Szép jövőt!: Természetes permetlevek kertből, mezőről

Rengeteg tipp és tanács:

A permetlé „hazai termésből” is elkészíthető.

A természetes növényi levek ráadásul nemcsak tápanyag-kiegészítést jelentenek számukra, hanem többnyire a kártevők ellen is hatásosak.

Természetes permetlevek kertből, mezőről

A növekedési időszakban számos zöldség, gyümölcs és virág meghálálja, ha néha kap egy kis doppingszert.

A permetlé „hazai termésből” is elkészíthető.

A természetes növényi levek ráadásul nemcsak tápanyag-kiegészítést jelentenek számukra, hanem többnyire a kártevők ellen is hatásosak.

Elsősorban a megelőzésben vesszük hasznukat, de akkor is érdemes kipróbálni a következőtermészetes permetleveket, ha már megjelentek a levéltetvek, gombák növényeinken.

Már csak azért is, mert az alapanyagok ingyen rendelkezésünkre állnak.

A tapasztalatok szerint készítésükhöz az esővíz a legjobb, ám ennek hiányában a közönséges csapvíz is megfelelő, ha néhány napig napos helyen állni hagyjuk.

Csalánlé

Főként levéltetvek ellen hatásos, ám növényeink tövét akkor is locsolhatjuk vele, ha éppen semmiféle kártevő nem telepedett meg rajtuk, hiszen a csalán magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt általános erősítő szerként is működik.

A permetszerhez 1 kg felaprított friss zöld csalánt felöntünk tíz liter vízzel, és 36-48 órai állás után hígítatlanul permetezünk vele.

Ha tovább hagyjuk a vízben a csalánt, megerjed, ami egyáltalán nem baj, ezután is felhasználható.

Ebben az esetben naponta keverjük át, hogy a bomlási folyamathoz sok oxigént kapjon. 10-14 napi erjesztés után 10-szeres hígításban használható.

A legfontosabb: a csalánerjedéskor iszonyatosan büdös, emiatt már az elején adjunk hozzá macskagyökér-kivonatot, vagy kőport (a zeolit kertészetekben kapható természetes anyag).

Később is lefedve tartsuk átható szaga miatt. A lé hetekig megtartja hatását, ősszel pedig a megmaradt csalániszapot ráönthetjük a komposztra.

Egy másik levéltetvek elleni természetes szer:

fél liter víz

2 evőkanál cukor

2 evőkanál ecet

2 evőkanál mosogatószer

“A vizet, a cukrot, az ecetet és a mosogatószert, bármilyen mosogatószer lehet, össze kell keverni, majd néhányszor le kell permetezni vele a növényt. Az egyik vevőmtől kaptam a tippet, az orchideán én is kipróbáltam, gondolom más növényeken is működik.” – mondta.

(Forrás: moksha.hu)

Zsurlófőzet

A gombafertőzésre hajlamos növényeket, például aparadicsomot, az epret és a rózsákat megelőzésképpen zsurlófőzettel permetezzük.

Erősen párás, nedves napokon, amikor fennáll a gombásodás veszélye, mindenképp permetezzünk vele (közvetlenül a növényre és a talajra is).

Készítése egyszerű: 30 dkg zsurlót 5 liter vízben egy órán keresztül főzzünk kis lángon, majd ötszörösére hígítjuk, lehűtjük és már használhatjuk is.

Reggel a leghatásosabb, biogazdák szerint kéthetente érdemes megismételni a permetezést.

A zsurló nem az a tipikus kerti növény, így érdemes kirándulások alkalmával begyűjteni. Ha viszünk magunkkal egy növényhatározót vagy az internetről letöltött fotót, biztosan rátalálunk, a mezei zsurlót különös levelei miatt nehéz összetéveszteni más növénnyel.

Kamillalé

Két marék kamillavirágot másfél liter vízben fél napig áztatunk, majd leszűrjük és ötszörös hígításban permetezünk (locsolókannával is mehet a növényekre).

Tapasztalatok szerint a zöld levéltetveket riasztja.

Pitypanglé

A pitypangból készült permetlé növekedésserkentő a legtöbb növényre.

A szerhez körülbelül 2 kg friss levélre van szükség, melyet tíz liter vízben két hétig erjesztünk, naponta kevergetve.
Ötszörös hígításban tavasszal és ősszel a talajra és a növényekre permetezzük.

A felsoroltakon kívül természetesen még számos növényből készíthetünk permetszert, érdemes a témában böngészni az interneten vagy bújni a szakkönyveket, hiszen magunknak és családunknak teszünk jót azzal, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt termelünk meg, amelyek nem tartalmaznak vegyszermaradványt.

Írta: Csepe Erika

2012. május 12. szombat

forrás: http://www.sokszinuvidek.hu

Diólé

Érdemes kipróbálni!

„Ez évig a férjem permetezett minden fát.
Azt vette, amit a boltban ajánlottak. Jó drága volt, és szinte 2 hetente kellett újra permetezni. Idén már én permetezek, de csak dióteával. Ha rám is jut belőle, legfeljebb szebb lesz tőle a bőröm. És ami nagy öröm: még jobb, mint a mérgek. Elűzi a hangyákat, levéltetveket a fáról, gombabetegségekre is jó, és kevesebbszer kell ismételni, mint a régi permetszerekkel.”

Így készül:

„2 liter vizet felforralok, majd belegyűrök jó sok diófalevelet, amit a kis zöld szárával együtt vágtam le. Megvárom míg kihűl, kiszedem a leveleket, és spriccelős flakonba teszem. Levél megy a komposztba, elriasztja a legyeket, meg a hangyákat. Az összes növényre jó, a spenótra is fújtam, meg a salátákra is.”
(Gyöngyi Kerepesi osztotta meg VIDÉKEN ÚJRAKEZDŐK csoportban.)
Valaki megjegyzést fűzött ehhez, hogy ő gyerekkorában diólevéllel dörzsölte be a bőrét, a bogarak ellen.

A rovarriasztó és bőrszépítő hatás tudományosan is igazolható: “A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza.”- lehet olvasni több gyógynövény ismertetőben.

Csak ismételni tudom: érdemes kipróbálni!

forrás: Magyar Kincsestár

MEZTELEN CSIGÁRA

Julianna Bámliné Fehér jótanácsa a Vidéken Újrakezdők csoportból!

"Akinek van meztelen csigája, de nincs saját vagy lízingelt futó kacsája, egy tipp a csiga buli megfékezésére.

1 nagy fej fokhagymát (nem kell megpucolni csak szétszedni) 1 liter vízben felfőzni. Hagyni kihűlni, majd leszűrni.

1liter lötyi, 10 liter víz hígításban kipermetezni, főleg a növényeket.

Helyzettől függően többször ismételni.

Működik!"

Tetvek ellen is jó!!!

Környezetbarát tetűirtás

Hozzávalók: rebarbara szára levelestől, csalán, kesztyű, kés, öntözőkanna esővízzel, az áztatásra kiszemelt edény.

A többit elvégzi a napfény

Korábban már írtunk a Rock Effect nevű szerről, mely a tetvek elleni biológiai védekezés egyik bevált eszköze: az indiai bükkfa olajának vízzel hígított oldata a növényeken olyan védőréteget biztosít, mely meggátolja a tetvek szívogató tevékenységét.

Az ennél is barátságosabb szereket mindig is házilag állította össze a kiskerttulajdonos, barátságosságuk főként abból ered, hogy nem kell végettük elhagyni a kertet s fizetni értük.

A házunk táján vagy a kert körül föllelhető olyan növényekről van szó, melyeknek savtartalma épp eléggé riasztó ahhoz, hogy permetszerként való bevetésüket a tetvek ne vegyék félvállról.

Az alkalmazható sokféle gyom-, gyógy- és kultúrnövény közül csak a három legismertebbet említjük: a csalánt, a rebarbarát és a paradicsomot.

Ha történetesen nem szeretnénk a rebarbarát, de tartunk belőle két-három bokrot a szépsége miatt, egy okkal több, hogy meg is becsüljük: felaprítva és áztatva kiváló permetszer tetvek ellen.

Az eljárás egyszerű: kitörünk néhány szálat, levelestől összevágjuk, műanyag edénybe szórjuk, vizet öntünk rá, napra tesszük.

Egy nap múlva erjed, s leszűrve permetezhetünk vele: zsenge palántákat hígított oldattal (fél adag lé, fél adag szappanos víz), erősebb növényeket, bokrokat hígítatlanul.

(A leveleket mindig törjük, sosem vágjuk, máskülönben a tő elrohadhat.

A műanyag edény meg azért kell, mert a fémmel a lé reakcióba lép.)

Ha rekkenő hőségben három-négy napnál tovább áll, már csak nagy hígítás után permetezzünk vele, vagy csak a tövek öntözésére használjuk.

Ugyanezt cselekedjük a csalánnal vagy a futóparadicsom letört hónalj- és oldalhajtásaival, vagy ezek kombinációjával.

Ha már egyszer ilyesmire adjuk fejünk, mert fejünkbe vettük, hogy kiirtjuk a tetveket, vagy ha épp a kerítés melletti csalánost készülünk felszámolni, lehetőségeinket figyelembe véve fontoljuk meg, mi a célszerűbb a nyersanyagok felhasználását illetően.

Ha módunkban áll fokozatosan, néhány naponként készíteni új permetlevet, ezt tegyük, a fölmaradót pedig használjuk öntözésre.

Ha csak hétvégén jutunk ki a kertbe, akkor az előző napi ázalékkal permetezzünk a nap folyamán többször, a maradékot pedig hagyjuk tovább erjedni, jó trágyalé lesz belőle, melyet legközelebb a palánták tövébe öntünk.

A permet töménysége: egy kilogramm növényapríték tíz liter vízhez – ennyire azonban egyszerre sosincs szükségünk, vagyis egyáltalán nem baj, ha történetesen csak negyed kiló csalánt tudunk szedni, azt két és fél liter (eső)vízben áztatjuk.

Ha se csalán, se paradicsom, se rebarbara, megteszi a szappanos esővíz is.

A permetező fejét nem porlasztó, hanem vékony sugarú spriccelő állásba fordítjuk, s ezzel célozzuk meg a tetves szárrészeket: kell hozzá némi érzék, meg persze sok-sok türelem.

A tetvek mind a bolygatásukat, mind a vízsugarat egyaránt nehezen viselik.

Mindig a kinti hőmérséklettel azonos hőmérsékletű folyadékkal permetezünk, nagy melegben csakis akkor, ha a nap nem az ápolandó növényekre süt.