Megfogó beszélgetés egy indigógyerekkel
Oroszország 2008 augusztus 8.
Boris Kipriyanovich -röviden Boriszka néven él Zhirinovsk nevű városban egy kisfiú. A város Volgográd -´regióhoz tartozik.
A kisfiú 1996 jan.11-én született. Négy éves kora óta rendszeresen felkeresi az ún. "anormál" zónát - amely a Medvedetskaya Gryada,- néven vált ismerté, egy hegy a város közelében. Úgy néz ki, hogy a fiúnak rendszeresen fel kell keresni ezt a helyet a fiú energiaszükségletének kielégítése miatt. Boriszka szülei rendes, képzett, vendégszerető emberek, akiket nyugtalanság és aggodalom tölt el gyermekük különleges, csodálatraméltó tehetsége miatt. Még nem tudják hogyan fogják mások elfogadni a fiút, ha kilép a család szoros kötelékéből és a csodagyerek felnőtté válik. Örömmel fogadnák, mondják, ha tudósok konkrét tanácsokat adnának, hogy is kell egy csodagyereket nevelni.
A fiú anyja doktornő aki annak idején meglepődve tapasztalta, hogy a baba 15 nappal a születése után felemelte a fejét és tartani tudta. Az első szó amit kimondott a "Baba" volt - négy hónapos korában és nem sokkal utána egyszerű szavakkal próbálkozott, sikerrel. Másfél éves korában nehézség nélkül olvasta az újságcikkek címeit, kétévesen rajzolni kezdett és hat hónappal később megtanulta hogy kell festeni. Ugyancsak kétéves korában kezdte el az óvodát, nevelőinek azonnal feltűnt a kisfiú különlegessége, gyors reakció a feltett kérdésekre, okos válaszai és egyedülálló emlékezete.
Szülei gyorsan belátták, hogy Boriszka a tudását nemcsak a közvetlen környezetétől és a hozzáférhető könyvekből szerzi, hanem egy titokzatos csatorna is rendelkezésére áll ahonnan meglepő, a szülők részérről sosem hallott ismeretek ömlenek a gyermek tudatába. Megfigyelték a gyermek ismeretlen információkat "âtolvassâk" valahonnan.- Senki nem mutathatta
közülünk - mondta a Mama. - Egyszer csak lótuszülésbe ereszkedett és részletezni kezdte(közölte velünk) a Mars bolygó sajátosságait, az eddig ismert tényszerű adatokat, valamint olyan új fogalmakat amiről még az életünkben nem hallottunk.
Naprendszerekről és más szisztémákról beszélt, ivilizációkról, amelyek hasonlatosak voltak a földihez és olyanokról is amelyek teljesen idegenek voltak formailag és koncepcionálisan is. - mondta az anyja.
Honnan tudhat egy kisfiú ilyen sokat és ilyen különleges dolgokat? A világűr a beszámolóiban állandó téma lett, amikor elérte a kétéves kort. Egyszer megemlítette, hogy régebben ő is a Marson élt, és mondta hogy ez a bolygó most is lakott annak ellenére, hogy a bolygó légköre egy borzalmas atomháború
következtében - mint életadó belélegezhető közeg megszűnt. A lemúriak legalább 800 000 éve elpusztították magukat egy kozmikus atomháborúban - mondja elővigyázatosan és figyel mennyire veszem komolyan. A megmaradottak földalatti városokban élnek - mondta.
A kisfiú azt is elmondta, hogy régebben - amikor még marsi ember volt - felkereste a földet kísérleti célokból, maga vezetett egy űrhajót. Ezt az ún. Lemúr Civilizációnak hívták.
A Lemúr Civilizáció bukásáról úgy beszél, mintha tegnap történt
volna. Szerinte a lemúriak pusztulása azért volt elkerülhetetlen, mert spirituálisan nem fejlődtek tovább, nem törődtek a spirituális továbbfejlődéssel és a bolygó egysége felbomlott.
Ahogy a mamája egy könyvet adott a kezébe "Kitől származunk mi
?" - címmel - Ernest Muldasevtől- a kisfiún nagy izgalom lett úrrá. Hosszú időt töltött el a lemúriak képeinek elemzésével és a tibeti pagodák képeivel. Majd mesélt órák hosszat megszakítás nélkül - szüleinek a Lemúriakról. Ahogy a gyermek beszélt, az anya megjegyezte a részére érthető legfontosabb
dolgokat, mint- A Lemúriak 70 000 évig éltek és kilenc méter magasak voltak.
-Hogyan tudsz te minderre emlékezni? - kérdezte anya a fiát.
Igen emlékszem pontosan mindenre, senki sem mondta el nekem - én mindezt láttam! - válaszolt Boriszka.
*Orosz indigógyerek-2008 aug 28.*
Boriszka nekilátott Muldasev második könyvének, Az Istenek városának keresésének - csak nézte sokáig a képeket - eszébe jutott rengeteg részlet a szent sírokról, a piramisokról. Aztán kijelentette, hogy az emberek a keopsz
piramis alatt nem fognak találni antik tudásra utaló dolgokat . Ezt az anyagot egy másik piramis alatt fogják megtalálni, de ezt a piramist még nem fedezték fel! Az emberiség élete meg fog változni, ha a Szfinxet megnyitják(kinyitják), a szfinxnek egy nyitómechazizmusa van a füle mögött,- hogy pontosan hol azt nem tudom. - mondta.
A riport rövid szünetében a Maya civilizációról beszél és rámutat, hogy az emberiség nagyon keveset tud ennek a népnek a múltjáról - pedig csak a naptárkő útmutatásait kellene követni, olyan kézenfekvő tudományos anyaggal van "feltöltve" amely a megfelelő következtetések alapján új utakat nyithatna az emberiség életében.
A nagyobbik "Maya naptárkő" is ott fekszik valahol a közelben - ahol az elsőt megtalálták, valószínű, hogy építmény áll rajta.
A legérdekesebb az egészben az, hogy Boriszka hisz az indigógyerekek eljövetelének szükségszerűségében. A Földön mindig a mélyreható változások hajnalán(így fogalmazza a 12 éves kisfiú) jelentek meg azok a gyerekek, akiknek a tudására, ősemlékezetére az ilyen kataklizmatikus korok idején szükség van.
-Tehát programozva látod az úgynevezett indigó, vagy akárminek is nevezhető gyerekek születését - javítok újjászületését?
Igen ez így van mindig, ilyenkor szükség van a Földi tudás - központú emberek felvilágosítására, nehogy megismétlődjön a katasztrófa, ami egyszer már minket is elpusztított -úgy értem a Lemúr civilizációt.
-Honnan tudsz te ezekről a tehetséges gyerekekről és miért van ez?
A kérdésed második részére már az előbb választ adtam, a másik, hogy én tudom, hogy a gyerekek meg fognak születni és már sokan meg is születtek, de a városomban eddig még eggyel sem találkoztam.
De lehet ,hogy Júlia Petrova tud valamit mondani, ő hisz nekem és valamit érez is abból amit én, a többiek mind kinevetnek, mikor valamit ebből a témából elmondok.
*Boriszka -egy az ún. Indigógyerekek közül folytatja az elbeszélést.:*
Most történnek az első lépések abban a folyamatban amelyben gyökeresen megváltozik a Föld arculata. Megjelentek az első jelei a "Nagy transzformációnak" - idetartozik a föld mágneses pólusainak megváltoztatása, melyet két katasztrófa fog követni az egyik 2009-ben,a második pedig 2013-ban.
Nem,- nem félek a haláltól ,mert mi örökké élünk. A Marson is volt egy katasztrófa ahol ott voltam, ott éltem és túléltem. Olyan emberek mint én-élnek ott most is. Egy nukleáris háború pusztított köztük, minden elpusztult a tűzben, nagyon kevesen élték túl a világégést. A megmaradtak mesterséges
életteret alakítottak ki a bolygó felszíne alatt és új fegyvereket állítottak elő. Minden anyagot átalakítottak.
A legtöbb marslakó széndioxidot lélegez be, ha most a mi planétánkra a Földre repülnek - a pipának mindig a közelbe kell lenni, amiből széndioxidot lélegeznek be. - mondta Boriszka. - Ha te a Marsról jöttél akkor neked is létszükséglet a széndioxid? -
Amikor ebben a testben vagyok a normális földi levegőt lélegzem be, de azt ti is tudjátok(a riporternek),hogy az oxigén nálunk is öregedési folyamatot idéz elő!
Specialisták megkérdezték a fiút, hogy a földi emberek által gyártott űrhajók miért jártak oly gyakran szerencsétlenül marsközelben? - A Marslakók speciális hullámokat sugároznak az olyan űrhajók, űrállomások felé amelyekben felfedezik a számukra káros sugárforrást ,ha az űrjáművek nem érik el a
marsot - a fenyegetés megszűnik.
A fiú mélyreható tudást birtokol a világűrről és ennek dimenzióiról. Ismeri az interplanetáris UFOk struktúráját. Úgy beszél róluk mint egy tudós szakember, táblára rajzolja a repülő testeket és elmagyarázza az alkotórészek funkcióit.
Itt olvasható egy példa a magyarázataiból:
Ez hat rétegből áll, a külső réteg szolid (ellenálló. Tartós, megbízható) fémből készült, az össztömeg mintegy 25%-át teszi ki, a második réteg ellasztikus, gumiszerű 30%,a harmadik réteg újra metál és szintén 30%a az össztömegnek, az utolsó rétegnek mágneses tulajdonságai vannak-4%-ot képvisel az össztömegből. Ha a magnetikus réteget energiával telítjük akkor
az űrhajók képessé válnak az univerzum terei közt repülni.
Boriszkának az iskolában egy csomó nehézséggel kell megküzdeni. Az egyik interjú után a második osztályba küldték, de hamarosan onnan is megpróbálták kirúgni, mert állandóan megszakítja a tanár előadását, kijavítva a tévedéseit, ezért a továbbtanulás csak privát tanárokkal megoldható.
***
*Az első találkozás Boriszkával a 7 éves előadóval az anomális zónában.*
Az első alkalommal mikor a Borisz,vagy Boriszka nevű különös fiúról hallottam, mikor egy expedíció résztvevőjeként a volgográdi északi provincián az anomális zóna felderítésére szerveztek, amely a Medvedickaja hegylánhoz tartozó hegyet öleli körül.
Képzeljék el, mikor az esti tábortűznél fáradtan üldögéltünk - jött egy kisfiú, úgy hét éves lehetett, csendet parancsolva közölte, hogy a Marslakókról és a földi óriásokról akar valamit elmondani. Valaki tovább beszélt halkan, ám
a kisfiú követelte, hogy osztatlan figyelemmel kövessük az előadását, mert másképp nem mesél el semmit!
Erre elcsitult a zaj, mindenki várakozóan tekintett a kerekarcú, nagyszemű kisfiúra, aki nyári T-shirtet viselt, fején egy cool basabellsapka díszelgett és nekiállt beszélni a teljesen meglepődött felnőtt kutatók előtt, teljesen hidegen hagyatva a korkülönbségtől és az esetleges intellingenciális lépcsőktől. Egy hihetetlen történetet mondott el a Mars civilizációjáról, a Megalitvárosokról,az űrhajókról, hogyan keresték fel a másik planétékat, a Lemúriák országáról - a földön. Az ottani életet személyes tapasztalataiból ismerte, az óriási kontinensről, ami fölött valamikor ide -oda repdesett a gépével, az óceán partjai között, ahol a barátja várt rá.
Két dolog sokkolt bennünket különlegesen.
Első - az a hatalmas tudás aminek egy hét éves gyerek normális körülmények közt nem lehet a birtokában.
Második - pedig az előadás módja amely nívója nem egy első osztályos kisiskolásra vallott. A szakszavak, a részletesség és a tények ismerete a Mars és a Föld múltjából megrendítő benyomást tett mindannyiunkra. Csupán az emocionális kitörések mutattak arra, hogy ennek a megcáfolhatatlan, magasnívójú előadásnak egy kisfiú az előadója.
Miért mesélte mindezt el nekünk Boriszka? - kérdezte a beszélgetőpartnerem.
Feltehetően felizgatta az expedíciós csoport jelenléte, itt egy
érdeklődő, tudós emberek gyülekezetének beszélhetett, akik a rengeteg titkos tudomány megismerésével talán melléállhattak, megérthették- egyszóval értékelték a tudós figyelmeztetést. A Föld - világűr viszonyának újszerű megvilágításáról tartott beszámolóját egyszerűen megtapsolták az újraéledt
kutatók, a tetszésnyilvánítás azonban egy pillanatra sem zökkentette ki előadásából,amit emlékezetéből kivetítve improvizált.
Lehetséges, hogy mindent csak "úgy" kitalált? A Star Wars - Filmek megnézése inspirálhatta a következtetéseit?
Nem úgy néz ki, nem úgy hangzott mint egy fejlövéses kitalációja - jegyezte meg a kollégám. Ennél többet a múltról, emlékeket a múltról, a saját múltjáról, reinkarnációról, pontos adatokat lehetetlen így kitalálni és
prezentálni - át kellet mindezt személyesen élnie!
Körülbelül egy év múltán Shirnowskba utaztam, hogy találkozhassak Boriszkával, megtudni az újabb részleteket az életéből, mit tapasztalt. Természetesen először édesanyjával beszélgettem.
Benéztem a szobába, mert hallottam, hogy Boriszka valakivel beszél, de bizonyos voltam benne, hogy egyedül van, mert senki más nem tartózkodott a szobában. - emlékezik Nagyezsda. Tényleg egyedül volt, előtte feküdt egy színes mozaik építőkockákból és a DNS - Doppelhelix - DNS Duplaspirál volt
látható. Mivel orvosi egyetemet végeztem, egyértelműen, azonnal felismertem a DNS modellt.
Boriszka azt mondta valakinek:
Én csak egy kutatóhajó pilótája vagyok, egy tudós, de én soha nem fogom keresztezni az emberi és a reptioloid DNS-t. Ez ellene van az összes természeti törvénynek! Egyes latin szavak következtek. Értetlenül álltam mellette és ahelyett, hogy tovább hallgattam volna, halkan megszólítottam.:
Mi ez? Kivel beszélsz, mert én rajtunk kívül nem látok itt senkit? Boriszka hirtelen megébredt a transzból, láthatóan zavart volt, csak annyit
mormogott: Játszom csak.
A kisfiú Mamája így emlékezik.
Újra belémvillant, hogy a saját fiamat nem ismerem eléggé. Ahogy később szóvátettem az esetet, mindössze annyit mondott, hogy Ez az információ nem az emberek részére van, és a DNS modellkivágás a Marson valahogy másképp nézett ki - valami más mint a Lemúri DNS.
Tovább a riporter:
Mindenesetre annyit fölfogtam az egészből, ha ő egy meghatározott marsi életszakaszára emlékszik a különböző időket váltogatva. Ez azt jelenti, hogy nagy bizonyossággal többször élt, reinkarnálódott a Marson és emlékszik
pontosan a megtörtént epizódokra-annak ellenére, hogy több ezer év választotta az egyik epizódot a másiktól el.
Tehát most is az a véleménye, hogy gyerekes fantáziával van dolgunk?
Többször gondoltam már arra, hogy jobb lenne ha tényleg erről volna szó, de sajnos a kirakó nem illik össze. Túl sok ismeretlen, meglepő tudományos dolog vesz részt a játékban. Annak ellenére, hogy én személyesen nem hiszem Boriszka
halmozódó reinkarnációit - azt sem tudom megválaszolni, hogy honnan veszi az epizódokat és honnan van a szinte túlcsorduló tudományos szint amivel minden elbeszélését döbbenetesen lekötővé varázsol. Boriszka ősemlékezete a töredékek összességéből áll össze, mindig egy meghatározott szituáció váltja ki a bizonyos epizódok felmerülését.
Az epizód életszerűen megjelenik, átéli, a régi énjének megfelelően reagál, vitázik, előad, figyelmeztet, majd lassan a más síkokról anyagiasult valóság újra veszít a kontúrjaiból és elenyészik - de sosem nyomtalanul. A továbbfejlődött epizód legutóbbi alakja ugyanúgy része lesz a hatalmas emlékezetraktárnak mint a többi, csak a legutóbbi kerül a felső szintre. Igen Boriszka képes csatornát nyitni egy külső információs forrással és képes a közvetítő szerepét is 100 %-al átvenni. Tíz perc múlva megfeledkezik az egészről, ám ha rákérdezek, hogy mi is történ komolykodva felnéz - persze hogy
tudom ő és sorolja - De most nem érdekel, mert elvesznek a pontjaim - int fejével a képernyő felé, ahol harcosok leselkednek a sötét kapualjak mélyén.
mint egy teljesen normális gyerek.
A következő hónap különleges emlékezeteiből a Mars kataklizmáiról beszél Boriszka. Például megerősíti, hogy az elmúlt 100 000 években- évmilliókban a vízellátás gondjaival küszködtek. A Mars kataszrófális méretekben kezdte elveszíteni a légkörét és vízkészletét. A kisfiú elmondta, hogy különleges tankhajókkal a közelebbi bolygókról a földről is hordták a vizet a Marsra. Az anyahajók úgy néztek ki, mint egy hatalmas
henger.
A gyermek sokat beszélt a kötelességeiről és a munkájáról a
világűrben, szereti az amerikai fantasztikus kalandfilmeket, a háborús témájúakat nem különösképp. Ezekről az a véleménye, hogy sok bennük a kitaláció és mindent rettenetesen összekevertek.
Visszatérve a Mars repülő járműveire: A Mars hajói képesek voltak az egész naprendszert berepülni és képesek voltak a távolabbi galaxisokat is elérni.
A naprendszerben és azon kívül is támaszpontokat alakítottak ki a különböző bolygókon és azok drabantjain.
Boriszka nyilvánvalóan jó pilóta volt és kiváló szakmai qualitásokkal büszkélkedhetett. Az elbeszélései szerint sok alkalommal Szaturnusz repüléseken vett részt, ahol sok nehézséget okozott az aszteroid övezetben a navigáció.Barátai közül nagyon sokan elpusztultak a felderítések, kísérletek
közben.
Tudod Mama én nemcsak a vizet hordtam a marsra! - magyarázta Boriszka egy napon. Te mindig avval jössz, hogy - Mars igy - Mars úgy - de én a Jupiterért voltam a felelős. Annak idején egy különlegesen fontos projekttel voltunk elfoglalva, a
terv az volt ,hogy egy második Napot indítunk be a naprendszerben, és ez a második nap a Jupiter lett volna. Mégis rá kellet jöjjünk, hogy az egész naprendszerben nincs elegendő fizikális tömeg az új Nap beindításához.
Ezért ez a project nem volt eredményes.
Egy alkalommal azt mondta, hogy a földi tudósokat biztosan érdekelné az a tény, hogy nemcsak kilenc bolygó van a naprendszerben, hanem kettővel több. Mindkettő jóval a Plutón túl helyezkedik el a "másik felén".
(szó szerint ford.).
Az elmondása szerint a Mars régebben közelebb volt a Jupiterhez, és a hold akkoriban még a Marshoz tartozott. Egy gigantikus kozmikus kataklizma következtében a Mars megváltoztatta a pályáját - a Hold a Föld kísérője lett. Boriszka ebből az időből nem emlékszik részletekre.
Amint egyszer a Discovery Channel egyik adását nézte, elkezdet lelkesülten a Szürkék civilizációjáról beszélni "kicsi humanoidok óriási szemekkel".
Ezek kicsi marslakók - mondta és a fejével a képernyő felé intett. Mi nem így nézünk ki a Lemuriaiak az Atlantokhoz hasonlóak. Először is mi óriások vagyunk hozzájuk képest, ők meg törpeszerűek. Másodsorban a Szürkék nem ismernek irgalmat, ők egy másik galaxisból származnak, minden lehető és lehetetlen kísérletet hajtanak végre az emberekkel. Nekünk harcolnunk kell ellenük, mert ők az agresszorok. A mi fajtánk barátságos, kevésbé agresszív és minden tekintetben okos, képesek voltunk a természetfeletti erőket is a magunk javára alkalmazni.
A szavakat folyamatosan képezve egyszer sem akadt meg a téma
ismertetésében. A rövid előadás után a fiú figyelmét újra a játék felé fordítja és a "szürkék problémáját" nem említi többé. Először említette a szürkéket - mondja az anyja-valószínű, hogy valamiért nem is akar emlékezni rájuk.
Ajánlott oldal: projectcamelot.org/lugovenko.html
Ludowenkó kollégái közül többen résztvettek a fiú kivizsgálásán. Ludowenkó vezeti azt az Orosz és nemzetközi bizottságot, amely az indigógyerekek tulajdonságainak kivizsgálásával foglalkozik. Abból indulnak ki,hogy az
elmúlt húsz évben ezek a gyerekek sorozatosan a világra jöttek és ez a tény valaminek a következménye, vagy előrejelzése lehet. Nyilvánvalóan ezek a gyerekek szoros összefüggésben vannak a Föld eljövendő civilizációjával. A gyerekek és a Föld jövője elválaszthatatlan.- így Ludowenkó.
Boriszka és mamája egy különleges kiképzőtáborba kapott meghívást, az Atalszki tóhoz,amely a Tulszkaja pronvinciában van. Ezen a helyen található egy pont ahol a Föd energiája szokatlan hatásokat vált ki az emberekből.
Egy tudományos jelentést olvastam méréseket a kauzálékról, éterikus, emocionális és mentális határairól a biomezőnek, amelyek a kísérlet résztvevőinél mértek. Utólag meg kell állapítanom, hogy a fiú -összehasonlítva a többi résztvevőkkel - valóban erős biomezővel
rendelkezik, másrészt ez a biomező a továbbiakban egyre jobban megerősödött és sokkal tovább terjedt a más résztvevőkénél.
Boriszka aura fotói minden szónál többet mondanak, sokat elárulnak a fotó gazdájáról. A következőket dokumentálták.:
A vizsgálat előtt a fotón uralkodó szín a sárga volt, ez karakterizálta egy szellemileg erős, egy boldog attraktív személynek.A bal alsó sarokban felismerésre kínálja magát egy zöld fény. Ez jelenti az életerőt a pozitív szemléletet, a barátságot Boriszkánál.
Ludowenkó elhatározta a vizsgálatok továbbfolytatását és rövidesen Sirnovszkba utazott, hogy Boriszka és családja életében megbízhatónak fogadtassa el magát. Ezenkívül felkereste az anomális zónát a Kék hegyen(itt már teljesen
meseszerű a megnevezés),ami pár tucat kilométeres távolságra volt Sirnowsktól.
Teljesen biztos vagyok abban ,hogy az indigógyerekek morális tudata magasan a hasonlókorú gyerekek felett áll, állította Doktor Ludowenkó. Kivételes szenzibilitással reagálnak a valótlanságokra, erősen fejlett intuíció, telepatikus erő, és egy állandó kapcsolata kozmosszal - így írhatjuk a legjobban le a pozitív tulajdonságaikat.
Csak remélni tudjuk, hogy a kisfiú az önként vállalt Föld-misszióját teljesíti- amiről egyet, s mást eddig sikerült megtudnunk. Ha a gonosz hatalmak távol tartják magukat tőle -szeretném hozzáfűzni. Reménykedjünk, Boriszka nehéz tapasztalatai arra szolgálnak, hogy megerősíthessék saját
magában!
Képzeljék el, mikor az esti tábortűznél fáradtan üldögéltünk - jött egy kisfiú, úgy hét éves lehetett, csendet parancsolva közölte, hogy a Marslakókról és a földi óriásokról akar valamit elmondani. Valaki tovább beszélt halkan, ám
a kisfiú követelte, hogy osztatlan figyelemmel kövessük az előadását, mert másképp nem mesél el semmit!
Erre elcsitult a zaj, mindenki várakozóan tekintett a kerekarcú, nagyszemű kisfiúra, aki nyári T-shirtet viselt, fején egy cool basabellsapka díszelgett és nekiállt beszélni a teljesen meglepődött felnőtt kutatók előtt, teljesen hidegen hagyatva a korkülönbségtől és az esetleges intellingenciális lépcsőktől. Egy hihetetlen történetet mondott el a Mars civilizációjáról, a Megalitvárosokról,az űrhajókról, hogyan keresték fel a másik planétékat, a Lemúriák országáról - a földön. Az ottani életet személyes tapasztalataiból ismerte, az óriási kontinensről, ami fölött valamikor ide -oda repdesett a gépével, az óceán partjai között, ahol a barátja várt rá.
Két dolog sokkolt bennünket különlegesen.
Első - az a hatalmas tudás aminek egy hét éves gyerek normális körülmények közt nem lehet a birtokában.
Második - pedig az előadás módja amely nívója nem egy első osztályos kisiskolásra vallott. A szakszavak, a részletesség és a tények ismerete a Mars és a Föld múltjából megrendítő benyomást tett mindannyiunkra. Csupán az emocionális kitörések mutattak arra, hogy ennek a megcáfolhatatlan, magasnívójú előadásnak egy kisfiú az előadója.
Miért mesélte mindezt el nekünk Boriszka? - kérdezte a beszélgetőpartnerem.
Feltehetően felizgatta az expedíciós csoport jelenléte, itt egy
érdeklődő, tudós emberek gyülekezetének beszélhetett, akik a rengeteg titkos tudomány megismerésével talán melléállhattak, megérthették- egyszóval értékelték a tudós figyelmeztetést. A Föld - világűr viszonyának újszerű megvilágításáról tartott beszámolóját egyszerűen megtapsolták az újraéledt
kutatók, a tetszésnyilvánítás azonban egy pillanatra sem zökkentette ki előadásából,amit emlékezetéből kivetítve improvizált.
Lehetséges, hogy mindent csak "úgy" kitalált? A Star Wars - Filmek megnézése inspirálhatta a következtetéseit?
Nem úgy néz ki, nem úgy hangzott mint egy fejlövéses kitalációja - jegyezte meg a kollégám. Ennél többet a múltról, emlékeket a múltról, a saját múltjáról, reinkarnációról, pontos adatokat lehetetlen így kitalálni és
prezentálni - át kellet mindezt személyesen élnie!
Körülbelül egy év múltán Shirnowskba utaztam, hogy találkozhassak Boriszkával, megtudni az újabb részleteket az életéből, mit tapasztalt. Természetesen először édesanyjával beszélgettem.
Benéztem a szobába, mert hallottam, hogy Boriszka valakivel beszél, de bizonyos voltam benne, hogy egyedül van, mert senki más nem tartózkodott a szobában. - emlékezik Nagyezsda. Tényleg egyedül volt, előtte feküdt egy színes mozaik építőkockákból és a DNS - Doppelhelix - DNS Duplaspirál volt
látható. Mivel orvosi egyetemet végeztem, egyértelműen, azonnal felismertem a DNS modellt.
Boriszka azt mondta valakinek:
Én csak egy kutatóhajó pilótája vagyok, egy tudós, de én soha nem fogom keresztezni az emberi és a reptioloid DNS-t. Ez ellene van az összes természeti törvénynek! Egyes latin szavak következtek. Értetlenül álltam mellette és ahelyett, hogy tovább hallgattam volna, halkan megszólítottam.:
Mi ez? Kivel beszélsz, mert én rajtunk kívül nem látok itt senkit? Boriszka hirtelen megébredt a transzból, láthatóan zavart volt, csak annyit
mormogott: Játszom csak.
A kisfiú Mamája így emlékezik.
Újra belémvillant, hogy a saját fiamat nem ismerem eléggé. Ahogy később szóvátettem az esetet, mindössze annyit mondott, hogy Ez az információ nem az emberek részére van, és a DNS modellkivágás a Marson valahogy másképp nézett ki - valami más mint a Lemúri DNS.
Tovább a riporter:
Mindenesetre annyit fölfogtam az egészből, ha ő egy meghatározott marsi életszakaszára emlékszik a különböző időket váltogatva. Ez azt jelenti, hogy nagy bizonyossággal többször élt, reinkarnálódott a Marson és emlékszik
pontosan a megtörtént epizódokra-annak ellenére, hogy több ezer év választotta az egyik epizódot a másiktól el.
Tehát most is az a véleménye, hogy gyerekes fantáziával van dolgunk?
Többször gondoltam már arra, hogy jobb lenne ha tényleg erről volna szó, de sajnos a kirakó nem illik össze. Túl sok ismeretlen, meglepő tudományos dolog vesz részt a játékban. Annak ellenére, hogy én személyesen nem hiszem Boriszka
halmozódó reinkarnációit - azt sem tudom megválaszolni, hogy honnan veszi az epizódokat és honnan van a szinte túlcsorduló tudományos szint amivel minden elbeszélését döbbenetesen lekötővé varázsol. Boriszka ősemlékezete a töredékek összességéből áll össze, mindig egy meghatározott szituáció váltja ki a bizonyos epizódok felmerülését.
Az epizód életszerűen megjelenik, átéli, a régi énjének megfelelően reagál, vitázik, előad, figyelmeztet, majd lassan a más síkokról anyagiasult valóság újra veszít a kontúrjaiból és elenyészik - de sosem nyomtalanul. A továbbfejlődött epizód legutóbbi alakja ugyanúgy része lesz a hatalmas emlékezetraktárnak mint a többi, csak a legutóbbi kerül a felső szintre. Igen Boriszka képes csatornát nyitni egy külső információs forrással és képes a közvetítő szerepét is 100 %-al átvenni. Tíz perc múlva megfeledkezik az egészről, ám ha rákérdezek, hogy mi is történ komolykodva felnéz - persze hogy
tudom ő és sorolja - De most nem érdekel, mert elvesznek a pontjaim - int fejével a képernyő felé, ahol harcosok leselkednek a sötét kapualjak mélyén.
mint egy teljesen normális gyerek.
A következő hónap különleges emlékezeteiből a Mars kataklizmáiról beszél Boriszka. Például megerősíti, hogy az elmúlt 100 000 években- évmilliókban a vízellátás gondjaival küszködtek. A Mars kataszrófális méretekben kezdte elveszíteni a légkörét és vízkészletét. A kisfiú elmondta, hogy különleges tankhajókkal a közelebbi bolygókról a földről is hordták a vizet a Marsra. Az anyahajók úgy néztek ki, mint egy hatalmas
henger.
A gyermek sokat beszélt a kötelességeiről és a munkájáról a
világűrben, szereti az amerikai fantasztikus kalandfilmeket, a háborús témájúakat nem különösképp. Ezekről az a véleménye, hogy sok bennük a kitaláció és mindent rettenetesen összekevertek.
Visszatérve a Mars repülő járműveire: A Mars hajói képesek voltak az egész naprendszert berepülni és képesek voltak a távolabbi galaxisokat is elérni.
A naprendszerben és azon kívül is támaszpontokat alakítottak ki a különböző bolygókon és azok drabantjain.
Boriszka nyilvánvalóan jó pilóta volt és kiváló szakmai qualitásokkal büszkélkedhetett. Az elbeszélései szerint sok alkalommal Szaturnusz repüléseken vett részt, ahol sok nehézséget okozott az aszteroid övezetben a navigáció.Barátai közül nagyon sokan elpusztultak a felderítések, kísérletek
közben.
Tudod Mama én nemcsak a vizet hordtam a marsra! - magyarázta Boriszka egy napon. Te mindig avval jössz, hogy - Mars igy - Mars úgy - de én a Jupiterért voltam a felelős. Annak idején egy különlegesen fontos projekttel voltunk elfoglalva, a
terv az volt ,hogy egy második Napot indítunk be a naprendszerben, és ez a második nap a Jupiter lett volna. Mégis rá kellet jöjjünk, hogy az egész naprendszerben nincs elegendő fizikális tömeg az új Nap beindításához.
Ezért ez a project nem volt eredményes.
Egy alkalommal azt mondta, hogy a földi tudósokat biztosan érdekelné az a tény, hogy nemcsak kilenc bolygó van a naprendszerben, hanem kettővel több. Mindkettő jóval a Plutón túl helyezkedik el a "másik felén".
(szó szerint ford.).
Az elmondása szerint a Mars régebben közelebb volt a Jupiterhez, és a hold akkoriban még a Marshoz tartozott. Egy gigantikus kozmikus kataklizma következtében a Mars megváltoztatta a pályáját - a Hold a Föld kísérője lett. Boriszka ebből az időből nem emlékszik részletekre.
Amint egyszer a Discovery Channel egyik adását nézte, elkezdet lelkesülten a Szürkék civilizációjáról beszélni "kicsi humanoidok óriási szemekkel".
Ezek kicsi marslakók - mondta és a fejével a képernyő felé intett. Mi nem így nézünk ki a Lemuriaiak az Atlantokhoz hasonlóak. Először is mi óriások vagyunk hozzájuk képest, ők meg törpeszerűek. Másodsorban a Szürkék nem ismernek irgalmat, ők egy másik galaxisból származnak, minden lehető és lehetetlen kísérletet hajtanak végre az emberekkel. Nekünk harcolnunk kell ellenük, mert ők az agresszorok. A mi fajtánk barátságos, kevésbé agresszív és minden tekintetben okos, képesek voltunk a természetfeletti erőket is a magunk javára alkalmazni.
A szavakat folyamatosan képezve egyszer sem akadt meg a téma
ismertetésében. A rövid előadás után a fiú figyelmét újra a játék felé fordítja és a "szürkék problémáját" nem említi többé. Először említette a szürkéket - mondja az anyja-valószínű, hogy valamiért nem is akar emlékezni rájuk.
Ajánlott oldal: projectcamelot.org/lugovenko.html
Ludowenkó kollégái közül többen résztvettek a fiú kivizsgálásán. Ludowenkó vezeti azt az Orosz és nemzetközi bizottságot, amely az indigógyerekek tulajdonságainak kivizsgálásával foglalkozik. Abból indulnak ki,hogy az
elmúlt húsz évben ezek a gyerekek sorozatosan a világra jöttek és ez a tény valaminek a következménye, vagy előrejelzése lehet. Nyilvánvalóan ezek a gyerekek szoros összefüggésben vannak a Föld eljövendő civilizációjával. A gyerekek és a Föld jövője elválaszthatatlan.- így Ludowenkó.
Boriszka és mamája egy különleges kiképzőtáborba kapott meghívást, az Atalszki tóhoz,amely a Tulszkaja pronvinciában van. Ezen a helyen található egy pont ahol a Föd energiája szokatlan hatásokat vált ki az emberekből.
Egy tudományos jelentést olvastam méréseket a kauzálékról, éterikus, emocionális és mentális határairól a biomezőnek, amelyek a kísérlet résztvevőinél mértek. Utólag meg kell állapítanom, hogy a fiú -összehasonlítva a többi résztvevőkkel - valóban erős biomezővel
rendelkezik, másrészt ez a biomező a továbbiakban egyre jobban megerősödött és sokkal tovább terjedt a más résztvevőkénél.
Boriszka aura fotói minden szónál többet mondanak, sokat elárulnak a fotó gazdájáról. A következőket dokumentálták.:
A vizsgálat előtt a fotón uralkodó szín a sárga volt, ez karakterizálta egy szellemileg erős, egy boldog attraktív személynek.A bal alsó sarokban felismerésre kínálja magát egy zöld fény. Ez jelenti az életerőt a pozitív szemléletet, a barátságot Boriszkánál.
Ludowenkó elhatározta a vizsgálatok továbbfolytatását és rövidesen Sirnovszkba utazott, hogy Boriszka és családja életében megbízhatónak fogadtassa el magát. Ezenkívül felkereste az anomális zónát a Kék hegyen(itt már teljesen
meseszerű a megnevezés),ami pár tucat kilométeres távolságra volt Sirnowsktól.
Teljesen biztos vagyok abban ,hogy az indigógyerekek morális tudata magasan a hasonlókorú gyerekek felett áll, állította Doktor Ludowenkó. Kivételes szenzibilitással reagálnak a valótlanságokra, erősen fejlett intuíció, telepatikus erő, és egy állandó kapcsolata kozmosszal - így írhatjuk a legjobban le a pozitív tulajdonságaikat.
Csak remélni tudjuk, hogy a kisfiú az önként vállalt Föld-misszióját teljesíti- amiről egyet, s mást eddig sikerült megtudnunk. Ha a gonosz hatalmak távol tartják magukat tőle -szeretném hozzáfűzni. Reménykedjünk, Boriszka nehéz tapasztalatai arra szolgálnak, hogy megerősíthessék saját
magában!
Forrás:http://ebredes-hajnala.hu
Saját megjegyzésem: A fiú által elmondottak egybevágnak az úgynevezett közvetítésekben elhangzottakkal. Vagyis a földönkívüliek és a fénylények által lediktált információkkal.
Saját megjegyzésem: A fiú által elmondottak egybevágnak az úgynevezett közvetítésekben elhangzottakkal. Vagyis a földönkívüliek és a fénylények által lediktált információkkal.
.png)
