Most épp 99,9% az esély az idei összeomlásra 03.19.

 

Az alábbi cikket biztatásként osztom meg. Tehát tévedés ne essék! Vagyis ezektől a hírektől nem megijedni kell, hanem örülni neki, mert egy szebb jövő csak az előző romjain tud épülni! 

Előrebocsájtom azt is, hogy vigyázzunk a gondolatainkra, ha ilyen jellegű híreket olvasunk, mert azokban sokszor nem számítják be a várható eseményekbe az emberiség "földalatti" Ellenállási Mozgalmának és a hatalmas spirituális munkát végző Magoknak, továbbá az égi segítőinknek a  tevékenységét, ami a hamarosan bekövetkező  Eseményeket teljesen pozitív irányba fogja fordítani.

 /Dombi Katalin

Marketwatch felmérés szerint most épp 99,9% az esély az idei összeomlásra

Forrás: marketwatch.com
Idők jelei

A globális kockázatok növekednek. Immár negyedszer frissítjük az ipari vezetők véleményének konszenzusát az összeomlás valószínűségét illetően. A tavaly év eleji véleményekhez képest, amikor a megkérdezett szakértők 87 százaléka látta valósnak a krach kockázatát, a helyzet változott. Akkor Ben Bernanke „fenntarthatatlan lufit” látott, Bill Gross „hitel szupernováról” beszélt, Jeff Gundlach nagy „bumm”-ra számított, Charles Ellis azt tanácsolta, hogy „ne legyenek kötvények a tulajdonunkban”, Nouriel Roubini felszólított, hogy „készüljünk a tökéletes viharra”, Robert Shiller szerint „ismét irracionális jókedv uralkodik”, Peter Schiff szerint az „ítéletnap” valószínűsége megkétszereződött, az InvestmentNews pedig azt üzente 90.000 előfizetőjének, hogy „Tik, tak, bumm!”

Néhány héttel később a krach kockázata már 98% volt, amit a befektetői hangulat ünnepek előtti, hirtelen emelkedése követett. Az Egyesült Államok kollektív tudatának elege lett a „gazdasági guillotine-okkal” rémisztgető Halloween utáni negatívizmusból, így egy héttel később 2014-et már a fellendülés éveként ünnepelték. A Bank of America vezető stratégája ujjongva hirdette, hogy „a bikapiacra kell fogadni”. A Nagy Gatsby lelkület az ünnepekre hangolódott. Még Dr. Doom és Nouriel Roubini is vidám dallamot fújt a tévében: „Globális kilábalás várható, vegyünk részvényeket!” – mondták.

Végül mi történt? A Fed. Rövidtávon Ben Bernanke-t Janet Yellen váltotta, aminek a Wall Street igen örült, azt remélve, hogy a távozó Fed vezér pénznyomtatási mániája már nem ronthatja el év végi bónuszaikat. A Wall Street amúgy is teljesen kimerült az év végére, elege volt a rossz hírekből és az állandó politikai drámákból. Kellett már egy kis szünet.

Hálaadásra az „irracionális jókedv” igazi ünnepi mámorrá alakult. Shiller dübörgő bikapiacot jósolt egészen 2017-ig, 2014-et pedig Katy Perry piacra keresztelték.

Mi a helyzet azonban hosszú távon? Mi vár valójában a piacokra 2014-ben? A világ egyik elég sikeres árutőzsdei kereskedője nemrégiben megerősítette, hogy „valami” komoly dolog van készülőben. Nem egy statisztikailag kimutatható hangulatváltozásra gondolt. Nem is egy középtávú elmozdulásra. Amerika, a világ, szóval mi, egy történelmi változás előtt állunk. Egy paradigmaváltás, vagyis olyan felfordulás előtt, amit a legtöbben csak akkor fognak észlelni vagy (némiképp) megérteni, amikor már mélyen benne leszünk.

Hogy mindez mit jelen? Még több veszteséget? Mennyivel többet? Súlyosabbat, mint 2000-ben vagy 2008-ban? Igen. Ez a Wall Street, a többi tőzsde, Washington és a globális gazdaság számára is sok lesz már. Az ünnepek alapján tájékozódó kereskedők azt nézik, hogy hol áll az S&P 500 vagy a Dow, esetleg, hogy középtávon mi várható áprilisra. A Wall Street rövidtávú gondolkodói az aktuális történések alapján lépnek, legyenek azok negatív vagy pozitív irányúak.

De az említett kereskedő múltja azt mondja, hogy érdemes figyelnünk rá. Jóslatai egybevágnak a felmérésekkel. A mögöttes érvelés pedig egyszerű: Yellen folytatja az olcsó pénznyomtatás politikáját. Tavaly nyáron, amikor még Bernanke volt a főnök, a Wall Street attól tartott, hogy Larry Summers politikája negatívan hatna a bónuszokra. Bill Gross a mennyiségi enyhítés végét akarta, ugyanakkor a piacon emelkedtek. A Pimco veszített, Gross tévedett. Tévedése pedig abból az alapvetően hibás monetáris politikából ered, ami egészen Greenspan-ig és a Reagan-i gazdaságpolitikáig nyúlik vissza.
Most azonban valami komolyabb dologgal állunk szemben, ami ráadásul megjósolhatatlan. Makrogazdasági katasztrófa Kínában? Oroszországban? Politikai dráma, mint amilyen a Berlini fal leomlása volt?Olajháború?

Mit látunk?
A felmérések olyasmit mutatnak, mint amiről az előző összeomlás előtt írtunk.
Időkjelei: A világ gazdaságának egyre kevesebb köze van a valósághoz. Ahogy azt a fenti cikk is szemlélteti, egyikünk sem látja előre, hogy pontosan hogyan alakul a helyzet és mikorra várhatók tényleg világmegváltoztató események a pénzvilágban, de azt tudjuk, hogy a világkormány által megvalósításra kerülő béke és bőség előtt az elitnek káoszra és súlyos szegénységre van szüksége.

Forrás: Idők jelei