Miközben antibiotikus hatását egyre többen ismerik, a kerti sarkantyúka nem veszített vonzerejéből sem: színes, gyönyörű virágai, kerek levelei miatt rengeteg kiskertben ültetik csupán a szépségéért. Azt azonban kevesen tudják, hogy a gyönyörű virágokat akár nyersen meg is ehetjük.

Az egyik leghasznosabb ehető, ízletes kerti virág!

TudnodKell | 2014.03.13.

“Ezt a növényt szinte mindenki ismeri, hiszen csaknem minden kertben ott virít. Ezért sokan úgy gondolják, hogy valamilyen közönséges növénnyel van dolguk, pedig erről szó sincs”
(Johannes Gottfried Mayer, a würzburgi egyetem botanikusa)

Magyarországon a parasztházak kertjeiben egykor általánosan elterjedt dísznövény volt. Virágai lehetnek aprók, nagyok, szimplák vagy teltek. Hagyományosan sárgák vagy narancsszínűek, de újabban egyre több színváltozat ismert: vörös, rózsaszín, vagy akár kétszínű is. Magját április közepén vetik, a növény májustól októberig folyamatosan virágzik. Szegélynövényként, balkonládába vagy kosárba ültetve is gyönyörű látvány.

Dr. Petrik Marina orvos-természet-gyógyász, fitoterapeuta:

“A sarkantyúka igénytelensége miatt nagyon népszerű kerti növény, de gyógyhatását kevesen ismerik. Ahol nem permeteznek, ott nyugodtan termeszthetjük és szedhetjük salátákba, szendvicsekbe, hiszen az illóolajok nyersen fogyasztva érvényesülnek. Ha teát készítünk a növényből, leforrázzuk és 15 perc múlva megisszuk, akkor bár nagyon sokat veszít a hatóanyagaiból, de gyulladásgátló hatása még így is érvényesül – ezért is alkalmazzák sokszor teakeverékekben. Nem tudunk olyan mellékhatásairól, melyek miatt bárkinek is ellenjavallt lenne. Szoptatós anyukák és állapotos nők is fogyaszthatják. Nyersen nagyon jó vas- és C-vitamin-forrás, vérszegénység esetén nyáron rendszeresen ehetjük. Íze a rukkoláéra emlékeztető, kicsit kesernyés, de salátákban, szendvicsekben ez már nem annyira érezhető. A sarkantyúka erős gomba- és baktériumölő hatását Oroszországban tinktúrákban használják, amit itthon is könnyen elkészíthetünk: egy a tízhez arányban kell kevernünk, tehát ha a nyers növényből búzafűléprés vagy húsdaráló segítségével kipréseljük az illóolajokat, abból egy milliliternyihez kilenc milliliternyi jó minőségű pálinkát vagy 70%-os alkoholt kell kevernünk. Majd ezt a tinktúrát egy sötét üvegben a hűtőszekrényben tároljuk. Egy-két évig biztosan eláll, bármikor elővehetjük, baktériumfertőzés esetén naponta háromszor tíz cseppet keverjünk belőle egy pohárnyi vízhez.”

Kerti sarkantyúka – latin nevén Tropaeolum majus


Baktériumok, vírusok, gombák szaporodását gátló, valamint a vérkeringést serkentő hatású gyógynövény.
A rikító sárga, és narancssárga virágú kúszónövény fogyasztása részben helyettesítheti az antibiotikumok szedését, ezáltal csökkenti a gyógyszerrel szembeni rezisztencia kialakulásának az esélyét.
A keresztesvirágúak rendjén belül a sarkantyúkafélék családjába tartozó egynyári növény Peruból került Európába.
Nemcsak gyógyhatása miatt hasznos. Joggal nevezik a kertek álomvirágának, mert gondozást alig igényel: magjait elszórva minden évben újra kihajt.Gyümölcsfák törzse köré vetve távol tartja a vértetveket, emellett a paradicsomot és a burgonyát is védi a kártevőktől.

A kerti sarkantyúka mustárolajat (egyfajta növényi antibiotikumot), illóolajokat, káliumot, C-vitamint, és olajat tartalmaz.
A magjában lévő antibiotikum a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszerveket megtámadó baktériumokat.
A növénynek minden föld feletti része ehető: leveleit pikáns, fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják.
A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet, sajtokkal, salátákkal együtt fogyasztják.
Ecetes-sós lében tartósított virágbimbóinak az íze a kapribogyóéra emlékeztet.

Fogyasztani csak nyersen ajánlott, ugyanis sütve-főzve vagy szárítva elvész az aromája!