Bardot, Belmondo és Delon együtt kéri a bikaviadalok betiltását
Közös levélben kérte a francia alkotmánytanácstól a bikaviadalok franciaországi betiltását a gallok három színészóriása, Brigitte Bardot, Jean-Paul Belmondo és Alain Delon
Bardot, Belmondo és Delon szerint perverz és mélyen megdöbbentő dolog a
látványosság szintjére emelni ezt a kegyetlenséget és bestialitást,
valamint élvezni az ebből származó szenvedést és halált.
Az alkotmánytanács - a legfőbb jogi szerv - pénteken dönt egy tavaly született beadványról, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy az előző kormány az ország kulturális örökségének részévé nyilvánította a bikaviadalokat.
Az erről szóló törvény engedélyezi a bikaviadalokat azokon a helyeken Franciaországban, ahol annak nagy hagyománya van.
A bikaviadalok védelmezői szeretnék, ha ez továbbra is így maradna. Akad támogatójuk a jelenlegi kormányban is: Manuel Valls, a spanyol származású belügyminiszter jelezte, hogy pártolja a hagyomány megőrzését.
Az alkotmánytanács - a legfőbb jogi szerv - pénteken dönt egy tavaly született beadványról, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy az előző kormány az ország kulturális örökségének részévé nyilvánította a bikaviadalokat.
Az erről szóló törvény engedélyezi a bikaviadalokat azokon a helyeken Franciaországban, ahol annak nagy hagyománya van.
A bikaviadalok védelmezői szeretnék, ha ez továbbra is így maradna. Akad támogatójuk a jelenlegi kormányban is: Manuel Valls, a spanyol származású belügyminiszter jelezte, hogy pártolja a hagyomány megőrzését.
http://www.delmagyar.hu/ezmilyen/bardot_belmondo_es_delon_egyutt_keri_a_bikaviadalok_betiltasat/2298526/
*
Vágóhídra jut bikaviadal
A gazdasági válság miatt egyre ritkábban rendeznek bikaviadalt
Spanyolországban, a bikák tenyésztői így már alig találnak vevőt
állataikra. A bikák utolsó útja ezért az aréna helyett többnyire
egyenesen a vágóhídra, majd a húsboltokba vezet. A bikák a vágóhídon
egyáltalán nem hoznak hasznot, eladásuk csak a csőd záróaktusának
tekinthető.
Mariano Cifuentes tenyésztő például 566 bikát küldött vágóhídra, és
ahogy azt a spanyol El Mundo lapnak elmondta, ezzel "30 év munkája és
álma veszett oda alig 24 óra alatt".
A bikák a vágóhídon egyáltalán nem hoznak hasznot, eladásuk csak a csőd záróaktusának tekinthető. A vágóhidak egy bikáért 550-600 eurót fizetnek, elenyésző összeget az állatok felnevelésének 4-5 ezer eurós költségéhez képest. A harci bikák húsa fogyasztásra valójában alig-alig alkalmas, mivel az állatok többnyire jóval idősebbek és izmosabbak a vágómarháknál.
Spanyolországban az elmúlt öt évben felére, évente kevesebb mint 1200-ra csökkent a bikaviadalok száma. A gazdasági/pénzügyi válság a spanyolok nemzeti jelképének tekintett Fiestát is több évtizede a legmélyebb válságba taszította.
A viadalok száma leginkább a vidéki kisvárosokban esett vissza, a hagyományos nagy központokban, Madridban, Sevillában és Pamplonában alig érezhető a válság hatása. Miközben a nagyvárosi arénákban üzleti alapon rendezik meg a viadalokat, addig a kisvárosi viadalokat általában az önkormányzatok finanszírozták helyi fesztiválok látványosságaként. A gazdasági és pénzügyi válság azonban alaposan megrendítette az önkormányzatok pénzügyi erejét.
A viadalok számának csökkenése miatt az állatvédők persze egyáltalán nem hullajtanak könnyeket, hiszen már hosszú ideje követelik az állatkínzásnak tartott rendezvények betiltását.
A jelenséget nem is lehet egyértelműen a válság számlájára írni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gazdasági helyzet romlása csak felgyorsította a már évek óta tapasztalható folyamatot, a viadalok iránti érdeklődés csökkenését. Szakértők szerint ebben részben szerepet játszik a viadalok minőségének romlása is. A bikákat szerintük a hangsúlyt a szépségre és a méretre helyezve "túltenyésztették", így az állatok már nem rendelkeznek kellő kitartással, nem küzdenek úgy, mint régen. Mindazonáltal tény, hogy viadalok közönsége túlnyomórészt idősekből áll, a fiataloknak négyötöde pedig ilyesmiről már hallani sem akar.
Katalóniában az idén az év elején tiltották be a bikaviadalt, a Kanári-szigeteken pedig a tiltás már a kilencvenes évek óta érvényben van. A tilalom elrendelése azonban csak szimbolikus gesztusnak tekinthető, hiszen egy-két kivételes eseménytől eltekintve ebben a két régióban gyakorlatilag nem is tartottak viadalokat.
"A bikaviadalnak nem a tiltás és nem az állatvédők akciózása, hanem a gazdasági válság adja meg a kegyelemdöfést" - fogalmazott José Luis Barceló szakíró a spanyol El País lapban.
A bikák a vágóhídon egyáltalán nem hoznak hasznot, eladásuk csak a csőd záróaktusának tekinthető. A vágóhidak egy bikáért 550-600 eurót fizetnek, elenyésző összeget az állatok felnevelésének 4-5 ezer eurós költségéhez képest. A harci bikák húsa fogyasztásra valójában alig-alig alkalmas, mivel az állatok többnyire jóval idősebbek és izmosabbak a vágómarháknál.
Spanyolországban az elmúlt öt évben felére, évente kevesebb mint 1200-ra csökkent a bikaviadalok száma. A gazdasági/pénzügyi válság a spanyolok nemzeti jelképének tekintett Fiestát is több évtizede a legmélyebb válságba taszította.
A viadalok száma leginkább a vidéki kisvárosokban esett vissza, a hagyományos nagy központokban, Madridban, Sevillában és Pamplonában alig érezhető a válság hatása. Miközben a nagyvárosi arénákban üzleti alapon rendezik meg a viadalokat, addig a kisvárosi viadalokat általában az önkormányzatok finanszírozták helyi fesztiválok látványosságaként. A gazdasági és pénzügyi válság azonban alaposan megrendítette az önkormányzatok pénzügyi erejét.
A viadalok számának csökkenése miatt az állatvédők persze egyáltalán nem hullajtanak könnyeket, hiszen már hosszú ideje követelik az állatkínzásnak tartott rendezvények betiltását.
A jelenséget nem is lehet egyértelműen a válság számlájára írni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gazdasági helyzet romlása csak felgyorsította a már évek óta tapasztalható folyamatot, a viadalok iránti érdeklődés csökkenését. Szakértők szerint ebben részben szerepet játszik a viadalok minőségének romlása is. A bikákat szerintük a hangsúlyt a szépségre és a méretre helyezve "túltenyésztették", így az állatok már nem rendelkeznek kellő kitartással, nem küzdenek úgy, mint régen. Mindazonáltal tény, hogy viadalok közönsége túlnyomórészt idősekből áll, a fiataloknak négyötöde pedig ilyesmiről már hallani sem akar.
Katalóniában az idén az év elején tiltották be a bikaviadalt, a Kanári-szigeteken pedig a tiltás már a kilencvenes évek óta érvényben van. A tilalom elrendelése azonban csak szimbolikus gesztusnak tekinthető, hiszen egy-két kivételes eseménytől eltekintve ebben a két régióban gyakorlatilag nem is tartottak viadalokat.
"A bikaviadalnak nem a tiltás és nem az állatvédők akciózása, hanem a gazdasági válság adja meg a kegyelemdöfést" - fogalmazott José Luis Barceló szakíró a spanyol El País lapban.
http://inforadio.hu/hir/eletmod/hir-512941
*
Igaz barátság ember és bika között
Christopher Thomas 8 éves volt, mikor megígérte magának, hogy meg fog menteni egy bikát a bikaviadaltól. 30 évvel később egy bikaállományból megvásárolta Fadjent, akit bikaviadalra szántak Barcelonában. A vásárláskor Christopher érdeklődött, hogy nehéz e felnevelni egy bikát, erre a következő választ kapta az eladóktól:
“Ha jól viseled a gondját, akkor még hűségesebb lesz mint egy kutyus” – mondták. Ez is
azt mutatja, hogy az eladók tudják, hogy milyen tulajdonságaik vannak a
bikáknak, akiket a halálba küldenek.
A fiatal francia Christopher
Thomas boldogan él Fadjennel, foglakozását tekintve teherautósofőr.
Fadjent szeretik és tisztelik Chris szomszédai. Chris és Fadjen olykor
még az iskolába is ellátogat, hogy a gyerkőcök megtanulják, mi is az
Élet tisztelete.
Videot találsz itt: http://www.youtube.com/
( Piros felsőben van a gazdi.)
Christopher weboldala a bikák megmentéséért, hogy ne legyenek bikaviadalok:
Forrás: https://www.facebook.com/(scroll down for English)
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése