Szombatról vasárnapra elintézték a kishantosi gazdaság területeit. Az új urak munkagépekkel szántották be a földeket, a kár körülbelül 140 millió forint.
Ez a vég!” – Kishantos lerombolása
A bérleti jogok még nem tisztázottak, ahogy az sem, miért kellett fegyveres őrző-védőket küldeni a területre. „Mostanra kopár pusztasággá vált a valaha volt gyönyörű gazdaság. Elvesztettünk mindent. Ez a vég” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak vasárnap este Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője. A szombat délelőtt megjelent traktorok felszántották a földeket, tönkretéve ezzel az őszi búzát, tönkölybúzát, őszi borsót, lucernát és még a friss vetéseket is. A gépek éjszaka is dolgoztak, vasárnap estére semmi nem maradt a földekben.
| ||
A kishantosi mintagazdaság az államtól bérelt 452 hektárját tavaly november elsejével elveszítette, amikor is a bérleti szerződés lejárta után hiába pályázott újra, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) feldarabolta és másoknak adta oda a területet. (Korábbi interjúnkat Ács Sándornéval ittolvashatják.) A döntést a kishantosiak nem fogadták el, mert a pályázat kiírása és lebonyolítása kapcsán több jogszabályellenes lépést észleltek, ráadásul olyanok is nyertek, akik nem is pályázhattak volna. „Mi mindent megtettünk, békés megoldásra törekedtünk, a bírósághoz fordultunk és megtámadtuk a pályázatokat, mert azt gondoljuk, hogy egy törvénytelen pályázat törvénytelen elbírálása nem teremt jogot, így a szerződéseket semmisnek tekinthetjük” – jegyezte meg Ács Sándorné. Pert indítottak a földalap ellen, melynek első tárgyalása már le is zajlott, de tekintve, hogy az NFA ügyvédje csupán a tárgyalás elején nyújtotta át a bíróságnak a 12-14 oldalas válaszát, így érdemben nem tudtak rá reagálni, a tárgyalást elhalasztották május 20-ra, tudtuk meg Rodics Katalintól, a Greenpeace regionális kampányfelelősétől. Rodics azt is elmondta, hogy további két eljárás is folyik az ügyben, az egyiket a Greenpeace indította hűtlen kezelés miatt, ám ezt Kishantosnak újra be kellett adnia, hiszen eddig az ORFK nem indított nyomozást. A harmadik ügyben pedig április 25-én lesz az első tárgyalás, azt a pert a nyolc új nyertes indította, mert a székesfehérvári jegyző visszautasította birtokvédelmi kérelmüket – egyébként Kishantosét is.
A peres ügyek miatt tehát az új nyertesek még nem használhatják a földeket, a kishantosiak pedigmár nem. Ők azonban úgy döntöttek – saját felelősségükre és költségükre –, hogy a biogazdaság minősítés megtartása érdekében megművelik a földeket, azokat a földeket, melyekről még Székely László ombudsman is azt nyilatkozta, hogy alkotmányos védelmet igényelnének. „Ha mi elveszítjük a területet, az új bérlők arathattak volna le mindent, ráadásul egy részéért még csak nem is követelhettünk volna kártérítést – mondta el Ács Sándorné. – Mi mindezt azért csináltuk, hogy a gazdaság fennmaradhasson. A minősítés megtartásához rengeteg a követelmény, nem lehet bármit bárhová vetni. Óriási költségeket vállaltunk ezzel.” A központ vezetője szerint most aztán kiderült, miféle gazdák lehetnek azok az új bérlők, akik ilyen mérhetetlen barbárságot voltak képesek elkövetni, ha pedig bíznának magukban és abban, hogy a bírósági ügyek lezajlása után övék lesz a terület, nem tettek volna ilyet.
Sereggel jöttek
A helyzet fonákságát jól mutatja az is, hogy a munkálatok megkezdésekor a területet – a bevezető és bekötőutakkal együtt – fegyveres őrző-védők vették körbe. Ács Sándorné elmondta, hogy a saját fülével hallotta, amint a vagyonőrök azt mondták a központ vezetőjének bejelentésére kiszálló rendőröknek, hogy a Nemzeti Földalap bízta meg őket azzal, hogy jöjjenek ki és őrizzék a területet, s erről írásos megbízásuk is van. „Délután pedig érkezett egy levél Zászlós Tibortól, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatójától és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnökétől, hogy csak az mehet be a területre, akit ő enged be” – mondta el Ács Sándorné, és hozzátette, onnantól kezdve nem lehetett belépni a területre, sokan jöttek volna segíteni, őket is elküldték, ahogy több televíziót is.
| ||
Az őrző-védők mind a kishantosiak, mind a Greenpeace aktivistái szerint igen agresszív módon, erőszakosan viselkedtek, mintha még provokálni is próbálták volna a terület védelmére sietőket, akik viszont semmit sem tettek. Ahogy a rendőrök sem. Ács Sándorné elmondta, ő jelentett be súlyos károkozást és önbíráskodást, a rendőrség ki is jött napközben, tanúi voltak mindennek, de nem tettek semmit. Ugyanezt tapasztalta Rodics Katalin is. „Számos aktivista és magánember is ott volt velünk, egy ideig még be tudtunk menni a területre, de utána kitessékeltek minket, ráadásul az őrző-védők nagyon agresszívan viselkedtek, lökdösődtek, provokáltak. Mi higgadtan reagáltunk, nem mentünk bele a konfrontációba, és az egészet dokumentáltuk” – mondta el a Greenpeace kampányfelelőse, aki egyszerűen nem érti, miért nem reagált az eseményekre a rendőrség. Tegnap a Greenpeace ügyvédjének segítségével a kishantosaik ismét feljelentést tettek a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon és az ORFK-nál is, követelve, hogy állítsák le a munkálatokat a területen, megvárva a peres eljárások eredményét. „Ez önbíráskodás – jegyezte meg Rodics. – További panaszokkal fogunk hát élni, és meg fogjuk nyerni a pert és az egész ügyet is.”
Mindezt csak tetézi, hogy a Nemzeti Földalap nem fizette ki Kishantosnak azt a támogatást, ami járna. „Az NFA ebben az ügyben mulasztást követett el. Mi benyújtottuk az igényt, és már novemberben alátámasztottuk számlákkal a jogosultságot, tekintve, hogy többször is kérték a bizonylatokat” – mondta a központ vezetője és hozzátette, hogy január 6-án kiküldtek egy szakértőt a terület felmérésére, azóta semmi nem történt, pedig súlyos tízmilliókról van szó, mely az úgynevezett mezei leltár alapján igenis jár Kishantosnak. A biominősítés megőrzése miatt pedig hektáronként 1 millió forintot követelnek, hiszen ezzel növelték az állami földterületek értékét.
Népfőiskola
Bitay Márton, az állami földprogramért felelős államtitkár a legkevésbé sem ért velük egyet, Ács Sándorné szerint borzasztó nyilatkozatokat tesz, és a támogatásokkal kapcsolatban sem állít igazat. „Az Európai Uniótól kapott földalapú támogatás hektáronként jár. A gazdasági év szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tart. A támogatás első felét megkaptuk a tavalyi év végéig, a második részletet pedig csak 2014 elején fizették ki. Tehát arra az időszakra kaptuk meg a pénzt, amíg volt szerződésünk, ez a kifizetés rendszere, az uniós támogatás így működik. Ezt Bitay vagy nem tudja, vagy hazudik.”
Szombaton este a Kettős Mérce tüntetést is szervezett a Vidékfejlesztési Minisztérium elé; úgy 100-150 ember gyűlt össze. Rodics Katalin és Ács Sándorné beszédet mondott, a Greenpeace pedig „El a kezekkel Kishantostól!” feliratokkal igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy egy jogállamban nem lenne szabad teret engedni az önbíráskodásnak, az ilyen ügyeknek pedig a bíróságon kellene eldőlnie. „A területeket tönkretették, de a kastély és a népfőiskola a Kishantos Vidékfejlesztési Központ tulajdona – mondta el Rodics. – Eddig a földekből tartották fent mindezt, így, hogy nem tudnak aratni, nincs pénz. Biztosak vagyunk benne, hogy ezzel az akcióval ez is volt a cél. De segítséget fogunk kérni és nem adjuk fel, a népfőiskola működni fog.”
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése