Állapotkép - Frissítve - Kozsdi Tamás 01.05.

ÁLLAPOTKÉP - Jan. 5. 0:00

Írta Kozsdi Tamás

-----------------------------

Bocsánat hogy zavarok, de gondoltam összefoglalom röviden amit érzékelek.

Egy szóval ESIK SZÉT A VALÓSÁGUNK.

Kibontva: Már szétesett. Semmi sem tartja egyben. DE! 

Ezt még nem érzékeli mindenki, viszont elkezdődött és tart és halad. Holnap nálad lesz. 

Milyen a szétesést átélni? Őszintén: sz*r. Miért? Mert elszakad minden szál, elveszted az illuziót, a vágyat, a kapcsolatokat, a hitet, a reményt, de közben - és ez a fontos - BELÜL TART VALAMI. Valami, ami azt mondja, nyugi öcskös, minden laza. Jók vagyunk. Türelem, halad. És ez a belső nyugalom totális ellentétben áll a megélt, látott, kivül található káosszal, szakadással és "búcsúzásokkal". 

Nyilván nincs időd ezeken agyalni, mivel olyan testi tüneteid vannak amikre már rég nem volt példa. Az hogy a fogadat kell épp rendbe tenni vagy a szemüveged az a változás jele lehet, de tüdőbeszorulás, hirtelen jövő fejet szétroppantó görcs, a vese, a lép, a mit tudomén milyen belső szervek elviselhetetlen reagálásai amelyek ahogy jönnek úgy mennek, és így tovább. 

Könnyen ágynak eshetsz. Ez nem holmi "takonykór", hanem a téridő szálainak áthúzása benned. Áthúzás annyi mint kioldás és új beszövés. Meglehet az új nem tud beszövődni mert nem engeded. Akkor nem tudom mi történik, majd elmeséled. De az biztos hogy olyan érzése lehet az ilyen embernek hogy mindent elveszít és még a belső tartás sincs meg. No ez baj. Tehát, törekedj ne pánikolni. Miért? Mert a téridő magától elmegy. 

Figyelj az újra. Mert van, mert jön, mert a Teremtés teremt, nem te írod a jövőt! Elmondhatod hogy szeretnél egy szép piros sapkát, bojttal de kb. ilyen részletekben lehet szabadságod, amúgy már rég tudod miért jöttél, miért születtél, ki vagy és ki leszel. És ez itt van. Ollé! :) De most per pillanat éppen a valóság szakad szét. Omlik, ereződik, múlik, válik és hallgatag mód szakad tova. 

Nincs baj. Átélhetjük. Át kell éljük. Egyedül vagyunk sokan, és szövődik, huzalozódik újra a mátrix. Mint amikor új elemet tesznek a napba. Mert talán tettek is? Decemberben? Valami más történt? 

Az ember egy csodálatos, remek számitógép(ként is felfogható). A téridő alap Windows-át írják újra (épp) nem holmi földi programozók. A mi kis galaxisunk valóságát elmentették okos számítógépekre és így az illúzió világa fenntartható bevetítve. De közben csak azért van bevetítve, hogy az egyszerü ember agya, a kis "pentium" ne omoljon össze a semmitől. Ez olyan kedves szinház nekünk, DE eközben zajlik a törlés, az átírás, a felülírás. Miért? Mert most ez van. Talán egy fekete lyukat kerülünk el ezzel, talán más teremtési korszak jön ránk, talán egyik sem. A kis pentiumunk hamarosan egy másik szoftvercsomagot fog olvasni. Olyat amiben mi lehetünk a hősök. Nem a nép rabszolgái, hanem önmagunk akik vagyunk. 

Ezeket látom. :) Oh a tünetek része a mindent felülíró mérhetetlen zokogás is. A feltörő ismeretlen fájdalom amely hosszú hosszú percekig nem tud szabadulni tőled. Úgy szakad fel mintha mindig is sírtál volna. De nem tudod mitől. Látszólag kapsz okot, lesz kapaszkodód de mélyebb ez a heg. Ha rágondolsz szakad tovább, és csak folyik folyik folyik ki a múlt ideje.

Aztán lehet hogy tettlegességgel ér véget egy szál. Maradék energia kioldás, de fizikailag fáj. Mindegy, akkor is kimegy. Semmi nem marad benn, semmi nem marad elfelejtetlen. Az átélt élmény égeti a karmát. Fel a fejjel. 

Aztán meg álmodhatsz az óvodástársakkal, sőt, bejelölhet a játszótéri ismerős a facebookon. Mi az a pár évtized igaz? Ne dőlj be, csak az időszálak hozzák el neked a múltat. Aztán hagyd is elmenni. Koncentrálj a jövőre. És éld túl a jelent. 

Kozsdi Tamás

Hírlevél

LEVELEKBŐL - ÁLLAPOTJELENTÉSRE

---------------------------------------

KT: Ennyi levelet rég nem küldtetek mint a tegnapi állapotjelentésre. Csatolok párat. Kettőt kiemeltem. 

Szilvia: Köszönöm! Köszönöm az összefoglalót! Nem tudtam egy huzamban végig olvasni, mert félbeszakított az a fránya zokogás... A mostanában tapasztalt, bennem is kavargó érzések, gondolatok kavalkádjában, nagy lelki támaszt nyújtottak soraid. Nem érzem magam egyedül és segített jobban megérteni mi történik velem, körülöttem. Köszönöm!

Edit: A legjobbkor jött a leveled! Már azt hittem kezdek megőrülni!

A fizikai fájdalmaktól (fog, derék, vese, fej) a totális kiborulásig 2 napja mindent átélek! Nem vagyok egy "feladós fajta", de ma reggelre kb. olyan szintre jutottam, hogy minden értelmetlen! Az idő érzékem teljesen megszűnt, jóformán csak kelek és fekszem.. Úgy telnek el a napok, hogy pirkad és pár pillanat múlva már este van! Látszólag ugyan teszek-veszek, de igazából semmi! Ma dél körül, viszont jött egy fordulat! Egy sugallat, amit rögtön elkezdetem, el kellett kezdenem szervezni! Egy olyan dolog, amire soha nem gondoltam... :) U.i. és nagyon köszi, soha így nem örültem Neked...

Ági: Karácsony harmadnapját végighánytam, ügyelet is volt kint, de az injekció után is hánytam tovább még egy fél napig. Aztán tegnap megint "szentheverde" napom volt, közben furcsa álmok, melyekből csak egy mondatot osztanék meg, mert ez a legfrissebb. Álmomban anyu kért, h. apunak mondjam el mit üzent az Úr: " Imádkozzatok és adatik. Ha betartjátok áldásban részesültök, ha nem elvesztek." 

Ilona: Jaj, miért nem egy kicsit korábban jött ez a levél? Teljesen ledöbbentem. Az elmúlt kb. 2 hetem szólt erről, szó szerint ezekről, olyan részletességgel írtál a "tüneteimről", hogy nincs mit hozzátennem. Sztem erre nagyon enyhe kifejezés az, hogy sz*r, és mivel sehonnan sem kaptam megerősítést, hogy mi történik, csak egy nagyon halvány belső sejtésem volt, hogy nem az őrület és a teljes káosz kerített hatalmába engem és a fizikai testemet. Mégis, tegnapelőtt, mikor már azt hittem, levonult rólam annak a valaminek a nagyja, éjjel egy olyan fizikai állapotot éltem át, amilyet még soha: testen belül erőteljesen hullámzott valami, többször oda-vissza vagy csak oda, az összes izmom lemerevedett és úgy éreztem, szét fogok robbanni, leírhatatlan érzeteim voltak, kb. 30-40 percig tartott és közben a totális bizonytalanságot éltem át, majd fokozatosan egyre stabilabban éreztem magam. Nagyon hálás vagyok és köszönöm Neked!

Katalin: Nagyon igaz és egyre intenzívebben van jelen minden, amit leírtál. Végül is ezt vártuk, nem? Most itt van! :) Olyanok is érzik most már, akik eddig csak legyintettek, ha ilyesmi szóba került. Megérzésem szerint már az ősz elején kezdődött,, azóta fokozódik: érdektelenséget érzek, az áramlások megszűnését, valahogy semmi nem akar haladni. Az idő mintha nem is létezne, vagy a valóság mintha több szálon futna egyidőben. Az időérzékelésem leállása időnként már kínos. Azt látom, hogy azok, akik már a saját életükben megélték az omlást lényegesen lazábbak, bizonyos érzelmi távoölságtartással szemlélik, ami történik. Betegségek, amik érdekes, szokatlan lefolyásúak, és hirtelen halálesetek mutatják, hogy vagy tudjuk rendezni a tartozásainkat, vagy jobb, ha kilépünk. Ezért vannak a találkozások is, és a beazonosíthatatlan nagyon mélyről felszakadó fájdalmak is. Mindent le kell pakolni, mert ezek a lelki szennyek lehúznának. Magasabbra lépni csak letisztulva lehet. Bonyolíthatja a dolgokat, hogy családi, genetikai szálon örökölt megoldatlan problémák is rajtunk keresztül várnak megtisztulásra. Érdemes figyelni a családi mintákat: mi volt az a probléma, ami újra meg újra előjött a családban? Hát, izgalmas... Lassan minden láthatóvá válik: csalások, hazugságok, és az is, hogy méltó-e valaki mindarra, amit élete folyamán felhalmozott. A teremtéseink pedig már gyakran azonnal vissza is térnek hozzánk. Ebből a népesség leginkább csak a fokozódó káoszt érzékeli. Olyan mint mikor kihúzzák a dugót a lefolyóból. Nagyon várom, hogy milyen lesz a lefolyó másik oldalán!

Rózsa: Kb. 4 hete elfordítottam a fejem balra és hatalmas hasítás a nyakamba. 2 napig majdnem szájzárat kaptam, Utána 1 hét múlva újabb balra fordítás, újabb belehasítás, de ekkor már az állkapcsomba is. Semmi ijedtség nem jött, próbáltam  olyat enni, amivel kevésbé kellemetlen.

4 hét után a barátnőm mondta, hogy meg kellene röntgeneztetni.... na jó... kerestem helyet, ahol csak röntgenfelvételeket készítenek, nem kell orvoshoz menni.... na ja 2 csigolya között kicsit kevesebb a távolság, mint a többinél, de semmi komoly. Szép lassan elmúlik... belül teljesen jól vagyok. Az elmúlt 2 hét minden napja csodás volt!!! 

Zsuzsa: Ezt a szétesést néhány nappal ezelőtt már érzékeltem én is.  Beúszó képeket láttam, ami egy rövid időre villan csak fel. Nem tudtam azonosítani, csak láttam egy felvillanásnyi időre, egy párhuzamos világ foszlányai?  Olyan mint amikor két kamera állás van, és az egyik kép átúszik a másik képbe.

Edit: Az elmúlt 2 hétben időnként láz, rosszullét, 48 órás hasmenés (majdnem kiszáradtam), sírógörcsök voltak. Petefészkek, vesék nagyon érzékenyek. És a gyomrom! Minden összeomlott körülöttem anyagilag is, a kapcsolataimban is. Olyanoktól kaptam az elmúlt időszakban lelki pofonokat, akik nagyon közel állnak a szívemhez. De éreztem mindvégig, hogy ezt el kell viselnem. Majd minden a helyére kerül. 

Magdi: "elveszted az illuziót, a vágyat, a kapcsolatokat, a hitet, a reményt, de közben - és ez a fontos - BELÜL TART VALAMI." -- Nah ez már meg volt még most is érzem. Amikor kezdődött, akkor folyamatosan "hólyag hurutom" volt, ami nem akart elmúlni és literszámra ittam a teákat,

 és kifolyt a múlt szó szerint. Már azt nem tudom tegnap mi volt. Már nem működnek a régi játszmák semmi nem működik. Az ünnepek alatt beteg voltam pedig nem szoktam. Csak aludni és aludni akartam, bedugult az orrom és fájt az egész hátam. Az amit leírtál az fedi a valóságot. Semmi sem olyan mint volt és nem is lesz olyan. Ezt az egész fura évet ami jön nem is lehetne átélni ha nem ez történne velünk ami történik.

Krisztina: Már dec. 31-e óta, szinte folyamatosan jönnek-mennek a különböző testi-lelki tünetek. Ha nem lenne a családom, gyerekek akik miatt tenni kell a dolgom minden nap akkor azt érzem legszívesebben meg sem mozdulnék, de így csinálom a napomat és azt érzem, hogy visznek előre de hogy hol vagyok nem tudom. Ez is olyan érdekes nekem, hogy az elmúlt napokban valamin gondolkozom, vagy felmerül bennem egy kérdés és te még aznap megadod rá a választ vagy teszel hozzá!? Még egyszer köszönöm!!! 

Forrás: Kozsdi Tamás Hírlevél