"A betegségeink, vagy, ahogy én szeretem őket hívni, tüneteink mögött mindig a lélek „üzenete” húzódik meg. A holisztikus szemlélet alapján a tünetet nem kioltani, sokkal inkább megérteni igyekszünk és együttműködünk vele. Így a gyógyulás az első tünetek megjelenésekor elkezdődhet, és nem kell megvárni, míg olyan mértékben súlyosbodik, ahonnan már nehézkesebb a visszaút."
Mit jelez a tüneted?
A pajzsmirigy-alulműködés lelki oldala
Az
utóbbi időkben, mintha „járványszerűen” terjedne a pajzsmirigy
alulműködése nőknél. Nem, ne ijedjen meg senki, nem fertőző, de nagyon
sok nőt érint az elváltozás. Beszéljünk róla kicsit, másképpen!
Ma már a nyugati orvostudomány is számon tartja az
ún. pszichoszomatikus megbetegedéseket. Egyre több a holisztikusan
gondolkodó orvos, aki az emberre, mint test-lélek-szellem egységére
tekint, és a test tüneteit is ennek megfelelően értelmezi, majd kezeli. A
betegségeink, vagy, ahogy én szeretem őket hívni, tüneteink mögött
mindig a lélek „üzenete” húzódik meg. A holisztikus szemlélet alapján a
tünetet nem kioltani, sokkal inkább megérteni igyekszünk és
együttműködünk vele. Így a gyógyulás az első tünetek megjelenésekor
elkezdődhet, és nem kell megvárni, míg olyan mértékben súlyosbodik,
ahonnan már nehézkesebb a visszaút. A test megbízhatóan visszajelzi a
lelki folyamatok változását, megbízható tanácsadónk. Jó lenne, ha minél
többen mernénk rá hagyatkozni!
Nézzük a pajzsmirigy alulműködés lelki hátterét, holisztikus szemmel!
A pajzsmirigyet szokás a hormonális rendszer
karmesterének is hívni, mivel az általa termelt hormonok, az egész test
működésére, vagyis szinte minden életfunkciónkra, szimbolikusan nézve az
egész életre kihatnak. A pajzsmirigy alulműködése tehát azt mutatja,
hogy az életöröm, az életkedv is alulműködik. Az illető teszi a dolgát, a
kötelességeit, de nem sok öröme van benne. A fokozott kötelességtudat
mellett sokszor észre sem veszi, hogy saját élete alig marad, szinte a
mások életét éli.
Ez sokféle okból alakulhat így, minden ember
története más és más. Sokaknál a fokozott elvárások, a békességre való
törekvés, a megfelelni akarás, a kielégíthetetlen szeretetéhség, az
önbecsülés hiánya, a hozott családi minták, az élet tragédiái teremtenek
olyan élethelyzetet, ahol az illető úgy érzi, nincs valódi választási
lehetősége, eszi, nem eszi, azt kell tenni, amit az élet, vagy amit
mások elvárnak tőle. Mindeközben valós negatív érzéseit ( pl haragját,
dühét, csalódottságát, keserűségét, tehetetlenségét stb) elfojtja, és
egyre mechanikusabban éli az életét. Az örömteli, de legalább elégedett
élet helyett napról-napra csak „túlél”. Megfakul az életkedv, eltűnik az
életöröm, nincs szenvedély, lelkesedés, annál inkább beletörődés,
fásultság, közöny, és sok-sok elfojtás.
Minek örüljek?
Kérdi az ilyen ember, ha beszélgetni
kezdünk az életéről. Már azt sem tudom, minek tudnék örülni? Ilyenkor
megpróbáljuk megkeresni, régebben mi okozott neki örömöt? Milyen jellegű
tevékenység hozta meg a pozitív életérzést benne? Ha elég erős az
érzelmi vonzás, a lehetőségeket már könnyebb lépés megteremteni hozzá.
Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, örülni bárminek lehet, akár annak
is, hogy van szemünk, orrunk és láthatunk egy szivárványt vagy
hallhatjuk a hajnali rigócsicsergést. De akinek az életkedve a béka
feneke alatt van, az nem éri el ezt az érzést magában.
Ha csakrákban gondolkodunk, a pajzsmirigy a
torokcsakra területéhez, vagyis a kommunikációhoz tartozik. A kimondás
képessége, az őszinte és nyílt kommunikáció szintén ide tartozik. Aki
érintett a témában, érdemes fejlesztenie kommunikációs képességét,
elsajátítani az asszertív kommunikáció és a nemet mondás képességeit is.
Az első lépés persze önmagunknak kimondani azt, amit őszintén érzünk,
anélkül, hogy önámításban léteznénk.
Sokaknál a pajzsmirigy alulműködése autoimmun
jellegű elváltozással társul.
Az autoimmun folyamatok mindig
autoagresszív elváltozásokat takarnak. Ezekben az esetekben plusz
információ, hogy az illető valami miatt és tudat alatt, önmagát bünteti.
Hogy miért van bűntudata? Sokszor, csak azért mert negatív érzései
vannak mások, talán éppen a szerettei iránt. Önmaga ellen fordítja azt
az agressziót, haragot, dühöt stb, amit mások ellen érez. Ha tudatos
lenne ezekre az érzésekre, képes lenne szembenézni a negatív érzéseivel
és a test nem jelezné őket. Mivel nem tudatos rájuk, elfojtja, és a
tudatalattiba süllyeszti ezeket, a test pedig próbál a maga tüneteivel
segíteni, vagyis jelez. Gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy azok iránt,
akiket szeretünk, nem érezhetünk negatív érzéseket és ezeket nem is
fejezhetjük ki. Kevesen nőttek fel olyan érzelmi biztonságban, ahol nem
csak a pozitív, de a negatív érzéseiket is kifejezhették. Így tanulunk
meg elfojtani olyasmit, ami nem kívánatos, miközben teljességgel
természetesen létező. Innen pedig csak egy lépés, hogy ha rád nem
haragudhatok, mert elveszítelek, akkor magamra fogok haragudni és inkább
önmagamat (az önmagammal való kapcsolatomat) veszítem el, és máris kész
az autoimmun betegség táptalaja. Akiknek tehát a pajzsmirigy
alulműködésük autoimmun eredetű, érdemes lehet segítő támogatásával
ránézni azokra az elfojtott érzésekre is, amiket önmaguk ellen
fordítottak.
Ha meg szeretnénk érteni bármilyen testi tünetünk
üzenetét, így a pajzsmirigy alulműködésnél is, mindig érdemes két
kérdést feltenni magunknak.
Miben gátol ez engem? Mire kényszerít ez engem?
Ha pl. a betegségem arra kényszerít, hogy orvoshoz
járjak, gyógyszereket szedjek, a netet böngésszem a gyógyulás
lehetőségeit fürkészve, akkor valójában elérte célját, mert végre nem
csak másokkal, hanem magammal is törődni fogok. Ugye emlékeztek arra,
amit az elején írtam, hogy a pajzsmirigy alulműködéses ember nem
foglalkozik önmagával, inkább másokkal. A betegség azonban rákényszeríti
arra, amire e nélkül nem volt képes: önmagára időt és energiát
fordítani, és meggátolja abban, amiben túlműködött, vagyis, hogy
másokkal annyit törődjön, mint azelőtt. Mennyivel több örömöt adna, ha
betegség nélkül, önszántunkból választanánk meg az önmagunkkal törődés
formáit! Ugye? Ehhez persze egy jó adag önbecsülésre lenne szükség,
amiben a pajzsmirigy alulműködők nem bővelkednek. Úgy érzik, ők nem
érdemlik meg. Pont ezért akarnak mindenkinek megfelelni, ezért annyira
fontos számukra mások elismerése, szeretete, hiszen ők önmagukat nem
becsülik sokra. Sokszor jelentéktelennek, értéktelennek tartják magukat.
Nem hiszik, hogy az életük, függetlenül a teljesítményeiktől, pusztán,
csak azért mert léteznek, értékes. Ahogyan mindenkié.
Mit tehet önmagáért lelkileg az, aki érintett?
Építse az önbecsülését azzal, hogy elkezd önmagáról másként gondolkodni,
gondoskodni, odafigyel az érzéseire, a szükségleteire, az igényeire, a
testére, a lelkére, a gondolataira és nem önmaga helyett, nem önmaga
feláldozása árán, hanem önmagán keresztül működik együtt a
környezetével. Törekedjen az egyenrangúságra, az alárendeltség helyett,
higgye el, hogy az ő élete is éppen annyit ér, mint bárki másé, de
semmiképpen sem kevesebbet!
Fontos tudni, hogy ha én magam nem vagyok jól a
testemben-lelkemben, akkor másoknak sem tudok tartósan javára válni. Ha
önmagammal törődöm, az valójában nem önzés, mert ezzel a körülöttem élők
is jól járnak. Sokkal jobban, mintha beteg vagyok. Tehát az én
egészségem valójában nem magánügy, hanem „közügy”! :-)
Dr Hatalyák Krisztina
http://delfinonboard.wordpress.com/2014/01/06/mit-jelez-a-tuneted-a-pajzsmirigy-alulmukodes-lelki-oldala/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése