Összpontosított gondolatok ereje

A Vénusz tranzit csodájáról  és a napfordulóról.

Az összpontosított gondolatok ereje

The Power of Focused Thoughts
Copyright © 2012 Robbyne. All Rights Reserved [Minden jog fenntartva!]


A régóta előrebocsátott Vénusz tranzit a világ minden táján az izgatottság felélénkülését okozta. Bizonyára említésre méltó volt a csillagászat világában, és valóban nagy sajtóvisszhangot kapott, hiszen ez a ritka jelenség csupán minden 120 évben fordul elő, igazán egy „egyszer az életben” történés. Oly sokkal több volt, mint ahogyan a Vénusz tranzit hatása érezhető lesz egészen erősen sok hétig, elvezetve a kozmikus kerék megfordulásához, június 21-én, 22-én és 23-án a napforduló idején. Sokan osztották meg velem azt, hogy a tranzit óta a kimerültség időszakait élik át. Ez a tudatban a változás egységbe rendezésének része, melyet most tapasztalunk meg.

E napforduló igazodás egy jelentős idő, amikor az őshonos vének és bölcsesség őrzők a földkerekség minden pontjáról összegyűlnek majd, hogy imádkozzanak és véghezvigyék a föld szertartásokat. Imákat [mondjanak] a kozmikus háló szövéséhez az átalakítás gyógyító energiáival. … hogy meggyógyítsuk múltunk hibáit, és a magokat elvessük dicsőséges jövőnk végett. Semmi kétely sincs elmémben, hogy ébredünk, amikor folyamatosan hallom és látom a világszerte történő csodálatos változásokat. Ezek közül sok nem kap olyan sajtóvisszhangot, melyet megérdemelnek, egészen egyszerűen azért, mert talán nem bátorít másokat arra, hogy állást foglaljanak, megkérdőjelezzék vezetőink politikáját, változást követeljenek, visszautasítsák annak az elfogadását, hogy gyengék és erőtlenek / hatalommal nem rendelkezők vagyunk. Szintúgy, az igazság ritkán adja el az újságokat, vagy minősíti az adott hálózatot. A félelem elerőtleníti az embereket, és úgy tűnik, hogy a változások megteremtése iránti bénultságban tartja meg őket.
EZ A KORSZAK VÉGET ÉRT!

A Vénusz tranzit reggelén az volt a tervünk, hogy elutazunk Auckland-ba, hogy a Planetáriumban figyeljük meg a tranzitot. Hétfő este pompás telihold volt itt, Waiheke-szigeten, és a víz szélére tartottam, hogy egy óriás Phutakawa fa alá üljek. A maorik hiszik, hogy ha valaki e nagy Álló Magas alá ül telihold idején, megteremtheti életében a szükséges változást. Igazán hasznosítani akartam azt az energiát, melyet minden telihold ciklus ajándékoz, ennél különösen, mivel holdfogyatkozás történt a Vénusz tranzit előtt. A telihold mindig a befejezés egy hathatós ideje, és egy lehetőség egy ciklus [körforgás] befejezésére, hogy szétnyissuk a régi korlátozó energiákat mások és önmagunk között, vagy hogy kibogozzuk a régi érzelmi kötelékeket egy olyan helyzettel, mely a régi minták ismétlésében tart minket. Káprázatos meleg éjjel volt, ahogy a fa alatt ültem az obszidián kő lénnyel és az andara kristállyal. A nyugalomban kérettem tanácsadómat, és elkezdtem összpontosítani arra, hogyan folytathatnám a háló szövését, és hogy az Istennő szolgálatára legyek. A holdfény fényesen ragyogott az EB [az obszidián lény] csúcsán, és az általam a Vénusz tranzit végett a szertartáshoz előkészített tál vízben, az Egy Fa Hegyén Auckland-ban. Megigézett a Déli Kereszt, és egy mély lelki kapcsolatot éreztem az ötödik csillaggal, mely a belépési pont a földi élményre eljövő lelkek számára.

Azon az éjjelen figyeltem, ahogy a fogyatkozás elkezdődött, egy mély felkavarodást érezve szívemben. Esős napra ébredtem, és az időjárás-jelentés a következő napra, e ritka jelenség napjára, még több esőt mondott. Tudtam, hogy igen valószínű, és mégis azt gondoltam, biztosan el fogom mulasztani ezt a jelentős eseményt a felhők miatt. 6:00-kor keltem a tranzit reggelén, és kimentem. Nem volt eső, azonban azt jelentették, hogy sűrű felhőtakaró van. Kezdtem beszélni az időjárás lényeihez és az Istennőhöz. Szót emeltem ügyemben, hogy én fenn vagyok (nem kora reggeli ember lévén), erőfeszítést téve, és hogy lennének olyan kedvesek csupán egy ablakot létrehozni, ahol a nap átsüthetne, és véghez tudnánk vinni szertartásunkat az Egy Fa Hegyén. Tudtam, mások tervezik, hogy csatlakoznak hozzám, hiszen válaszoltak hívásomra, és közülük mindenki szintén létrehozott egy tudatos gondolatot ezen ablak megteremtése érdekében. Tudtam, milyen hathatós ez a csoport, így kevés kételyem volt aziránt, hogy sikerül megteremtenünk ezt az ablakot. Szívemben volt a tudás, hogy az együttes elképzelés megváltoztathatja az időjárást.

Ahogy a komphajó Waiheke-szigetről kihúzott, úton Auckland felé, a Nap igen, valóban, elkezdett sütni, és a vízen egy arany ösvény borult fénybe. Mint a vízen ragyogó gyönyörű gyémántok, olyan örömöt éreztem, és folytattam, hogy köszönetet mondjak a víz lényeinek. Az együttes gondolat ismét megváltoztatta az időjárást. Megérkeztem a planetáriumhoz, és láthattam a Vénusz tranzit látványát. Egy csodálatos csoport utána összegyűlt az Egy Fa Hegy csúcsán. Megáldottak minket, mert az egyik hölgynél, Aroha-nál volt egy valódi fa, melyet kivágtak, és lehelyeztük a földre, helyreállítva a szövetséget az emberi világ és a természet világából valók között. Utána lehelyeztük az obszidián kő lényt, EB-t a tetejére, és ahogy imádkoztunk, megfogtuk egymás kezét, hogy a kozmikus pókhálót feltöltsük a pontosan abban a pillanatban a bolygónknak ajándékozott energiákkal. Szépség, alkotóképesség, szenvedély, összhang és szeretet áramolt át mindnyájunkon, ahogy megteremtettünk egy fénykört.

Ahogy letekintettünk az obszidián kő lény fejére, csoportunkról ott volt egy tiszta kép, egymáshoz kézen fogva csatlakozva. Nem tudta az ember megkülönböztetni, ki férfi, ki nő. Nem tudtátok volna meghatározni, vajon valaki buddhista, keresztény, katolikus, hindu, maori, vagy muszlin volt. Csupán lelkek egy köre volt, ki-ki a tőle telhető legtöbbet megtéve földi sétáján, és mindegyik együtt állva, megalkotva a világról egy képet, mely ezt a képet őrizte meg. EB, az obszidián kő lény, sugározta nekünk vissza a képet, melyet szívünkben és imáinkban tartottunk meg. Az obszidián – az átalakítás gyógyító tulajdonságával bírva – valóban átalakította a régi energiákat, ahogy a Vénusz áthaladt a Nap képén. Azon a reggelen imádkoztunk, hogy a Vénusz energiái áramoljanak be a világ vezetőinek szívébe, azért, hogy a jó választást és a helyes döntést hozzák meg. Imádkoztunk, hogy azok a helyek a Földön, melyek még mindig a sötétségben vannak, boruljanak fénybe, és azok, akik fegyvert fognak, tegyék le azt, és tárják ki karjukat a barátságnak. Imádkoztunk bátorságért, hogy előrelépjünk, a szeretet kifejezései legyünk, és a fény vezesse azokat, akik épp ébrednek. Imádkoztunk, hogy a félelem és kétség alakuljon át, mely áthalad a Földön.

Mivel a felhők takarták a napot, nagyon világossá vált, milyen hathatós lecke volt ez mindnyájunk számára azon a napon a körben. Még ha többé nem is láttuk a Vénusz tranzitot, az még végbement. Még ha nem is látjuk a változást, melyet gondolatainkkal véghezviszünk, az még megtörténik. Ez a 12:12:12 galaktikus igazodás, és a 12:12:21 megjövendölt együttállás ígérete. A megújulás, a nagy változás ideje felé mozdulunk el, ahogy változunk. A maja naptár nem világvégével ér véget, egy üres lapot hagy, ahol mi, fajként választhatjuk azt a történetet, melyet megírni vágyunk, az álmot, melynek megalkotását óhajtjuk. Ahogy mi mind lepillantottunk, és láttuk körünk képét, kézen fogva megalkotva egy fényt, az obszidián lényből visszasugározva, szívem mosolygott. Mindegyikőnk saját módunk szerint elkötelezte magát, hogy jelen legyen. Minden nap mindegyikőnk változást hozhat, ha hiszünk benne.

Utazásom következő része, földi sétálóként, út Uluru-ba, Ayres Rock-ba, a napforduló igazodás okán, és újra egy csodálatos csoport fog összegyűlni, hogy a Földet megtöltse a szépség, alkotóképesség, összhang és szeretet vénuszi energiáival. Mivel csoportunk a föld rácsának e sajátságos részén egy teret őriz, kérem, hogy csatlakozzatok hozzánk, ahogy megalkotjuk a fényköröket, és szeretetet töltünk a Földbe. Mindegyikőnk lehet az a változás, mely szeretnénk lenni, azáltal, hogy folytatjuk testi templomunk megtisztítását a félelemtől, bűntudattól, haragtól és a régi érzelmi lenyomatoktól, melyeket tartogatunk. Választhatjuk azt, hogy a remény, ígéret, gyógyulás és változás új történetét írjuk meg. A hopik, a maják és a védikus jövendölések azt mondják, hogy magunk mögött hagyjuk az anyagelvűség [materializmus], kapzsiság és félelem világát, hogy megteremtsük az összhang, szépség és szeretet világát.

Ez a mi sorsunk, azonban mindegyikőnktől függ ennek megalkotása. Elküldök a következő hírlevélben egy szertartást, melyet mindegyikőtök képes teljesíteni a napforduló idején, hogy megerősítsük ezt az elképzelést, melyet mi mind megalkotunk.

Kapcsolódjatok hozzá szívetekben a megértéshez, ahogy lecsendesítitek a kételyt a gondolkodó elmében. Emlékezzetek, hogy mindennel rendelkezünk, melyre szükség van, hogy a változás mi legyünk, csupán saját életünkben szükséges megteremtenünk a változásokat. Ha az önmagunkon belül meghozandó szükséges változásokra összpontosítunk, kevés időnk lesz majd mások útját megítélni.

Szépséget, összhangot, szeretetet, alkotókészséget és szivárványokat küldve: Robbyne

Ha szeretnél csatlakozni a „Sződd a Hálót”-hoz, és [angol nyelven] megkapni a hírleveleket és friss információkat, kérlek, látogass el a http://www.whitewolfjourneys.com/ weboldalra.


Robbyne
Fehér Farkas Utazásai
White Wolf Journeys
http://www.whitewolfjourneys.com/

Copyright © 2012 Robbyne. All Rights Reserved [Minden jog fenntartva!]


Translated by / magyar nyelvű fordítás: Clarissa
Fényvilág Press
http://fenyvilag.blogspot.com/