Ilyet sem olvasunk minden nap – A nemzet érdekében ezt is minden magyarnak tudnia kell – Valentin Stan: én a magyarokat pártolom! Ti? Pontát?
A Bukaresti Egyetem történelem szakos tanárának írása a www.valentinstan.com honlap Analytical menüpontjánál olvasható. A televíziós politikai vitaműsorokból ismert „laptopos professzor” pártatlanul kritikus szemléletű, a kisebbségek jogainak szakavatott ismerője és védelmezője, olyasmire vállalkozott, amire eddig egyetlen román értelmiségi sem.
Valentin Stan szembefordult az erősödő
és a médiában teret nyerő szélsőséges nacionalizmussal, sovinizmussal.
Honlapján vitába száll elvakult nemzettársaival és hazai, valamint
nemzetközi dokumentumokra hivatkozva olyan alaposan, egyúttal
szellemesen védi a romániai magyarok jogait, hogy erről példát vehetnek
az anyaországbeli, valamint a romániai magyar politikusok. Engedélyével,
szerkesztett, rövidített formában – Lakatos Péter fordításában –
közöljük a tusványosi előadását követő össztűzre, blogja kommentjeire
írt válaszát.
Én más románokat pártolok! Egyeseket,
akik megvalósították Romániát! Egyeseket, akikről semmit nem tanítanak
az iskolákban, mert gondolataik megsemmisítően hatnának a jelenkori
román politikai elitre.
Kit „pártolok én” és miért? Azok a
románok, akiket én pártolok, Iuliu Maniu és Alexandru Vaida-Voevod. A
„rossz nyelvek” azt mondják, Iuliu Maniu foglalta be a Nagy Nemzetgyűlés
1918. december 1.-jei gyulafehérvári nyilatkozatába az alábbiakat:
„Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép
saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a
közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a
hozzá tartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a
törvényhozásban és az ország kormányzásában.”
Tudja, mit jelentenek ezek a szavak az
erdélyi magyarok számára? Nem a magyarok, hanem a románok által a
történelembe foglalva? Példának okáért, ha ezt alkalmaznák, a romániai
magyaroknak nem lenne szükségük az RMDSZ-re, nem kellene részt venniük a
választásokon, mert a román lakossághoz viszonyított számarányuknak
megfelelően képviseltethetnék magukat mind a Parlamentben, mind –
figyelem – a kormányban.
Ami a régiókat illeti, egy új
közigazgatási területi felosztás előfeltétele a lakossággal való
konzultáció, jelen esetben azon a Székelyföldön lakók megkérdezése,
amelyet a bukarestiek semmi módon nem akarnak elismerni. Tételezzük fel,
hogy Székelyföld nem létezik, illetve nincsenek is székelyek, mert a
népszámláláson keveset regisztráltak (nem voltak hülyék, hogy székelynek
vallva magukat a bukaresti vezetők pont annyival csökkenthessék a
romániai magyarság létszámát). Mert a székely a kulturális magyar nemzet
része, nyelvi és értékközösségi értelemben. Csak egyesek, nagyon
kevesen, amúgy tiszteletre méltó emberek, a jellegzetes székely
identitástudat iránti elkötelezettségükben vallották magukat székelynek,
anélkül, hogy ez befolyásolná az országban lakó magyarok számát.
De ha nincsenek székelyek, és
Székelyföld nem létezik, mivel magyarázható, hogy egy román
miniszterelnök, Alexandru Vaida-Voevod aláírt egy egyezményt az első
világháborút lezáró párizsi Békekonferencián, amely nélkül Erdély soha
nem lehetett volna a mienk.
Ez az 1919. december 9.-i Kisebbségi
Egyezmény. A 11. cikkelyben a szász és székely közösségek helyi
autonómiájáról van szó az egyezményben megjelölt kérdésekben: „Románia
hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román
állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi
önkormányzatot engedélyezzen.”
Hogyan képzelhető el a székelyek helyi
autonómiája, ha Székelyföld nem létezik? Vagy létezett 1918-ban, és mi
románok semmisítettük meg, miután Erdélyt elvettük? Egyúttal kiirtottuk a
székelyeket is? Ez a változat jobban tetszik? Ez drámai. Mert
Székelyföld ezt jelenti: történelmi hely, ahol székelyek élnek!
Tudják ki is Vaida-Voevod? Hát egy nagy
„áruló”, akárcsak Maniu, feltételezem. Én csak egy kisebb áruló vagyok,
mert nem írtam alá semmit, amivel autonómia adható a székelyeknek.
Vaida-Voevod olyan ember, akinek volt bátorsága elmenni a budapesti
Parlamentbe és megmondani a magyaroknak, hogy Erdély elszakad
Magyarországtól. Nehéz helyzetben volt Vaida-Voevod. Brătianu
visszautasította a Kisebbségi Egyezményt, így Románia hátrányba került
Párizsban. A harctéren elesett százezrek dacára elveszthettük volna
Erdélyt. A Brătianu kormánynak mennie kellett. Romániát a nehéz
helyzetből Vaida-Voevod mentette ki. Őt és Iuliu Maniut nem a magyarok,
hanem a mi románjaink ölték meg a kommunista börtönökben. Maniu és
Vaida-Voevod románok voltak a Birodalomban. Tudták, milyen jogokat
tagadtak meg tőlük és harcoltak a kétfejű Birodalom széthullásáig. Erős
és egész Romániát akartak, amelyben minden polgár biztos lehet, hogy a
román állam őt is képviseli. Ezért foglalták dokumentumokba a
kisebbségeket megillető jogokat.
Románia összes hülye nacionalistája
üvölt, hogy be kell tartani a trianoni szerződést, amely az I.
világháború után, 1920 júniusában nekünk adta Erdélyt. Különben a
trianoni szerződés nincs is már érvényben, a határokra vonatkozó
előírásait átvette az 1947-es párizsi Békeszerződés, amely lezárta a
második világháborút. Ezek 1996-ban bekerültek a kétoldalú román-magyar
egyezménybe is. Hányan tudják, hogy a trianoni szerződésben, amely
nekünk adta Erdélyt, vannak más előírások is, mint a határokra
vonatkozóak? Például a 47. cikkely: „Románia Magyarországgal szemben
elismeri és megerősíti azt a kötelezettségét, hogy hozzájárult a
Szövetséges és Társult Főhatalmakkal kötött szerződésbe oly
rendelkezéseknek felvételéhez, amelyeket ezek a Hatalmak szükségeseknek
ítéltek abból a célból, hogy Romániában a népesség többségétől eltérő
fajú, nyelvű és vallású lakók érdekei, valamint a forgalom szabadsága és
más Nemzetek kereskedelmének méltányos szabályozása védelemben
részesüljenek. (…)”
Tehát Trianon pont a Kisebbségi
Egyezményre utal, amelyből imént a 11. cikkelyt idéztem. Ugyanitt
szerepel, hogy a Szövetséges hatalmak bármikor megkérdezhetik, miként
kezeli Románia a kisebbségi kérdést. A nemzet „nagy hazafiai” és egyéb
szekusok, unokák, rokonok a külügyminisztériumból, akik mindenféle hülye
nyilatkozatokban állítják, hogy Magyarországnak, illetve Románia más
szövetségesének nincs joga támogatni a romániai kisebbségek igényeit,
mert ez a belügyekbe való beavatkozást jelent. Vegyék tudomásul, hogy az
EBESZ, ET, NATO, EU és ENSZ okiratainak megfelelően, a kisebbségi
kérdés nem kizárólagosan nemzeti jogkör, hanem nemzetközi megítélés alá
esik.
Apropó, hogy van ez? Kéred, hogy a
magyarok tartsák tiszteletben Trianont, de csak azokat a cikkelyeket,
amelyek számodra kedvezőek, a többit már nem kell betartani?
Térjünk vissza az új
közigazgatási-területi felosztás tervére, amelyet meg kéne előznie egy
székelyföldi referendumnak, amiről a bukarestiek hallani sem akarnak.
Ezt nem én mondom, hanem a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 5.
cikkelye a helyi önkormányzatok határának védelmére vonatkozóan: „A
helyi önkormányzat határainak védelme. Nem lehet megváltoztatni a helyi
önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes
konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi
népszavazás nélkül.”
Tehát, ha retusálni akarod a
közigazgatási határokat, meg kell kérdezned a lakosságot, az
állampolgárokat. Ez annál inkább szükséges, mert olyan közigazgatási
egységekről van szó, ahol számottevő kisebbség él. Ezt nem én állítom,
hanem a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről 16. cikkelye: „A
Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti
kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat
megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és
szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből
származnak.”
Tehát mi románok nem tehetünk úgy, mint
Ceauşescu idején! Nem „gyarmatosíthatjuk” az Erdélyben többségében
magyarok által lakott helységeket a mi románjainkkal, azért, hogy
csökkentsük az ott lakó kisebbség számarányát. Nem módosíthatjuk a
közigazgatási határokat, egyesítve egyes megyéket, ahol számottevő
magyar kisebbség él, olyan megyékkel, ahol megsemmisítő a román többség,
azért, hogy az újonnan létrejövő közigazgatási egységben felhíguljon a
kisebbség számaránya. Ezt az az Európai Egyezmény tiltja, amelyet mi is
elfogadtunk. Amennyiben ez nem tetszik, kérjék a román kormánytól,
vonuljon ki az Európa Tanácsból. Ne engem vádoljanak, hogy „pártolom a
magyarokat”, amikor azokból a nemzetközi jogi dokumentumokból idézek,
amelyeket Románia elfogadott.
Ha már székelyekről, autonómiáról,
régióátszervezésről beszélünk és én „pártolom a magyarokat”, el kell
mondani, hogy a románok nem hibásak a magyarellenes fóbiájukért, mert
ezt kapják anyatej helyett életük első pillanatától. Mert sokkal
egyszerűbb a gátlástalan, műveletlen, tisztességtelen román
politikusoknak, hogy a választásokon kijátszhassák az örök ostoba
nacionalista kártyát. A magyarok iránti bizalmatlanság még mindig
szavazatokat hoz a nacionalistáknak Romániában. Egyszerűbb, s politikai
elégtételt generál a szavazatokat hozó fóbiák gerjesztése, mint tenni
valamit azért, hogy a románok megszabaduljanak e fóbiatehertől. Hasonló a
helyzet Magyarországon is, ahol az ostoba nacionalizmus jelentős
választási kártya.
Ponta kit pártol, miközben én a
„magyarokat pártolom”? A románokat? Jobban mondva azokat a hülye
románokat, akiket az ujjai köré csavar? Úgy, ahogy Băsescu tette. És
mennyire hülyék azok a románok, akiket egy Ponta értelmi szintű ember az
ujjai köré csavarhat? Hogy Băsescu úr értelmi szintjéről ne is
beszéljek, megtettem ezt éveken keresztül. Esetleg e hülyék között
vannak emberek, akiknek úgy tűnik, hogy „pártolom a magyarokat”? Amikor
választ tudnak adni ezekre a kérdésekre, várom Önöket újból a blogomon.
www.erdelyiriport.ro, www.valentinstan.com nyomán
http://betyarvilag.hu/ilyet-sem-olvasunk-minden-nap/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése