2012.06.08. 03:23 Benedictus89
Először írok Nektek saját bejegyzést, ezért úgy
gondoltam, valami igazán értékessel ajándékozlak meg benneteket –
legalábbis a legjobbal, ami jelen tudásom szerint tőlem telik. Olyan
maradandó kinccsel, amire örökre emlékezhettek életetek végéig, vagy
akár azon túl is. Hisz az élet nem ér véget a „halállal”. Ez csak egy
illúzió. Csak a külső fizikai forma változik, de a belső lényeg,
örökkévaló, Igaz Énünk mindig is élni fog – hisz mindig is létezett.
Számtalan életen, kalandon, „sikeren”, „kudarcon”,
tapasztaláson mentünk keresztül...hogy ezt honnan tudom? Bizonyítani
tudom-e? Esetleg emlékszem-e rá? Nem. Bár tucatnyi helyen olvastam és
már tudományosan is bizonyították, nem ez a fontos.... a lényeg, hogy
legbelül érzem és tudom, mindez igaz. Másként nem is lehet. Az egy
hatalmas hazugság, hogy mi csak egy két lábon járó hústömeg vagyunk, egy
„biológiai gép”, ami jó esetben megél 70 évet, végigdolgozza az életét
egy mókuskerékben másoknak megfelelni akarva, pénzt, hamis státuszt és
kacatokat kergetve... sokkal többek, sokkal hatalmasabbak, sokkal
csodálatosabbak vagyunk annál, mint amit érzékszerveinkkel fel tudunk
fogni!
Örökké élsz, és nincs mitől félned. Ez nem újdonság,
valahol legbelül Te is mindig tudtad és érezted. Abban a pillanatban,
hogy rájössz, nincs „halál”, már nem is félsz annyira az élettől:
megkönnyebbülsz. Hisz ha örökké élsz, ahogy mindenki más is, aki közel
áll a szívedhez, rájössz, hogy rengeteg boldogság és öröm vár még rád és
rátok, és soha semmit nem vesztettél el, semmit nem hagytál ki az
életedben, semmit nem hibáztál el végérvényesen: mindig kapsz új esélyt.
Sőt, lehet, hogy az adott dolognak pont úgy kellett történnie ahogy.
Lehet meg volt előre írva. Még az is lehet, te magad választottad ezt az
élményt még réges-rég, mielőtt leszülettél volna ebbe a testbe, hogy
bölcsebb légy majd általa. Nincs kudarc, nincs veszteség. A dolgok csak
vannak és megtörténnek.
Amint sikerül ezt az ítélkezéstől és görcsös akarástól
mentes hozzállást elsajátítanod, hirtelen minden sokkal szebb lesz
körülötted, és azon kapod magad, hogy könnyebben lélegzel. Kilépsz
zakatoló elméd fogságából. Megkezdted láncaid feltépését, és megindulsz
egy fényesebb élet felé. Tiszta fejjel elmerülsz a most pillanatában. A
múlt sérelmei és a jövő ígéretei jelentéktelenné válnak, és igazán
létezővé válsz. Hisz mindig csak most van, csak itt a jelenben zajlik az
élet. Nem tegnap, nem holnap, nem tíz év múlva, nem akkor majd ha ez
vagy az leszek... A jövő nem más, mint sok jelen pillanat egymást
követve. Elmerülsz a jelenben, felszabadulsz az idő – a „most”-on
kívüliség - elmédet besötítétő ködjétől, és szabaddá válsz. Abban a
pillanatban, hogy „feladod” belső ellenállásod és el-nem-fogadásod
életed jelen helyzete iránt, „meghalsz a jelen pillanat számára” és bár
furcsa paradoxon, abban a pillanatban sokkal de sokkal élőbbé válsz!
Próbáld ki! Lehet ez elsőre nehéz lesz. Könnyebb mondani, mint e szerint
élni, tudom. De ha sikerül a magot elültetned magadban, idővel kihajt
majd, meglátod! És akkor már nem csak érteni fogod, hanem meg is éled
mindezt.
Amint rájössz, hogy örökké élsz, tudatosul benned, hogy
végső soron senki sem árthat neked. Igen, okozhatnak testi-lelki
fájdalmat, de az is múlandó... akárcsak azok a sérelmek, melyeket
másoknak okoztál... minden megbocsájtható. A félelem és szorongás
illúzió. Számomra azt jelzi, hogy túlságosan elmerültem a fizikai-anyagi
világ eseményeiben, túlságosan elmerültem a téves hitben, ebben a
rendkívül élethű drámai színdarabban, hogy van vesztenivalóm. Pedig
nincs. Mindent helyre lehet hozni, mindent meg lehet bocsájtani. Nem
passzivitásra, nem felelőtlenségre, nem nihilizmusra buzdítalak. Csak
szabadságra.
Nem állítom, hogy könnyű így élni. Nekem is vannak
nehézségeim, mint mindenkinek. Olykor én is félek még és
elbizonytalanodom. De igyekszem emlékeztetni magam, hogy mindez illúzó
csak, és a felhőkön túl mindig kék az ég. És valójában minden – a
látszat ellenére – egész és tökéletes, és okkal történik.
Legyél bár akárhány éves, korlátlan lehetőségek várnak
rád, és benned van az erő, hogy legyőzve korlátaidat kinyúlj értük –
akár most, akár az elkövetkezendő sok-sok életedben. A legjobb most
nekikezdeni.
Örökké élsz – nincs vesztenivalód.
Szabad vagy!
Ajánlott előadás:
Villás Béla – Az élet lehetőség, nem feladat (itt hallgatható: http://www.youtube.com/watch?v=pGLmV6BG_pE - Villás Bélát vagy szeretni, vagy utálni lehet, én az előbbiek közé tartozom)
Ajánlott könyv:
Echart Tolle - A most hatalma (itt olvasható: http://www.reikimaster.site90.net/web_documents/AMosthatalma.pdf)
Benedictus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése