Mindenkinek járjon alapjövedelem Magyarországon!
MTI|2014. jan 11. 16:21
Fotó: Bielik István/Népszava
A LÉT elnevezésű független
szakértői munkacsoport azt javasolja, hogy Magyarországon mindenkinek
feltétel nélkül járjon alapjövedelem; a modellt neves szociológusok,
közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a
budapesti Kossuth Klubban szombaton.
A javaslat értelmében
gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot,
úgynevezett "létpénzt" kapnának havonta a Magyar Államkincstártól
egyszerűen a "létezés jogán".
A javaslatot kidolgozó
munkacsoport szerint a költségvetésből finanszírozható lenne az általuk
javasolt alapjövedelem, és azt szeretnék, ha arról a következő hetekben
társadalmi vita bontakozna ki. A javaslat részleteit a www.255075.hu oldalon tették közzé.
A munkacsoport várakozásai szerint
az alapjövedelem bevezetésével lényegében - történelmében először -
Magyarországon megszűnne a nincstelenség.
Bánfalvi István szociálpolitikus, a
szakértői munkacsoport vezetője utalt arra, hogy az alapjövedelem
bevezetésére egy éve aláírásgyűjtési akció indult egy európai polgári
kezdeményezés keretében, ami még néhány napig tart.
Elmondta, a "létpénzt" a
rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan
Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem
kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel.
Arra is felhívta ugyanakkor a
figyelmet, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is
át kellene alakítani. Bevezetésével egy időben megszűnnének az annál
kisebb összegű támogatások, míg az a fölöttiek ennyivel csökkennének,
néhány kivétellel.
A modell szerint a létpénz
bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez
az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Ferge Zsuzsa szociológus azt
mondta, ő 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még
akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Úgy
látja, az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná és
földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4
százalékának jövedelme csökkenne. Úgy látja, az alapjövedelem
bevezetését komoly társadalmi vita kell hogy megalapozza.
Arról is beszélt, az elmúlt két
évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a
felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát
elkötelezettséget az ilyen "jó gondolatokra".
Elmondta, gyakran hangzik el az
attól való félelem, hogy "akkor ki fog dolgozni", ha bevezetik az
alapjövedelmet; szerinte "ebben a félelemben van valami jogos, amire oda
kellene figyelni". Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, van
egy 5-8 százalékos, végtelenül mély szegénységben élő társadalmi réteg,
és az oda születőknek már a zsigereikbe beleivódik, hogy "nekik ez van,
nekik ez jut (...), elfogadták ezt a sorsot".
Közölte, két előkészítő utat lát
az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása előtt, ez pedig a
jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehet.
Fotó: Bielik István/Népszava
Surányi György közgazdász,
egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök azt hangoztatta, az alapjövedelem
bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem
történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. Úgy
vélte: a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne
próbálni bevezetését.
A pénzügyi szakember "statikus
megközelítésből" azt mondta, a javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd
forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet
hozna a gazdaságnak.
A szakember "az ördög ügyvédje
hálátlan szerepéből" a kockázatok között arról beszélt, hogy az alacsony
keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz
és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz.
Úgy látja, ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie.
Arra is figyelmeztetett, hogy e különbség növelése nélkül vonzóbbá válhatna a szürke vagy a fekete gazdaságba való átmenet.
Forrás: http://nepszava.hu/cikk/1007753-mindenkinek-jarjon-alapjovedelem-magyarorszagon
Egy hozzászólás:
A jelenleg fizetett szociális juttatások:gyes, rendszeres szociális segély, rát, bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, nyugdíj előtti álláskeresési segély, időskorúak járadéka, családi pótlék, gyes, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatás, ápolási díj, közgyógyellátás, életkezdési támogatás, nemzeti helytállásért pótlék, hadigondozottak ellátása, lakásfenntartási támogatás, adósságrendezés, átmeneti segély, temetési segély .... mit felejtettem ki?
Ezeket összelapátolva jó pár milliárd a végösszeg, ami fedezné az alapjövedelmet.
De akkor megszűnne ezzel az ügyintézés, az adminisztráció
Megjegyzés: Eredetileg nem ennyire tervezték a kitalálói. Ebből nem lehet fedezni az alapvető megélhetést. De nem baj, már ez is valami lenne. Sokakon segítene.
Dombi Katalin
------------------
Tájékozódjunk:
---------------
„Tavaly havonta közel 86 ezer forintra tartották a létminimumot Magyarországon az egyszemélyes háztartásokban. Eközben a minimálbér nettója kerekítve 61 ezer forint volt. A 4 tagú családnak már 250 ezer forint kell, ha csak az alapvető dolgokat vásárolják meg.”
Mi következik ki ebből egyértelműen? Hát kétségkívül az, hogy per fő és havi minimum 86 ezer Ft-nak kellene lennie a megélhetést biztosító garantált alapjövedelemnek.
Ugyanakkor mint látható, a minimálbér meg 61 ezer nettó. Vagyis olyan minimálbérezés történik, ami még a megélhetést sem fedezi munkavégzéssel sem(...)
- Miféle újraelosztás lehet ott, ahol ilyen emberietlen állami abszurdum egyáltalán előfordulhat, hogy az ország közel fele nem tud megélni, és aki dolgozik annak meg kevesebb a minimum jövedelme, mint a hivatalosan elismert megélhetés?! Hát nyilván igazságtalan, az emberi méltóságot durván megsértő, és egyúttal emberi léteket intézményesen veszélyeztető. - Ami ugyebár az egyik legsúlyosabb törvénytelenség. Mondhatni állami bűn.
Mindennek fényében nem vehető megalapozott ajánlatnak, a pártok és független szervezetek kb. 50 ezer Ft-s alapjövedelem előirányzott ajánlata, amit ráadásul csak évek múlva óhajtanak bevezetni. Mondván, hogy nincs rá való. Miközben és többek között azért is nincs biztosítva mindenki megélhetése, merthogy az államháztartás finanszírozása nagyfokúan idejét múlt, és érzékelhetően egyoldalú, pazarló, korszerűtlen az újraelosztás, valamint a jogos társadalmi igényeknek meg sem felelő nemzetközi egyezmények szerint van fenntartva.
- Ez az alábbi nyilatkozat, meg mi célt szolgálhatott, azt hogy a nyugdíjasokat megijesszék/megfélemlítsék, és az alapjövedelem ellenzőivé tegyék akár fondorlatos befolyásolás által?
„Tulajdonképpen a jelenlegi szociális rendszer teljesen le lenne bontva, elsősorban megtámadnák a jelenlegi nyugdíjrendszert” – fogalmazott szombaton a Híradónak Boros Imre közgazdász.
Teccik figyelni? A közgazdász a puszta feltételezéseit, kijelentő módban állítja be várható valóságnak, és kürtöli szét ipari méretekben - „elsősorban megtámadnák” - és ahol támadnak, ott félni kezdenek. Tehát felismerhető/érthető, hogy miképpen történik a befolyásolás?
- Miféle demokrácia, jogállam az, ahol nem elég, hogy sok éve képtelenek úrrá lenni a válságon, még megosztják és szembe is fordítják a társadalmi csoportokat egymással, miközben a hivatalos adataik szerint sem fedezik a megélhetéseket még a munkavégzésekkel sem?
Zoltan Artur Wendler mondja: „A lehetőségek simán biztosítanák a minimálbért, mint FNA-t, azaz 101.500 forintot. Én ezt tartom elfogadhatónak, kivitelezhetőnek, megvalósíthatónak, de legfőképp hatalmas segítségnek, és gazdasági fellendülésnek.”
Még 2 napig lehet aláírni - itt az Európai Polgári kezdeményezést: https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2012-000028/public/index.do?lang=hu
-----------------
Itt az alapjövedelem - feltétel nélkül
hvg.huhttp://hvg.hu/itthon/20140111_Itt_az_alapjovedelem__feltetel_nelkul----------------
magyarhajnal.comhttp://magyarhajnal.com/statisztika-mar-csak-ket-eu-s-orszag-szegenyebb-nalunk
---------------
Az rtl.klub is foglalkozott vele.
Dombi Katalin
