokra vadásszák a bálnákat. Tudnak vajon róla, hogy  hozzájárulnak egy pótolhatatlan állatfaj kipusztulásához? A bálna különleges élőlény. Intelligenciában nagyon közel áll hozzánk. Van olyan vélemény is, hogy a bálnák intelligensebbek nálunk.  Ezek a  békés állatok ma már  védtelenek az emberek mohóságával  és a nagy bálnavadász hajók felszereltségével szemben. 

 
A bálnák nagy termetű állatok, a fajtól függően testhosszuk 2 métertől 30 méterig és súlyuk 30 tonnától 150 tonnáig terjedhet.

Több faj létezik:

Grönlandi-bálna, hossz 14-18 m, súly 50-100 tonna; 
Északfoki-bálna, megegyezik súlyban és testméretben a grönlandi-bálnával
Szürke-bálna,Tőke-bálna, Kék-bálna.

Az összes fajta közül a Kék-bálna a legnagyobb, óriás-bálnának is nevezik. Napjainkban elszórtan él az óceánokban, elsősorban az északi és déli-sarki vizekben a század elején még nagy számban volt, de a kegyetlen bálnavadászat nagyon megcsappantotta az állományukat.

A legnagyobb testű állat a Földön. Mivelhogy a torka nagyon szűk, csak kisebb állatokat tud lenyelni. Fő eledele a plankton, foga nincs, helyette a szájpadlásáról eredő több száz (320) szilával szűri ki a vízből a planktont. Szilája 1 méter hosszú és 0,55 méter széles. A súlya megegyezik 30 elefánt,vagy 150 ökör súlyával. Tüdeje van, mint minden szárazföldi állatnak. A páraoszlop amit magából kilövell, eléri a 7-10 méter magasságot is. Vándorláskor 15 km-t is úszik óránként, de meneküléskor eléri a 37/km óránkénti sebességet is. 80 évig is elélhet. A kék-bálnák kizárólag lebegő rákokat (Krill) esznek, egy felboncolt bálna gyomrában 425 kg rákot találtak. Akár 2 órát is tud 4-500 méter mélységben lemerülve maradni. 2-es 4-es csoportokban úsznak, de szaporodási időben nagyobb csoportok is kialakulnak. A párzás a meleg trópusi vizekben megy végbe, itt születnek az utódok, melyek kb 7 méter hosszúak és súlyuk 2-3 tonna. A bálnaborjú kb 600 liter tejet fogyaszt naponta. Az anya nem szoptatja, hanem a kicsinyének a szájába fröcsköli a tejet. 

Egyebek

 A földikutyák világa

Aki először lát földikutyát, azt hiheti, hogy valamelyik tudományos-fantasztikus film egyik szereplőjével találkozik, hiszen ez a különleges állat elsőre valóban elég bizarr képet fest. Nincs szeme és hallójárata sem, életének legnagyobb részét a földben tölti, ahol hosszú fogaival ássa ki az akár 100 méteres alagútrendszert, amiben él. A faj érdekessége továbbá, hogy egyedei egymással kopogások sorozatával kommunikálnak.

A földikutya az egyedüli olyan szárazföldi gerinces faj, mely a Kárpát-medencében alakult ki és ma is kizárólag csak itt fordul elő, tehát igazi hungarikumnak tekinthető. Magyarország jelenlegi területén az általunk ismert öt alfajukból három fordul elő. Mivel élőhelyük nem áll védelem alatt, a kihalás veszélye fenyegeti őket. Legrosszabb helyzetben a délvidéki földikutya van, ennek az alfajnak a teljes állománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből pedig mintegy 200 példány hazánkban él. 

A délvidéki földikutya megmentésének nehéz, de kiemelten fontos feladatával éppen ezért nekünk kell megbirkóznunk, ugyanis az állatok eltűnése nem egyszerűen országos vagy regionális kipusztulást, hanem egy emlősfaj bolygónkról történő kihalását jelentené. Ezért nagyon fontos a napokban, Ásotthalmon indult visszatelepítési program, amelynek segítségével elindulhatunk a földikutyák megmentéséhez vezető úton. 

Aki először lát földikutyát, azt hiheti, hogy valamelyik tudományos-fantasztikus film egyik szereplőjével találkozik, hiszen ez a különleges állat elsőre valóban elég bizarr képet fest. Nincs szeme és hallójárata sem, életének legnagyobb részét a földben tölti, ahol hosszú fogaival ássa ki az akár 100 méteres alagútrendszert, amiben él. A faj érdekessége továbbá, hogy egyedei egymással kopogások sorozatával kommunikálnak.

A földikutya az egyedüli olyan szárazföldi gerinces faj, mely a Kárpát-medencében alakult ki és ma is kizárólag csak itt fordul elő, tehát igazi hungarikumnak tekinthető. Magyarország jelenlegi területén az általunk ismert öt alfajukból három fordul elő. Mivel élőhelyük nem áll védelem alatt, a kihalás veszélye fenyegeti őket. Legrosszabb helyzetben a délvidéki földikutya van, ennek az alfajnak a teljes állománya nem haladja meg a 300 egyedet, ebből pedig mintegy 200 példány hazánkban él.


A délvidéki földikutya megmentésének nehéz, de kiemelten fontos feladatával éppen ezért nekünk kell megbirkóznunk, ugyanis az állatok eltűnése nem egyszerűen országos vagy regionális kipusztulást, hanem egy emlősfaj bolygónkról történő kihalását jelentené. Ezért nagyon fontos a napokban, Ásotthalmon indult visszatelepítési program, amelynek segítségével elindulhatunk a földikutyák megmentéséhez vezető úton.   http://wwf.hu/fajok_/1/a-foldikutyak-vilaga

Saját megjegyzésem:

Az a helyzet, hogy én még nem láttam, de tele van a kertem vele.... és a hócipőm is...

Összevissza turkálják a veteményesem. Van vakond is, meg lótetű is, de a járataik mások, mint ezeknek. Nem hittem a szomszédoknak, amikor azt mondták, hogy földikutya a tettes... Olyan állat nincs is, gondoltam.  

Nagyon különös a technikája. Ahogy sorba vetettem a magokat, úgy követte a föld felszíne alatt közvetlenül a sort. Kicsit megemelkedik a talaj és megrepedezik. Olyan vastag ez a túrás, mint a vakond járata, de az viszont nem megy így végig hosszan a föld színén. A lótetű túrása hasonló, de az meg jóval kisebb. Szóval buknak kifelé a kikelt növénykék, ezért mindennap ellenőrzést tartok és belocsolom. A borsót nagyon szeretik, ezért beáztattam, kicsíráztattam, hogy gyorsan kikeljen, és egészen sűrűn vetettem. Most épp jó, mert minden másodikat hagytak meg kb a turkászok. Így nevezem őket, mert nem lehet tudni, hogy melyik földalatti mozgalom volt a tettes. A tököt, és cukkinit, meg a kukoricát kis cserepekbe kell elvetnem és amikor kikelt, ültetem ki, mert különben egy darabot se hagynak nekem.

Gondoltam kihívom a tévéseket, ha már ilyen nevezetes lakóim vannak a kertben ... csak az a baj, hogy a földikutya nem szeret interjút adni.... 

Eddig se bántottam őket, mostantól viszont büszke is lehetek. Sőt, talán valami oklevelet is megérdemelnék, hogy egy kiemelten veszélyeztetett állatfaj védelméről gondoskodok a kerti rezervátumomban.

 .............................

Afrikában a kihalóban lévő állatokat a szarvukért, agyarukért, a nemi szervükért és húsukért  pusztítják az orvvadászok.

Azt hittük, hogy mi emberek  vagyunk a  legmagasabb rendű élőlények itt a Földön. Ezért  úgy gondoltuk, hogy  élet és halál urai lehetünk, és az összes élőlényt büntetlenül irthatjuk.Tévedtünk.... 

.......................

Bonyolítja az élőlényekkel való kapcsolatunkat, hogy eközben más állatfajokat óriási számban tenyésztünk. Háziállatok milliárdjait tartják  szűk ketrecekben, istállókban. Sokszor napfényt nem is látnak szegények egész életükben.. Aztán megölik, és megeszik őket. Évente sok milliárdot!

Vajon hányan tudnak arról, hogy melyik a legintelligensebb háziállatunk? Elárulom...A sertés! Túltesznek kutyán, macskán, lovon, de még a rokon majmokon is... intelligenciában. Hm....

Az állatok -úgy tűnik- "nem érdemlik meg" a normális életet. Nem szeretjük, nem becsüljük őket. Vagy mégis? A házi kedvencek egészen más bánásmódban részesülnek általában...kivéve amikor nem.

.......................

Gondoltunk már arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy gyerekeink szobáját, könyveit, ruháját és összes használati tárgyát telerakjuk állatok képeivel? 

Gyakran a felnőttek szobájában is ott vannak a plüssállatkák. A rajzfilmek szereplői sokszor embernek öltözött és emberként élő, beszélő állatok, akikkel a gyerekünk azonosul és a felnőtt is.

Vajon mire jó ez? Megszeretjük és megszerettetjük a gyerekkel, mint a testvérét, aztán   leöljük és megesszük, megetetjük?  

                                   Tudatában vagyunk annak, hogy ez mi és hova vezet ?

Ki, ki a maga módján tehetne valamit

Eddig is sok jó kezdeményezés volt az állatok védelmére.  De ez még mindig kevés.

Ez jelentheti a bálnavadászat végét?

 Rövidesen balzsamfenyő-kivonat válthatja ki a luxusparfümök gyártásában a bálnák belében keletkező ámbrát kanadai tudósok kutatása alapján.

 Az ámbráscetek által a bélfal védelmére kiválasztott szürke, néha feketés, viaszos állagú illatos ámbra évszázadok óta a parfümgyártás alapanyaga, mivel megakadályozza az illatok felbomlását. Amikor a bálna kiöklendezi az ámbrát, az reakcióba lép a sós tengervízzel, megszilárdul és lerakódik a partokon. Moby Dick című klasszikus művében Herman Melville aprólékosan leírja, hogyan gyűjtik be az ámbrát az óceán partjain.

A tudósok régóta keresik e ritka, drága alapanyag (kilója 10 ezer dollárba, azaz több mint 2 millió forintba kerül) ipari anyaggal történő kiváltását, annál is inkább, mert az ámbrát tekintik a bálnavadászat egyik fő indokának – mondta el Joerg Bohlmann, a vancouveri Brit Columbia-i Egyetem tanára. A kutató szerint a fenyőkben, illetve a zsályalevélben található cisz-abienol nevű molekula helyettesítheti az ámbrát a parfümgyártásban, mert szintén képes az illatok konzerválására. A molekula kiválasztása azonban továbbra is igen nehéz és költséges.

„Most fedeztünk fel viszont egy balzsamfenyőgént, amely még alkalmasabb e természetes tulajdonságok előállítására, és amely olcsóbbá és hatékonyabbá teheti a gyártást” – mondta Joerg Bohlmann, aki kollégájával, Philippe Zerbe-bel a napokban tette közzé tanulmányát a Journal of Biological Chemistry című szakfolyóiratban.
Bohlmann szerint a balzsamfenyő génje élesztőbe illesztve lehetővé teszi a cisz-abienol ipari méretű gyártását, és így az ámbra kiváltását a parfümgyártásban.

„Ha megkérdezik az embereket, mivel illatosítanák magukat szívesebben, bálnahányadékkal vagy fenyőgyantával, nyilván nem az első megoldást választják” – tréfálkozott a kutató. A Brit Columbia-i Egyetem engedélyezni fogja egy biotechológiai vállalatnak a felfedezés kereskedelmi célú hasznosítását.

Forrás: http://mno.hu/tudomany/

  ...........................

Láttam egy szép filmet arról, hogy Afrikában  egy óriási  rezervátumot speciális kiképzésű kommandós csapatok védenek az orvvadászoktól. Életük nap mint nap veszélyben forog - nem az állatok miatt - de boldogan teszik a dolgukat.

Ausztráliában  három nagy termetű kenguru fajta is él. Sokan bent laknak a parkokban, városokban, háborítatlanul. Mulatságosak, ahogy ugrálnak a kerítéseken át - be a kertbe, ki a kertből... Kevésbé vicces, hogy néha veszélyesekké  válhatnak... mégsem irtják  őket.

Indiában a majmok élettere annyira leszűkült, hogy sok helyen már tűrhetetlen a helyzet. Nem kukáznak, hanem egyenesen bemennek a konyhába és a hűtőszekrényt  rámolják ki. A hindu és buddhista hagyományok szerint az állatok védelmet élveznek. ( áhimsza)  Hallottam  a hírt, hogy mit találtak ki az elszemtelenedett majmok ellen. A legagresszívabbakat összefogják és megtanítják nekik, hogy mit nem szabad csinálniuk. Jó ötlet. Valóban taníthatóak. Kíváncsi vagyok milyen sikere lesz a majomiskolának. Úgy gondolom, csak  az embereken múlik.... és a módszeren.

Végül is az ember foglalta el az állatok életterét, 
ezt jó ha észben tartjuk.

Különbözőek vagyunk,
de az Egység-ben létezünk,
 egymásra utalva.

Rajtunk múlik az állatok sorsa és Földünk sorsa.

Delfinek

Személyi jogokat a delfineknek!

Szakemberek szerint magas intelligenciájuk miatt az emberekhez hasonló módon - "nem-emberi személyekként" - kellene kezelni a delfineket, illetve a bálnákat, és ennek megfelelő jogokat kellene biztosítani a számukra.

A kutatók szerint mivel ezek a tengeri élőlények sajátos kultúrákkal, társadalmakkal, személyiséggel, illetve összetettséggel bírnak, ezért az emberekhez hasonló módon kellene kezelni őket.

A delfinek és gyilkos bálnák vízi vidámparkokban való elszigetelése erkölcsileg elítélendő, mivel az állatok életmódja az emberéhez képest nagyobb mértékben társadalmilag vezérelt.

Kutatók egy csoportja két évvel ezelőtt fektette le a "cetféléket megillető jogok nyilatkozatát" egy helsinki konferencián. Az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság (AAAS) vancouveri éves találkozóján felszólaló nemzetközi kutatócsoport most ennek a dokumentumnak a támogatásával igyekszik felhívni a hatóságok figyelmét a probléma fontosságára.

"A tudomány már bebizonyította, hogy az egyéniség és az öntudat nem kizárólagos emberi sajátosságok" - hangsúlyozta Thomas White, a kaliforniai Loyola Marymount Egyetem etikaszakértője.  

A cetfélék jogainak törvénybe foglalása azért fontos, mert így az állatok kereskedelmi célú vadászata és az évente több százezer delfin, illetve bálna halálát követelő felelőtlen halászati módszerek teljes mértékben erkölcsileg elítélhetővé válnának - idézte a szakembert a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

A delfinek agyát vizsgáló legutóbbi tanulmányok szerint ezek a tengeri élőlények jóval intelligensebbek a csimpánzoknál, és az emberhez hasonló módon kommunikálnak egymással. Felismerik magukat a tükörben, képesek új viselkedési formákat tanítani és eltanulni egymástól, illetve saját "jövőképpel" rendelkeznek. A Mississippiben működő Tengeri Emlősöket Tanulmányozó Intézet vizsgálata során a delfinek jutalmat kaptak, ha "kitakarították" a tartályukat: a kutatók szerint mindez szintén az állatok lenyűgöző intellektuális képességeit bizonyítja.

A nemzetközi tengerszakértők támogatását élvező nyilatkozat tíz pontban foglalja össze a cetféléket megillető jogokat: az élethez, és a természetes élőhelyükön való szabad mozgáshoz való joguktól kezdve, egészen a környezetük védelmére vonatkozó jogokig. A dokumentum szerint sem személynek, sem szervezetnek nincs joga birtokolni ezeket az állatokat, vagy megsérteni a kultúrájukat. A szakemberek szerint mindezeket egy nemzetközileg elismert jogi dokumentumban kellene rögzíteni.

Az atlantai Emory Egyetemen dolgozó Lori Marino - a nyilatkozat egyik megfogalmazója - szerint a dokumentum megszületését a delfinek agyára vonatkozó új tudományos ismeretek sürgették. Mint azt a szakember hangsúlyozta: "A felépítése ugyan különbözik az emberi elmétől, de az összetettségi szintjét tekintve nagyon is sok a hasonlóság".

Készítette: Titkolt hírek képekben - hogy képbe legyél

Delfinmentés  -videó:

http://elcomercio.pe/player/1384898

Felmerül a kérdés, vajon miért úsztak ki a partra ezek az értelmes, kedves 

 állatok??

Egy kis lélek

200 lovat  mentett meg  6 nő

Hollandiában történt  2006 novemberében a Nagy Lovas Mentőakció. Olyan volt,  mint egy  csodálatos mese. Mintegy 200 ló szorult egy kis darabka földre, amikor a víz váratlanul megemelkedett egy heves vihar után. A lovak három napig a kis szeletke  földön rekedtek. Tűzoltó és állatjóléti tisztek csónakkal vitték a lovaknak az  élelmet és vizet, hogy azok meg tudják őrizni az erejüket. A jeges szél és az eső elől a lovak  összebújtak. Végül a harmadik napon 6 nő elindult, hogy kihozza őket a szárazföldre. A videó a lómentésről szól. A felvételek és a zene boldog könnyeket fog csalni  minden lovat szerető ember szemébe.