A szép jövőért adták az életüket.. nem is akárhogy.. nem is akárkik.. nemcsak magyarok..
Milly
Mireisz Tibor 2015.10.05.
ARAD EMLÉKEZETE
1849 április 19.-én a debreceni nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta és megszavazta a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát (Előzmény az oktrojált olmützi alkotmány) és Kossuth Lajost kormányzóvá választja. Kimondja a Habsburg ház trónfosztását, de nem határoz az államformáról.(!!!) Sajnos a királyi jelvények használatát megtiltják(!!!), lekerül a Szent Korona az ország címerről. (Ez a döntés gyakorlatilag el is dönti a szabadságharc kimenetelét, hiszen megtagadjuk a Szent Koronát, annak égi királynőjét és a minket védő Szentkorona tanokat is).
A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett.
Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak.
Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
Eközben augusztus 27-én az igazságügyminiszter, Schmerling a minisztertanács elé terjesztette az ítéletekkel kapcsolatos elképzeléseket. volt, mint Haynau, emberségről még sincs szó: "A legnehezebb, bár mérsékeltebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek.
Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk."
A minisztertanács elfogadta Schmerling javaslatát, csak Bach belügyminiszter toldotta meg azzal, hogy Haynaut megfelelő hatalommal kell felruházni ahhoz, hogy a büntetéseket gyorsan végre tudja hajtani.
Bár Ferenc József augusztus 29-i legfelsőbb kézirata Haynaut arra kötelezte, hogy " ... a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre ...", de a halálbüntetés tényéről csak utólagosan kellett jelentést tennie az uralkodónak. Schmerling ugyan némi erőtlen kísérletet tett arra, hogy elérje: Haynau csak a halálos ítéletek bécsi megerősítése után hajtathassa végre az ítéleteket. Schwarzenberg miniszterelnök, Bach és Haynau azonban megakadályozták a királyi kézirat mérséklését.
Eközben Haynau - a komáromi várvédőkkel történő egyezkedés közepette - Ernsttől, a vértanúk perének tárgyalásvezető hadbírájától megkapta az ítéleteket megerősítés végett.
A "bresciai hiéna" azonban még vár, október 2-án rendelkezik csak a kivégzés módozatairól. Október 6-ára, Latour halálának évfordulójára tűzte ki a kivégzéseket. Az aradi foglyok még reménykedtek, október 4-e, az uralkodó névnapja, lehet, hogy amnesztiát hirdet.
Másnap reggel hét órakor Ernst hadbíró felsorakoztatta a tábornokokat, s kihirdette az ítéleteket.
Ezután megbilincselték a tábornokokat, majd visszavezették őket a cellájukba, megtagadva tőlük azt a kérést, hogy együtt tölthessék az utolsó napot.
1849 október 6.-án Aradon 13 honvéd tábornokot és Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt kivégzik. Nem ők az elsők és az utolsók sem, hiszen Aradon az első vértanú
Emlékezzünk hát aradi mártírjainkra, hős miniszterelnökünkre, a kivégzett és elesett hőseinkre, a meghurcolt és sokáig bujdosó szabadságharcosokra akik vérükkel, töretlen hazaszeretetükkel még az elbukott szabadságharccal is kivívták - magyar virtussal- az égiek elismerését és a földi megmaradását hazánknak: Magyarországnak.
Október 6.-a a magyar nemzet gyásznapja. A szabadságharc ugyan elbukott az idegen túlerő miatt, de vívmányai : a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség,
Milly
Mireisz Tibor 2015.10.05.
ARAD EMLÉKEZETE
1849 április 19.-én a debreceni nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta és megszavazta a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát (Előzmény az oktrojált olmützi alkotmány) és Kossuth Lajost kormányzóvá választja. Kimondja a Habsburg ház trónfosztását, de nem határoz az államformáról.(!!!) Sajnos a királyi jelvények használatát megtiltják(!!!), lekerül a Szent Korona az ország címerről. (Ez a döntés gyakorlatilag el is dönti a szabadságharc kimenetelét, hiszen megtagadjuk a Szent Koronát, annak égi királynőjét és a minket védő Szentkorona tanokat is).
Rövid, de dicsőséges tavaszi sikerek után elindul a hanyatlás, elvész a magyar szerencse. 1849 késő júniusában megjelent orosz haderők színrelépésével a szabadságharc keserű bukásra ítéltetett. Görgey Artúr július 27.-én Eszterházy István és Scherr-Thoss Artúr századosokat azzal a megbízással küldi az orosz táborba , hogy a magyar nemzet nevében felajánlja a koronát a Romanov családnak( I.Miklós cár vejének Leuchtenberg Miksa Jenő József Napóleon hercegnek, aki Beauharnais Sándor francia tábornok leszármazottja) amennyiben a cár biztosítja Magyarország területi épségét. Augusztus 5.-én Szemere Bertalan miniszterelnök és Batthyány Kázmér külügyminiszter Nagyváradon találkozik Miloradovics cári hadnaggyal és ajánlatukat írásban is megerősítik kiegészítve az ajánlat kiterjesztését Konstantin nagyhercegre is.
Szemere augusztus 6.-án az orosz táborba követeket küld (Pöltenberg Ernő tábornok, Beniczky Lajos ezredes, gr.Bethlen József személyében) Rüdiger táborába, ahol Paszkievics nagyherceg, főparancsnok is tartózkodik. Nem tárgyalnak a magyarokkal és kijelenti, hogy a magyarok a hősi halál vagy a feltétel nélküli megadás között választhatnak.
Erről keveset beszélnek, hiszen az a csöbörből -vödörbe eset katasztrofális helyzetbe és orosz gyarmati sorba sodorhatta volna hazánkat ha elfogadják a koronát.(gondoljunk a Romanov család és Oroszország sorsára a következő évtizedekben) Az elutasítás után a Világosi fegyverletétel(augusztus 13, Rüdiger) már csak a szabadságharcosok ezreinek életét próbálta megkímélni. A nemzet és a Szent Korona sorsa elválaszthatatlanul egybe forrott, az ország koronájára is vészterhes idők köszöntöttek. A világosi fegyverletételt követően elbukott a magyar szabadságharc.
165 éve egy fiatal Habsburg aki osztrák császár(akkor nem magyar király) orosz segítséggel vérbe fojtja a hős nemzetet.
165 éve egy fiatal Habsburg aki osztrák császár(akkor nem magyar király) orosz segítséggel vérbe fojtja a hős nemzetet.
A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett.
Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak.
Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
Eközben augusztus 27-én az igazságügyminiszter, Schmerling a minisztertanács elé terjesztette az ítéletekkel kapcsolatos elképzeléseket. volt, mint Haynau, emberségről még sincs szó: "A legnehezebb, bár mérsékeltebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek.
Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk."
A minisztertanács elfogadta Schmerling javaslatát, csak Bach belügyminiszter toldotta meg azzal, hogy Haynaut megfelelő hatalommal kell felruházni ahhoz, hogy a büntetéseket gyorsan végre tudja hajtani.
Bár Ferenc József augusztus 29-i legfelsőbb kézirata Haynaut arra kötelezte, hogy " ... a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre ...", de a halálbüntetés tényéről csak utólagosan kellett jelentést tennie az uralkodónak. Schmerling ugyan némi erőtlen kísérletet tett arra, hogy elérje: Haynau csak a halálos ítéletek bécsi megerősítése után hajtathassa végre az ítéleteket. Schwarzenberg miniszterelnök, Bach és Haynau azonban megakadályozták a királyi kézirat mérséklését.
Eközben Haynau - a komáromi várvédőkkel történő egyezkedés közepette - Ernsttől, a vértanúk perének tárgyalásvezető hadbírájától megkapta az ítéleteket megerősítés végett.
A "bresciai hiéna" azonban még vár, október 2-án rendelkezik csak a kivégzés módozatairól. Október 6-ára, Latour halálának évfordulójára tűzte ki a kivégzéseket. Az aradi foglyok még reménykedtek, október 4-e, az uralkodó névnapja, lehet, hogy amnesztiát hirdet.
De minden remény szertefoszlott ezen a napon, mert amnesztia helyett Haynau végzése érkezett meg.
Másnap reggel hét órakor Ernst hadbíró felsorakoztatta a tábornokokat, s kihirdette az ítéleteket.
Ezután megbilincselték a tábornokokat, majd visszavezették őket a cellájukba, megtagadva tőlük azt a kérést, hogy együtt tölthessék az utolsó napot.
1849 október 6.-án Aradon 13 honvéd tábornokot és Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt kivégzik. Nem ők az elsők és az utolsók sem, hiszen Aradon az első vértanú
augusztus 22.-én Ormay(Auffenberg) Norbert ezredes volt Kossuth szárnysegéde,
később október 25.-én Kazinczy Lajos ezredes(14),
1850 február 9.-én meghal cellájában Lenkey János honvéd tábornok - Ő az egyetlen aki Magyarországon nyugszik Egerben-
és végül tíz nappal később kivégzik a 15. vértanút Ludwig Hauk (Hauk Lajost)osztrák származású honvéd alezredest.
Mind a magyar szabadságharc – Aradon kivégzett hősei voltak, akiknek nevét megőrizzük az utókornak, emlékük a szívünkben tovább él. Ki emlékszik már az ítéletet kihirdetőkre és végrehajtókra? Ki tudja hova temették a gyilkosokat? Ők azonban mutatják számunkra az utat továbbra is.
Hogy érzékeljük mi történt 165 éve nézzük meg mi történt a nemzet gyásznapján. Ködös, esőt szitáló reggelen vezetik elő előbb a négy golyó általi halálra ítéltet:
Lázár Vilmost(Örmény származású magyar nemesi család)" Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.",
Dessewffy Aristidet " Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.",
Schweidel Józsefet(német polgári család-sváb)" A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."
Kiss Ernőt(Örmény gyökerű család), akik atillájukat levéve bátran térdelnek a sorfal elé.
Eldördülnek a lövések és hárman holtan hullanak a porba. Kiss Ernő mozdulatlanul térdel, a vállát éri a golyó. Három közlegény odarohan és közelről fejbe lövik.
A lövés előtt ezt mondja: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük. Szegény hazám! Vége mindennek! Isten büntesse meg hóhérainkat!”
Hat óra elmúlt amikor hozták a többi tábornokot kiknek bitófát állítottak. Mindegyikük kezén és lábán bilincs volt ahogy sorban kivonultak. Elől Nagy –Sándor József, utolsónak szekéren a törött lábú Damjanich János szivarozva. Levették a bilincseket, felolvasták az ítéletet és átadták őket egyenként a bakónak.
Elsőként lovag Pöltenberg Ernő(osztrák) állt a bitófa alá." Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide." - a bitófa alatt így szólt: „ Szép deputácio megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni”,
majd Török Ignácz "Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.",
Lachner György(sváb) " Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.",
Knezich Károly(Horváth) " Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.",
majd Nagy Sándor József lépett büszkén szivarozva az akasztófa alá. Már nyakában a kötél amikor kiálltja: „Hodie mihi, cras tibi” – "Ma nekem, holnap neked! De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett. Éljen a haza!”.
Majd gróf Leininger Westerburg (német nemes- hosszú volt, mint Damjanich) honvédegyenruhában mondja kötéllel a nyakában: „Isten veletek bajtársak! nemsokára egy más, igazabb, bíró előtt fogunk állni, ki igazságosabban fog felettünk ítélni!” " A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."
Aulich Lajosra (sváb) hetedikként került sor "Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.",
Damjanich Jánosra (szerb) utána kerül sor. Ő éppen az egyik atyát vígasztalja, hogy Krisztus is az igazságáért feszíttetett meg. Megáll a porkoláb a szekér előtt, tiszteleg”Ich bitte Herr Hauptmann!”-szólítja egykori császári tiszti rangján. A hős honvédtábornok megvetően néz le rá és így szól: „Azt gondoltam már, hogy én leszek az utolsó, ki a csatában mindig az első voltam.” " Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni " azt."Könnyező papok között mankóival az akasztófához biceg és utoljára a hazát élteti.
A végére, tudatosan utolsóként gróf Vécsey Károlyt (Oroszországban született magyar főnemes) hagyták.. "Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt." Neki már nem volt társa akitől elbúcsúzhatott volna ezért a halott – egykori haragosához -Damjanichoz lépett és megcsókolta a kezét.
A halottakat kivégzésük helyén közszemlére tették elrettentésül, majd lemeztelenítve elhantolták haláluk helyén a sáncárokba ill. a vesztőhelyen.
Október 6.-án azonban kevés volt a vér Haynaunak, mert délután 17 órakor a pesti újkaszárnya mögött gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt is kivégzik. A miniszterelnök a véres cselekedetért Ferenc Józsefre átkot kér, mely meghallgattatik.
1857-ben meghal Zsófia lánya, 1867-ben Charlott sógornője megőrül, 1869-ben Matild főhercegnő tűzvész áldozata lesz, öccsét Miksát Mexikóban agyonlövik, 1889-ben Rudolf fia öngyilkos lesz, Nepomuk János főherceg a tengeren eltűnik, 1891-ben Vilmos Ferenc Károly főherceg, majd László főherceg és Zsófia hercegnő halálos balesetei követik.1898-ban Szisszi meggyilkolása, majd Ferenc Ferdinánd trónörökös és végül az utolsó magyar király IV. Károly rejtélyes halálával zárul.
13 + 1 halál, a 13+1 vértanúért. Nem véletlenül a magyaroknál az átok volt a legrettegettebb fegyver. Ki hinné, hogy Ferenc József véreskezű osztrák császárból a kiegyezés után gondoskodó, jóságos, bölcs Jóska apánk lett, mint magyar király. Életét két szám határozta meg, a 48 és a 67, hiszen 1848-ban lett osztrák császár és 67 évig uralkodott. 1867 –ben lett magyar király és 48 évig uralkodhatott. 4628 magyar rebellis ügyét tárgyalták, melyből 500 halálos ítélet született. Ebből 110-et hajtottak végre a többieket börtönre enyhítették. A honvédsereg kb. 30 %-át besorozták a császári hadseregbe.
Emlékezzünk hát aradi mártírjainkra, hős miniszterelnökünkre, a kivégzett és elesett hőseinkre, a meghurcolt és sokáig bujdosó szabadságharcosokra akik vérükkel, töretlen hazaszeretetükkel még az elbukott szabadságharccal is kivívták - magyar virtussal- az égiek elismerését és a földi megmaradását hazánknak: Magyarországnak.
Október 6.-a a magyar nemzet gyásznapja. A szabadságharc ugyan elbukott az idegen túlerő miatt, de vívmányai : a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség,
összefoglalva a Szent Korona tagság jogkiterjesztése az egész nemzetre ma is élő eredménye lehetne a harcnak.
A magyar pedig ne alázatos szerepéért, hanem hősi tetteiért ismertessék Európában és a nagyvilágban. Ők a mi hőseink emlékezzünk hát rájuk nemzetünk gyásznapján.
Mireisz Tibor
Mireisz Tibor
