MI IS AZ A FELEMELKEDÉS?
Sokan nem tudják mit is emlegetünk itt a blogbejegyzésekben Felemelkedésként. Ezért fölteszem Havasi Mia összefoglaló gondolatait (www.tudatosság.com)
A Föld és mi Emberek egy olyan kivételes átalakuláson megyünk keresztül, amelyre még sem a bolygó, sem pedig az emberek történelmében soha nem volt példa. Rendkívüli élet ez ma a földi ember számára, megismerni a teremtés folyamatait, saját teremtő nagyságunkat, az Univerzum általunk eddig ismeretlen erőivel összefogva megélni megküzdeni ezt a hallatlanul izgalmas felemelő feladatot.
A Felemelkedés tulajdonképpen egy kvantumugrás, mind a Föld, mind pedig az emberek számára.
Már az eredendő Terv is az volt, hogy a bolygónk egy Fényváros legyen, egy kozmikus információs központ, és biológiai könyvtár. A Felemelkedés során egy nagyon mély szellemi érés által, most megvalósulhat ez a Terv, velünk, általunk.
Így a Felemelkedés folyamata, nem "belügy" hanem az egész Univerzumot érintő változás, melyet nemcsak szellemi, hanem fizikai folyamatok is kísérnek a Galaxisban éppen úgy, ahogy bennünk, emberekben ill. szeretett Földünkön.
Itt és most, arról szeretnék néhány szót szólni, hogy nekünk embereknek mit kell tennünk ebben a folyamatban, egyáltalán hogyan lehetünk méltó részesei a Felemelkedésnek.
A folyamat lényege a szellemi érés, fejlődés, és mint minden fejlődést ezt is meg kell, hogy előzzön egy tisztulás, és ez is igaz a bolygóra éppen úgy, ahogy ránk, emberekre is. Nem is lehet ezeket a folyamatokat szétválasztani.
És ahogy Gaia leveti magáról mindazt, ami visszatartja a Felemelkedésben, mindazt, ami elmérgezte a testét, ugyan úgy meg kell ezt tenni nekünk embereknek is.
A kollektív és egyéni tudattalanból, lelkünk legmélyebb szakadékából kell felszínre hoznunk sok olyan dolgot, melyek nagyon hosszú ideig rejtőzködtek. Szükséges mindez azért, hogy meggyógyuljanak, átalakuljanak, megtisztuljanak, hogy ne legyünk a tudattalan erők áldozatai.
".az emberi alapállás.a tudás, hogy valaki, bárki, a sötétségből világosságot teremtsen, a gyűlöletből szeretetet, a bőszültségből áldozatot, a görcsből oldottságot, az elrejtőzésből megnyilatkozást."
/Hamvas Béla /
Korunk valódi történései bennünk zajlanak, ezért nagyon fontos, hogy belülre figyeljünk. Tudom, hogy nem könnyű, hisz az ellenerők aktívan működnek, hogy eltereljék a figyelmet saját magunkról, a valódi történésekről. Teszik ezt fizikai szinten, például mesterségesen fenntartott válsághelyzetekkel, amit a média igyekszik még jobban elferdíteni és felnagyítani. Hamis értékrendekkel, melyekkel a reklámok manipulálnak, de a szellemi erők közül sem mindegyik szolgálja a Felemelkedést.
A legnagyobb béklyó az emberiségen azonban, az a mesterségesen fenntartott félelem, amely nagyon mélyen befészkelte magát minden sejtünkbe, a lelkünk legmélyére.
Nem merünk a saját értékrendünk szerint élni, a legrosszabb, ha ki sem alakítjuk ezt az értékrendet, mert csak az számít, amit elvárnak tőlünk, meg akarunk felelni, mert ki vagyunk éhezve a szeretetre és - tévesen - azt hisszük, ha "megfelelünk" akkor szeretni fognak. Így nem lehet élni, mert megbetegszünk, elsorvadunk és ez pedig, egyszerűen méltatlan az Ember nevű csodához.
A nők keresik kifosztott nőiségüket, a férfiak összetört férfiasságukat, még mindig meg akarnak felelni egy általánosan elvárt képnek, de pont azért a kétségbeesés, mert a régi értékrend, a régi minta hitelét vesztette, nem működik. És itt is belőlünk indul a gyógyulás. Meg kell találnunk a bennünk élő férfit és nőt, mindenkinek meg kell találni, hogy számára, az ő adottságaival mit jelent nőnek, vagy férfinak lenni. Mindegy mire tanítottak eddig, "hogyan illik". Keresd meg a saját kérdéseidre a saját válaszaid, ne a dogmák irányítsanak, még ha több ezer évesek is. Félelmetes? Igen. Felelősséggel teli? Igen!
Soha ne felejtsd el, hogy egy új korszak új embere vagy, és születésed nehéz folyamat.
El kell engednünk a félelmet, bűntudatot, a kishitűséget, a haragot, azokat a játszmákat, amelyeket idáig játszottunk, mert innentől csak nyíltan, őszintén, szívünket kitárva fordulhatunk a világ és egymás felé.
Igen, ez nem veszélytelen, sebezhetőbbé tesz, de pont ebben a sebezhetőségben rejlik az erőnk is, mert ezáltal bontjuk le a szívünket beburkoló korlátot. Mélyebben és többet érzünk, mint valaha, de ha elengedjük az érzelmi torzulásainkat, éppen ez segít majd, hogy jobban megtartsuk az egyensúlyt a legnagyobb érzelmi viharokban is.
Szeresd önmagad, azt a csodálatos létezőt, aki vagy. Tégy meg mindent önmagadért, és ne feledd, hogy minden cselekedeted, érzésed, gondolatod hatással van a többi emberre, és az egész Univerzumra.
Havasi Mia
A Felemelkedést kísérő lehetséges fizikai, lelki tünetek
1987-ben indult az a folyamat, amelyet ma legtöbbször Felemelkedésként emlegetünk.
Mind a Földünk, mind pedig a rajta élők, vagyis mi emberek számára különleges korszak, különleges feladata köszöntött ránk.
Elérkezett az idő, hogy felébredjünk sok évezredes Csipkerózsika-álmunkból, és azzá a teremtő létezővé váljunk, akik mindig is voltunk.
Fel kell szabadítanunk elnyomott, száműzött lélekrészeinket, integrálnunk kell testesüléseken át sérült sorsainkat, elfogadni a létezésből száműzött, számunkra nem tetsző részeinket.
Nehéz és nemes feladat megismerni saját Igazi Önvalónkat, és megengedni magunknak, hogy bepillantsunk a létezés misztériumába.
Az út bizony hepehupás, rögökkel tarkított, talán olykor nem is veszélytelen de megérettünk rá, hogy feléledjen bennünk minden ősi tudás, hogy meghalljuk a régi korok üzenetét, hogy érezzük csillagvilágok érintését, melyekből valaha, mi magunk is kiszakadtunk, önként vállalva az utazást, tapasztalást. És úgy gondolom, hogy eljött az ideje az "összegzésnek".
A Felemelkedés folyamatában a megváltozott energiákhoz nem csak lelkileg, hanem testileg is alkalmazkodnunk kell, ami gyakran okoz fizikai rosszulléteket. Igen gyakori a szédülés, hányinger, általános gyengeség érzése, a depresszív, ill. apatikus hangulati időszakok, a tisztulással járó tünet együttesek, gyulladásos folyamatok, fejfájások.
Egyénenként változó, ahogyan a felfokozott energiákra reagálunk, de bármilyen fizikai tünet legyen is, nagyon fontos, hogy figyeljünk a táplálkozásra, a megfelelő folyadékbevitelre, és nagyon lényeges a rendszeres - lehetőleg szabadban történő - mozgás!
Jó lenne annyi időt tölteni a szabadban - erdőn, hegyen víz mellett, amennyit csak tudunk. A Földünk energiái segítenek ezekben a folyamatokban, mint, ahogy mi is segítjük Földanyát a saját tisztulásunk által.
Sokan érezhetik közülünk, hogy érzékei sokkal finomabban működnek, felerősödtek a megérzései, szokatlan gondolatok, képek törnek be a mindennapjaiba. Hajlamosak vagyunk félelemmel reagálni, felerősödhetnek a szorongások, a neurotikus, vagy a pszichotikus határát súroló tünetek.
Engedjétek magatoknak megélni ezeket a folyamatokat, még ha néha nehezek, ijesztőek is lehetnek. Kérjetek segítséget, ha szükségét érzitek, és lehetőleg kerüljétek a gyógyszeres terápiákat. Nem állítom, hogy kivételes esetekben átmenetileg nem lehet szükség olykor a gyógyszeres támogatásra, de hiszem, hogy megfelelő terapeuta, és a kliens kellő nyitottsága mellett ez elkerülhető.
Oda kell figyelni a test jelzéseire, megérteni az üzeneteit és megtenni mindent önmagunkért.
Előtérbe kerülnek a lélek feldolgozatlan sérülései, a megbocsátás, a múlt mintáinak az elengedése, hogy a személyiség minél előbb képes legyen újra strukturálódni.
Elengedhetetlenül fontos az egyén hozzáállása! Akarni kell az elengedést, kinyilatkoztatni a hajlandóságunkat a folyamat megélése iránt. Ez ugyanis egyedül a mi kezünkben van.
Elmúlt azaz idő, amikor azt mondhattam, hogy "minden úgy van, ahogy lenni kell!"
Az új korszak új emberének tudatosan kell választania, felelősséggel élnie szabad akaratát. A mondat ezentúl így kell, hogy hangozzon: "Amit megtapasztalok, azt én teremtettem, az vagyok, ami körülvesz, a környezetem engem tükröz."
Szeretettel és Fénnyel!
Havasi Mia
A spirituális krízis
Spirituális válságnak a belső átalakulás útján jelentkező krízis állapotát nevezzük.
Ezek az - olykor rendkívüli - állapotok, erős gyógyító és átalakító hatást gyakorolhatnak azokra, akiknek ilyen tapasztalásban van részük, és végig tudnak menni az egész folyamaton.
A tudat fejlődését kísérő krízis állapota a világ összes vallási és misztikus hagyományának leírásában szerepel, akár Nyugatról, akár Keletről legyen is szó. Ezek az állapotok egyénenként teljesen eltérőek lehetnek és néha ijesztő méreteket ölthetnek olyannyira, hogy kétségbe ejthetik, mind a folyamatban benne lévő személyt, mind pedig annak környezetét. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a válságban lévő egyén - amennyiben szükséges - megfelelő terapeutához kerüljön, aki elsősorban a folyamat megélését segíti elő, nem pedig annak különböző eszközökkel történő elnyomását.
Szerencsére ma már Magyarországon is egyre elterjedtebb ez a szemlélet, és működnek olyan terapeuták - nem csak az alternatív, hanem az általános gyógyászatban is - akik vállalják a Valódi Segítő szerepét ebben a folyamatban.
"A spirituális fejlődés hosszú és fáradtságos utazás, olyan kaland, mely meglepetésekkel, örömmel és szépséggel, nehézségekkel, s akár veszélyekkel teli vidékeken halad át."
/Roberto Assagioli/
Miközben Carl Gustav Jung nyíltan megkérdőjelezi a freudi pszichoanalízis korlátolt, és elfogult álláspontját, egy másik pszichiáter - Roberto Assagioli - Olaszországban szintén olyan felfedezéseket tesz a psziché vonatkozásában, amely nagyon sokban közös Jung megközelítésével.
Akárcsak svájci kollégája, Assagioli is hangsúlyozza a spiritualitás fontosságát az egyén életében, nyíltan elismeri, és tiszteletben tartja magát a spiritualitást és a kollektív tudattalan fogalmát. Egy teljesen egyéni transzperszonális terápiás rendszert dolgoz ki, melyet pszichoszintézisnek nevez.
A transzperszonális pszichológia jelenkori neves képviselője Ken Wilber, aki a nyugati tudományt a keleti spiritualitással ötvözi, miközben nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ megismerése az atomoktól a kozmikus tudatig, az anyagi - szellemi folyamatok feltérképezése, a társadalmi mozgatórugók felfedezése, a férfi-nő kapcsolata a történelem folyamán, a lelki patológiáktól az evolúciós elméletekig Wilbernél szinte minden terítékre kerül.
A kis kitérő után térjünk vissza eredeti témánkhoz, és nézzük meg, hogy miről is van szó valójában. Mit is jelent a spirituális krízis?
Ennek megértéséhez Assagioli gondolatait hívjuk segítségül.
".tekintsük át a "normális" ember néhány pszichológiai jellegzetességét..személyes vágyai kielégítésének szenteli magát, érzelmi, érzéki élvezeteket, anyagi biztonságot hajszol, vagy személyes ambíciói megvalósítására törekszik, vallása általában külsőségekben és konvenciókban merül ki,.az a hit vezeti, hogy, az egyetlen valóság az a világ, amelyet lát és érez.
Ám előfordulhat, hogy ez a "normális" ember meglepődik a belső életében zajló hirtelen, vagy lassan zajló változásokon és felkavarodik tőle."
Assagioli szerint, a változásokat okozhatja több csalódás, hirtelen veszteség élmény, de lehet, hogy látszólag nincs különösebb oka, csak "valami hiányzik".
Ezekben az állapotokban a személyes ügyek, a rutin veszít jelentőségéből és az egyént új problémák kezdik el foglalkoztatni. Mi az élet értelme? Mi a célja és az oka a szenvedésnek? Stb.
Néhányan megijedhetnek saját kérdéseiktől és igyekeznek küzdeni ellene. Gyakran fokozott erővel vetik bele magukat a külső tevékenységekbe, de tartósan ez a "megoldás" biztosan nem működik, és előbb vagy utóbb újra jelentkezik a felkavaró állapot érzése.
A belső felfordulás folyamán lassan változnak az értékrendek, melyeket bűntudat érzése kísérhet. Megélheti a személyiség a tehetetlenség, reménytelenség érzését. Fizikai kísérő tünet lehet az álmatlanság, idegfeszültség, más pszichoszomatikus zavarok, aktiválódhatnak régi szunnyadó konfliktusok, elnyomott, feldolgozatlan gyerekkori élmények.
És bármennyire nehéz is maga az átélés folyamata, mégis nagyon-nagyon fontos, hiszen mindez, a személyiség új integrációját készíti elő.
Rendkívül fontos, hogy a személyiség szembe nézzen saját negatív oldalaival. Eluralkodhatnak olykor depresszív hangulatok, kimerültség, fokozott nyugtalanság, stb.
Nagyon fontos ilyenkor a segítő személye, akinek megértéssel, bíztatással kell a kliens felé fordulnia, hogy minél inkább képes legyen őt a válság folyamatán átsegíteni.
Nem az a cél, hogy minden áron megszabaduljunk ezektől a tünetektől, hanem sokkal inkább az, hogy felhasználjuk a bennük rejlő és előrehajtó dinamikát, és minél inkább megértsük önmagunkat, a tüneteinket, betegségeinket, a körülöttünk kialakult helyzetek üzeneteit, hogy a hétköznapi én és a Transzperszonális Én közötti távolságot egyre inkább csökkenthessük.
A fenti sorok, gondolatébresztők kívántak volna lenni.
A spirituális válság fogalma összetett, több évtizede kutatott területe a lélektannak, de napjaink egyik leggyakoribb jelensége is.
Azoknak, akik bővebben érdeklődnek a téma iránt:
Dr. Stanislav Grof és Christina Grof - Krízisek a belső átalakulás útján
Ken Wilber - A Működő Szellem rövid története
Ken Wilber - Határok nélkül
Bevezetés a transzperszonális pszichológiába - válogatás A. Maslow R. Assagioli és K. Wilber írásaiból
Ken Wilber - Áldás és Állhatatosság
Stanislav Grof - Az emberi tudat dimenziói
Szeretettel és Fénnyel!
Havasi Mia
Forrás:
http://www.tudatossag.com/?q=content/mi-az-felemelked%C3%A9s
A Felemelkedés tulajdonképpen egy kvantumugrás, mind a Föld, mind pedig az emberek számára.
Már az eredendő Terv is az volt, hogy a bolygónk egy Fényváros legyen, egy kozmikus információs központ, és biológiai könyvtár. A Felemelkedés során egy nagyon mély szellemi érés által, most megvalósulhat ez a Terv, velünk, általunk.
Így a Felemelkedés folyamata, nem "belügy" hanem az egész Univerzumot érintő változás, melyet nemcsak szellemi, hanem fizikai folyamatok is kísérnek a Galaxisban éppen úgy, ahogy bennünk, emberekben ill. szeretett Földünkön.
Itt és most, arról szeretnék néhány szót szólni, hogy nekünk embereknek mit kell tennünk ebben a folyamatban, egyáltalán hogyan lehetünk méltó részesei a Felemelkedésnek.
A folyamat lényege a szellemi érés, fejlődés, és mint minden fejlődést ezt is meg kell, hogy előzzön egy tisztulás, és ez is igaz a bolygóra éppen úgy, ahogy ránk, emberekre is. Nem is lehet ezeket a folyamatokat szétválasztani.
És ahogy Gaia leveti magáról mindazt, ami visszatartja a Felemelkedésben, mindazt, ami elmérgezte a testét, ugyan úgy meg kell ezt tenni nekünk embereknek is.
A kollektív és egyéni tudattalanból, lelkünk legmélyebb szakadékából kell felszínre hoznunk sok olyan dolgot, melyek nagyon hosszú ideig rejtőzködtek. Szükséges mindez azért, hogy meggyógyuljanak, átalakuljanak, megtisztuljanak, hogy ne legyünk a tudattalan erők áldozatai.
".az emberi alapállás.a tudás, hogy valaki, bárki, a sötétségből világosságot teremtsen, a gyűlöletből szeretetet, a bőszültségből áldozatot, a görcsből oldottságot, az elrejtőzésből megnyilatkozást."
/Hamvas Béla /
Korunk valódi történései bennünk zajlanak, ezért nagyon fontos, hogy belülre figyeljünk. Tudom, hogy nem könnyű, hisz az ellenerők aktívan működnek, hogy eltereljék a figyelmet saját magunkról, a valódi történésekről. Teszik ezt fizikai szinten, például mesterségesen fenntartott válsághelyzetekkel, amit a média igyekszik még jobban elferdíteni és felnagyítani. Hamis értékrendekkel, melyekkel a reklámok manipulálnak, de a szellemi erők közül sem mindegyik szolgálja a Felemelkedést.
A legnagyobb béklyó az emberiségen azonban, az a mesterségesen fenntartott félelem, amely nagyon mélyen befészkelte magát minden sejtünkbe, a lelkünk legmélyére.
Nem merünk a saját értékrendünk szerint élni, a legrosszabb, ha ki sem alakítjuk ezt az értékrendet, mert csak az számít, amit elvárnak tőlünk, meg akarunk felelni, mert ki vagyunk éhezve a szeretetre és - tévesen - azt hisszük, ha "megfelelünk" akkor szeretni fognak. Így nem lehet élni, mert megbetegszünk, elsorvadunk és ez pedig, egyszerűen méltatlan az Ember nevű csodához.
A nők keresik kifosztott nőiségüket, a férfiak összetört férfiasságukat, még mindig meg akarnak felelni egy általánosan elvárt képnek, de pont azért a kétségbeesés, mert a régi értékrend, a régi minta hitelét vesztette, nem működik. És itt is belőlünk indul a gyógyulás. Meg kell találnunk a bennünk élő férfit és nőt, mindenkinek meg kell találni, hogy számára, az ő adottságaival mit jelent nőnek, vagy férfinak lenni. Mindegy mire tanítottak eddig, "hogyan illik". Keresd meg a saját kérdéseidre a saját válaszaid, ne a dogmák irányítsanak, még ha több ezer évesek is. Félelmetes? Igen. Felelősséggel teli? Igen!
Soha ne felejtsd el, hogy egy új korszak új embere vagy, és születésed nehéz folyamat.
El kell engednünk a félelmet, bűntudatot, a kishitűséget, a haragot, azokat a játszmákat, amelyeket idáig játszottunk, mert innentől csak nyíltan, őszintén, szívünket kitárva fordulhatunk a világ és egymás felé.
Igen, ez nem veszélytelen, sebezhetőbbé tesz, de pont ebben a sebezhetőségben rejlik az erőnk is, mert ezáltal bontjuk le a szívünket beburkoló korlátot. Mélyebben és többet érzünk, mint valaha, de ha elengedjük az érzelmi torzulásainkat, éppen ez segít majd, hogy jobban megtartsuk az egyensúlyt a legnagyobb érzelmi viharokban is.
Szeresd önmagad, azt a csodálatos létezőt, aki vagy. Tégy meg mindent önmagadért, és ne feledd, hogy minden cselekedeted, érzésed, gondolatod hatással van a többi emberre, és az egész Univerzumra.
Havasi Mia
A Felemelkedést kísérő lehetséges fizikai, lelki tünetek
1987-ben indult az a folyamat, amelyet ma legtöbbször Felemelkedésként emlegetünk.
Mind a Földünk, mind pedig a rajta élők, vagyis mi emberek számára különleges korszak, különleges feladata köszöntött ránk.
Elérkezett az idő, hogy felébredjünk sok évezredes Csipkerózsika-álmunkból, és azzá a teremtő létezővé váljunk, akik mindig is voltunk.
Fel kell szabadítanunk elnyomott, száműzött lélekrészeinket, integrálnunk kell testesüléseken át sérült sorsainkat, elfogadni a létezésből száműzött, számunkra nem tetsző részeinket.
Nehéz és nemes feladat megismerni saját Igazi Önvalónkat, és megengedni magunknak, hogy bepillantsunk a létezés misztériumába.
Az út bizony hepehupás, rögökkel tarkított, talán olykor nem is veszélytelen de megérettünk rá, hogy feléledjen bennünk minden ősi tudás, hogy meghalljuk a régi korok üzenetét, hogy érezzük csillagvilágok érintését, melyekből valaha, mi magunk is kiszakadtunk, önként vállalva az utazást, tapasztalást. És úgy gondolom, hogy eljött az ideje az "összegzésnek".
A Felemelkedés folyamatában a megváltozott energiákhoz nem csak lelkileg, hanem testileg is alkalmazkodnunk kell, ami gyakran okoz fizikai rosszulléteket. Igen gyakori a szédülés, hányinger, általános gyengeség érzése, a depresszív, ill. apatikus hangulati időszakok, a tisztulással járó tünet együttesek, gyulladásos folyamatok, fejfájások.
Egyénenként változó, ahogyan a felfokozott energiákra reagálunk, de bármilyen fizikai tünet legyen is, nagyon fontos, hogy figyeljünk a táplálkozásra, a megfelelő folyadékbevitelre, és nagyon lényeges a rendszeres - lehetőleg szabadban történő - mozgás!
Jó lenne annyi időt tölteni a szabadban - erdőn, hegyen víz mellett, amennyit csak tudunk. A Földünk energiái segítenek ezekben a folyamatokban, mint, ahogy mi is segítjük Földanyát a saját tisztulásunk által.
Sokan érezhetik közülünk, hogy érzékei sokkal finomabban működnek, felerősödtek a megérzései, szokatlan gondolatok, képek törnek be a mindennapjaiba. Hajlamosak vagyunk félelemmel reagálni, felerősödhetnek a szorongások, a neurotikus, vagy a pszichotikus határát súroló tünetek.
Engedjétek magatoknak megélni ezeket a folyamatokat, még ha néha nehezek, ijesztőek is lehetnek. Kérjetek segítséget, ha szükségét érzitek, és lehetőleg kerüljétek a gyógyszeres terápiákat. Nem állítom, hogy kivételes esetekben átmenetileg nem lehet szükség olykor a gyógyszeres támogatásra, de hiszem, hogy megfelelő terapeuta, és a kliens kellő nyitottsága mellett ez elkerülhető.
Oda kell figyelni a test jelzéseire, megérteni az üzeneteit és megtenni mindent önmagunkért.
Előtérbe kerülnek a lélek feldolgozatlan sérülései, a megbocsátás, a múlt mintáinak az elengedése, hogy a személyiség minél előbb képes legyen újra strukturálódni.
Elengedhetetlenül fontos az egyén hozzáállása! Akarni kell az elengedést, kinyilatkoztatni a hajlandóságunkat a folyamat megélése iránt. Ez ugyanis egyedül a mi kezünkben van.
Elmúlt azaz idő, amikor azt mondhattam, hogy "minden úgy van, ahogy lenni kell!"
Az új korszak új emberének tudatosan kell választania, felelősséggel élnie szabad akaratát. A mondat ezentúl így kell, hogy hangozzon: "Amit megtapasztalok, azt én teremtettem, az vagyok, ami körülvesz, a környezetem engem tükröz."
Szeretettel és Fénnyel!
Havasi Mia
A spirituális krízis
Spirituális válságnak a belső átalakulás útján jelentkező krízis állapotát nevezzük.
Ezek az - olykor rendkívüli - állapotok, erős gyógyító és átalakító hatást gyakorolhatnak azokra, akiknek ilyen tapasztalásban van részük, és végig tudnak menni az egész folyamaton.
A tudat fejlődését kísérő krízis állapota a világ összes vallási és misztikus hagyományának leírásában szerepel, akár Nyugatról, akár Keletről legyen is szó. Ezek az állapotok egyénenként teljesen eltérőek lehetnek és néha ijesztő méreteket ölthetnek olyannyira, hogy kétségbe ejthetik, mind a folyamatban benne lévő személyt, mind pedig annak környezetét. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a válságban lévő egyén - amennyiben szükséges - megfelelő terapeutához kerüljön, aki elsősorban a folyamat megélését segíti elő, nem pedig annak különböző eszközökkel történő elnyomását.
Szerencsére ma már Magyarországon is egyre elterjedtebb ez a szemlélet, és működnek olyan terapeuták - nem csak az alternatív, hanem az általános gyógyászatban is - akik vállalják a Valódi Segítő szerepét ebben a folyamatban.
"A spirituális fejlődés hosszú és fáradtságos utazás, olyan kaland, mely meglepetésekkel, örömmel és szépséggel, nehézségekkel, s akár veszélyekkel teli vidékeken halad át."
/Roberto Assagioli/
Miközben Carl Gustav Jung nyíltan megkérdőjelezi a freudi pszichoanalízis korlátolt, és elfogult álláspontját, egy másik pszichiáter - Roberto Assagioli - Olaszországban szintén olyan felfedezéseket tesz a psziché vonatkozásában, amely nagyon sokban közös Jung megközelítésével.
Akárcsak svájci kollégája, Assagioli is hangsúlyozza a spiritualitás fontosságát az egyén életében, nyíltan elismeri, és tiszteletben tartja magát a spiritualitást és a kollektív tudattalan fogalmát. Egy teljesen egyéni transzperszonális terápiás rendszert dolgoz ki, melyet pszichoszintézisnek nevez.
A transzperszonális pszichológia jelenkori neves képviselője Ken Wilber, aki a nyugati tudományt a keleti spiritualitással ötvözi, miközben nem kevesebbre vállalkozik, mint a világ megismerése az atomoktól a kozmikus tudatig, az anyagi - szellemi folyamatok feltérképezése, a társadalmi mozgatórugók felfedezése, a férfi-nő kapcsolata a történelem folyamán, a lelki patológiáktól az evolúciós elméletekig Wilbernél szinte minden terítékre kerül.
A kis kitérő után térjünk vissza eredeti témánkhoz, és nézzük meg, hogy miről is van szó valójában. Mit is jelent a spirituális krízis?
Ennek megértéséhez Assagioli gondolatait hívjuk segítségül.
".tekintsük át a "normális" ember néhány pszichológiai jellegzetességét..személyes vágyai kielégítésének szenteli magát, érzelmi, érzéki élvezeteket, anyagi biztonságot hajszol, vagy személyes ambíciói megvalósítására törekszik, vallása általában külsőségekben és konvenciókban merül ki,.az a hit vezeti, hogy, az egyetlen valóság az a világ, amelyet lát és érez.
Ám előfordulhat, hogy ez a "normális" ember meglepődik a belső életében zajló hirtelen, vagy lassan zajló változásokon és felkavarodik tőle."
Assagioli szerint, a változásokat okozhatja több csalódás, hirtelen veszteség élmény, de lehet, hogy látszólag nincs különösebb oka, csak "valami hiányzik".
Ezekben az állapotokban a személyes ügyek, a rutin veszít jelentőségéből és az egyént új problémák kezdik el foglalkoztatni. Mi az élet értelme? Mi a célja és az oka a szenvedésnek? Stb.
Néhányan megijedhetnek saját kérdéseiktől és igyekeznek küzdeni ellene. Gyakran fokozott erővel vetik bele magukat a külső tevékenységekbe, de tartósan ez a "megoldás" biztosan nem működik, és előbb vagy utóbb újra jelentkezik a felkavaró állapot érzése.
A belső felfordulás folyamán lassan változnak az értékrendek, melyeket bűntudat érzése kísérhet. Megélheti a személyiség a tehetetlenség, reménytelenség érzését. Fizikai kísérő tünet lehet az álmatlanság, idegfeszültség, más pszichoszomatikus zavarok, aktiválódhatnak régi szunnyadó konfliktusok, elnyomott, feldolgozatlan gyerekkori élmények.
És bármennyire nehéz is maga az átélés folyamata, mégis nagyon-nagyon fontos, hiszen mindez, a személyiség új integrációját készíti elő.
Rendkívül fontos, hogy a személyiség szembe nézzen saját negatív oldalaival. Eluralkodhatnak olykor depresszív hangulatok, kimerültség, fokozott nyugtalanság, stb.
Nagyon fontos ilyenkor a segítő személye, akinek megértéssel, bíztatással kell a kliens felé fordulnia, hogy minél inkább képes legyen őt a válság folyamatán átsegíteni.
Nem az a cél, hogy minden áron megszabaduljunk ezektől a tünetektől, hanem sokkal inkább az, hogy felhasználjuk a bennük rejlő és előrehajtó dinamikát, és minél inkább megértsük önmagunkat, a tüneteinket, betegségeinket, a körülöttünk kialakult helyzetek üzeneteit, hogy a hétköznapi én és a Transzperszonális Én közötti távolságot egyre inkább csökkenthessük.
A fenti sorok, gondolatébresztők kívántak volna lenni.
A spirituális válság fogalma összetett, több évtizede kutatott területe a lélektannak, de napjaink egyik leggyakoribb jelensége is.
Azoknak, akik bővebben érdeklődnek a téma iránt:
Dr. Stanislav Grof és Christina Grof - Krízisek a belső átalakulás útján
Ken Wilber - A Működő Szellem rövid története
Ken Wilber - Határok nélkül
Bevezetés a transzperszonális pszichológiába - válogatás A. Maslow R. Assagioli és K. Wilber írásaiból
Ken Wilber - Áldás és Állhatatosság
Stanislav Grof - Az emberi tudat dimenziói
Szeretettel és Fénnyel!
Havasi Mia
http://www.tudatossag.com/?q=content/mi-az-felemelked%C3%A9s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése