A remény iskolája - Szlovákia

" Gyermekedben érlelődik a jövő" Egyre többen ismerik fel, hogy sürgős szükség van egy másfajta szemléletre, másfajta módszerekre. Az eddigiek nem hoztak jelentős változást, tehát valami egészen másra van szükség.

Hasonló témájú bejegyzéseim:

http://szepjovot.blogspot.hu/2015/01/gerald-huther-uton-egy-mas.html

http://szepjovot.blogspot.hu/2015/01/uton-az-uj-fele-0112.html

http://szepjovot.blogspot.hu/2014/11/eletiskola-peldaja.html

Milly

A remény iskolája

Egy szlovákiai általános iskolában integráltan oktatják a roma és nem roma gyerekeket – és ez mindenki számára előnyös

Írta Lisa Fitterman

Törékeny testalkat, tüskékbe zselézett sötét haj, fekete bőrdzseki, csibész vigyor – a 15 éves Jozef Rakaš külsőre kemény utcagyerek benyomását kelti. Mint aki már mindent látott. Pedig csak a hetedik osztályt járja harmadszor. A roma fiút, aki egy nyomor sújtotta kelet-szlovákiai településen él, soha nem érdekelte az iskola – ugyanígy voltak ezzel előtte sokan mások is. De mostanában Jozef elkezdett odafigyelni a tanulásra, még ha kicsit óvatoskodva is – mintha a matek, az angol és a történelem vonzó, egzotikus állatok volnának, amelyek azonban meg is haraphatnák, ha túl közel merészkedik hozzájuk.
Jozef egy bátor, ám még bizonytalan lábakon álló kísérlet részese: a Pozsonytól 400 kilométerre fekvő takaros kisközség, Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) iskolájában bírósági rendeletre integrált formában oktatják az addig inkább verekedéshez, semmint barátkozáshoz szokott roma és nem roma tanulókat.
A legutóbbi időkig Jozef és a többi roma diák egyfajta apartheid rendszerben élt, elkülönített osztálytermekkel, játszóterekkel és mosdóhelyiségekkel – az etnikai alapon intézményesített szegregáció körülményei között, amely azon a meggyőződésen nyugszik, hogy a roma diákok csak lassabb tanulásra képesek.
Vagánysága ellenére Jozef vonakodva beszél arról, ami „azelőtt” volt, de tény, hogy a láthatatlan határok átlépése veszélyt hordozott. Ha nem roma diákkal elegyedett szóba, azt kockáztatta, hogy emberszámba sem veszik – az ő szemükben csak egy tolvaj, kutyazabáló, lusta és buta cigány volt, akinek a szülei holtrészegre isszák magukat minden hónapban, amikor megkapják a segélyt.
Bocsánatkérő mosollyal néz rám, és megrántja a vállát: – Ma már más a helyzet, jobb, hogy együtt vagyunk – mondja. – Most se nagyon szeretem a sulit, de azért jó, hogy barátok vagyunk.
Szép gondolat ez, de Jozef elég intelligens ahhoz, hogy tudja: néhány új barátnál több kell az igazi változáshoz. Mivel a helyi közvélemény kevéssé támogatja a bírósági határozat végrehajtását, számára és osztálytársai számára egy különleges tanár képviseli a reményt – az iskola igazgatója, aki képes átlátni a sztereotípiákon. No meg maguk a gyerekek.
A romákat érintő európai rasszizmus tekintetében Szlovákia a legrosszabbul teljesítők közé tartozik. Az 5,5 millió lakosú országban, leszámítva a városias területeket, mesés várkastélyok és omladozó bádogvárosok váltják egymást. A válság keményen éreztette hatását, főként keleten, ahol az ország félmilliósra becsült roma népességének a zöme él.
Többségük a társadalom peremén tengeti életét, kitaszítottság, elutasítás és sértegetés az osztályrészük. Rosszul táplálkoznak, gyakorlatilag nem részesülnek orvosi ellátásban, várható élettartamuk 15 évvel alacsonyabb az országos átlagnál. A léc- és vályogviskókból álló nyomornegyedeik egy részében egyetlen vízcsap van, közös használatra, máshol egyáltalán nincs folyó víz. A munkanélküliség aránya 80 százalék, egyes területeken ennél is magasabb.
Mindennek szörnyű következménye a lényegében államilag finanszírozott rasszizmus – a roma gyerekek alattomos elkülönítése olyan osztályokba, ahol a magolásra helyezik a hangsúlyt, s ami eleve kudarcra ítéli a jövőjüket. Sokan csak azért kerülnek a szellemi fogyatékosok (kisegítő) iskoláiba, mert máshol nincs hely számukra. Azoknak, akik – mint Jozef is – normális általánosba járnak, csak 28 százaléka jut el a középiskolába, szemben a nem roma diákok 95 százalékával. Ördögi kör ez, amelyben a túlélés a tét, s a gyerekek el sem tudják képzelni, hogy másféle élet is létezik, mint amilyenhez a viskóikban hozzászoktak.
A rasszizmus elleni küzdelem kemény próbatétel elé állít mindenkit. Sokan úgy vélekednek, hogy a romák koszosak, a gyerekeik feje tetves.
A Szentmihályfalvától délre fekvő egyetemi város, Eperjes (Prešov) egyik fogadójának tulajdonosa, Julio, ilyeneket állít: – Nem dolgoznak, minden családban tíz gyerek van, csak élősködnek az állam pénzén.
Maria Čechovičová, egy kétéves, szőke copfos kislány édesanyja azt mondja, jobban szeretné, ha egyetlen roma sem járna egy osztályba a kislányával, ha majd iskolába megy.
– Ezek úgysem tanulnak semmit – állítja. – És néhányan, főleg a kisebbek, bántják a mi gyerekeinket.




A szentmihályfalvi iskola tipikus kétszintes szocreál betonépület, sárgára és narancsszínűre festve. Az előcsarnok falán festmény fut végig, rajta mindenféle bőrszínű gyerekek, mosolyogva, egymás kezét fogva – gyerekek készítették gyerekek számára, akik szeretnék, hogy a falkép üzenetét az ország többségének véleményét és félelmeit osztó, közel 3000 lakosú községben is meghallják.
2012 januárjában a bírói testület elutasította a fellebbezést az elsőfokú ítélet ellen, amely a szegregált (csak roma, illetve csak nem roma) osztályok felszámolására kötelezte az iskolát. Szülők és tanárok részvételével parázs hangulatú falugyűlést tartottak, amelyet a helyi újság így harangozott be: „Mentsük meg iskolánkat gyermekeink számára!” Az érdemjegyek romlásától, feszültségektől és verekedésektől tartó szülők azzal fenyegetőztek, hogy kiveszik fiaikat és lányaikat az iskolából.
Ilyen körülmények között kapta meg igazgatói kinevezését Jaroslav Valaštiak. Az egykori biológiatanárt a községi tanács választotta ki az új időszak új feladataira. Ráhagyták, hogy a legjobb képességei szerint tegye, amit tud a 406 gyerekkel, akiknek több mint fele a 3 kilométerre lévő Osztópatak (Ostrovany) romatelepéről jár be, ahol nincs iskola.
Irodája keskeny szoba, alig több berendezéssel, mint egy könyvespolc és egy kis asztal. Belépve azt kérdezem tőle, gondolt-e valaha is úgy magára, mint aki a változás zászlóvivője. Néhány másodpercig fontolgatja a választ. – Olykor úgy érzem, mintha fejjel mennék a falnak – mondja végül. – De ismerem a romák problémáit. Soha nem gondoltam, hogy értelmetlen kihívást vállaltam volna, és el tudom fogadni, ha kritikával illetik a választásaimat.
Nehezen tudta elfogadtatni a bírósági döntést a rendkívül eltérő világokból érkező diákok körében. Minden évben akad két-három terhes roma lány – hogyan találjon helyet számukra a nem roma osztályokban? És mit tehet, amikor a roma tanulók fele be sem jön az iskolába a segélyutalványok kiosztását követő napon?
Megkéri őket, magyarázzák meg, miért hiányoztak. – A szüleim és a nagyszüleim egész éjjel fenn voltak – hangzik a szokásos válasz. Amit elhallgatnak, az pedig nem más, mint hogy nagy ivászat és üvöltözés volt, reggel pedig senki nem akadt, aki a kicsikkel törődött volna.
– A kezdeti nehézségeknél tartok – folytatja Valaštiak. – A bírósági döntés nem írja elő, milyen arányban kell keveredniük a gyerekeknek, a tanárok pedig ellenzik a változtatást. Félévente jelzik, mely tanulókat kellene másik osztályba helyezni.
Kevés romát helyeznek csak át, és közülük kevesen tudják megállni a helyüket az olyan osztályokban, ahol önállóságra és kezdeményezésre bátorítják a gyerekeket. Képzeljük el annak az osztópataki roma kislánynak a helyzetét, aki a nem roma ötödikben találta magát, állampolgári ismeretek órán. Szótlanul ült az üres padban, a terem közepén, miközben osztálytársai számítógépen dolgoztak. Ő mintha nem is létezett volna.





– Kár, hogy nem vettem filmre – idézi fel Alicia Petrasová, a Prešovi Egyetem pedagógiaprofesszora. – Az óra után megkérdeztem az iskola tanárait, miért volt ez így. Nincs elég számítógép, mondták. Eszükbe sem jut, hogy valamit rosszul csinálnak.
A két év alatt, amióta Valaštiak átvette a munkát, persze történtek látható, pozitív s egyúttal vitát is kavaró változások. A délelőtti szünetben elvegyülnek a roma és nem roma tanulók, tengernyi világos és sötét bőrű gyerek kiabál, nevetgél, sürgö–lődik együtt. – Mi mindig együtt vagyunk – mondja Dominik Veslovský roma barátjáról, a hozzá hasonlóan 13 éves Matús Kova-Peštáról.
A játszóterek szegregációját megszüntették, s vegyesek a tanítás utáni klubok is, amelyekbe azelőtt kizárólag nem roma gyerekek jártak. Feloldották azt a szabályt is, amely megtiltotta a roma szülőknek, hogy betegyék a lábukat az iskola területére, és tíz új asztalt is beállítottak az étkezdébe, ahol korábban csak a nem roma diákok tartózkodhattak. Miközben ők az államilag finanszírozott meleg ételt élvezték, a roma gyerekeknek odakint kellett elfogyasztaniuk az iskolába érkezésükkor kapott szendvicset. Most legalább már van elég hely, hogy a roma gyerekek, legalábbis elsőtől ötödikig, meleg ételt kaphassanak odabent. A nagyobbak azonban még mindig kiszorulnak.
– A romák nagyon nyíltszívű emberek – mondja Valaštiak. – Létszükséglet, hogy mi is nyílt szívvel foglalkozzunk velük, és ne különítsük el őket. Hozzáláttunk, hogy megismertessük a roma tanulókkal a mi társadalmi és kulturális szokásainkat, beleértve az étkezést is.
De azután, folytatja, a többségük hazatér az osztópataki telepre, ahol alig van mit enniük, s ahol a mélyszegénység kézzelfogható szimbólumaként egy 2,2 méter magas, 150 méter hosszú betonfal áll, amely be is zárja őket nyomorúságos helyzetükbe.
Peter Kaleja pedagógiai asszisztens, akit 2012 szeptemberében Valaštiak vett fel, ebből a roma közösségből való. Ő visz be a fal mögé. Lerobbant, bádogtetős viskók az esőben sártengerré változó, poros, szűk utcák mentén. Dohány, rothadó étel, olcsó kölni és használt pelenka szaga keveredik a levegőben. A nagyobb srácok rongyos focilabdát taszigálnak a koszban. Kutyák, totyogó kisgyerekek és csecsemők mindenütt, anyjuk, nővérük karján vagy házilag eszkábált ülőkékben – mégis valami különös, sőt letargikus csönd uralja a környéket. Az emberek mintha lassított felvételen mozognának. Az alkoholizmus óriási méreteket ölt, a munkanélküliség és a kilátástalanság mindenre rányomja a bélyegét.
Panaszkodnak, nekem is: a szociális segélyből lehetetlen megélni, pláne a gyerekeket iskoláztatni. Milan Kaleja csontos, de pocakos, vaskos bajszú, 50 éves férfi. Építőmunkásnak tanult, de 1998 óta nincs állása.
– Sokfelé hirdetnek felvételt, de ha odamegyek, és meglátják, hogy roma vagyok, hirtelen máris nincs állás.
Gyerekek vesznek körül. – Nincs házi feladatotok? – kérdem. A 15 éves Marek Dužda azt feleli, jobban szeretne egyáltalán nem járni iskolába, a szülei is állandóan otthon alszanak.
Peter Kaleja, öt gyermek büszke és halk szavú apja dühösen jegyzi meg: e gyerekek közül sokan nem fognak tudni helytállni az életben, mert nem tanították meg őket erre. – A bajok otthon kezdődnek – mondja –, azokban a családokban, ahol a szülők nem képesek felfogni a jó oktatás értékeit.



Mégis van remény. A szentmihályfalvi iskolában több gyerek is példát mutat azzal, hogy harcol azért, amit helyesnek tart, és kiáll a barátai mellett. Húsz diákkal találkozom tanítás után – a két különböző közösségből jövő gyerekek vidáman bökdösik egymást, ahogy körbeüljük az asztalt.
Jozef szerint az iskola arról szól, hogy az ember erőfeszítést tegyen és bekapcsolódjon, s amint eldöntötte, hogy tanulni fog, „egyszer csak már nem is olyan nehéz”. Monika Karnišová, magas, szőke 15 éves lány, aki színésznő szeretne lenni, megjegyzi: – Mindenki megérdemel egy esélyt. A bőrszín nem fontos. A jellem az, ami számít.
Aztán előadják a Mamma Mia dallamára írt iskolai himnuszt, picit hamisan, de szívből jövőn:
„Add a kezed, mutasd meg, hogy itt vagy,
A barátom vagy, és az is maradsz.
Mulassunk jól, mikor együtt vagyunk!”
Valaštiak mosolyogva nézi őket. Pont ezt hiányolta, amikor ebbe az iskolába jött – hogy a roma és a nem roma gyerekek egymás mellett álljanak, álmaik és vágyaik legyenek, s közös értékként fogadják el az egyenlőség és az emberi jogok gondolatát. – A srácok rendben vannak – állítja. – Általuk jön majd a változás.
Forrás: http://www.rd.hu/A_rem%C3%A9ny_iskol%C3%A1ja

A negativitás és a szenvedés gyökerei az időben találhatók 04.25.

 

Amit jövőként észlelsz, az jelenlegi tudatállapotod szerves része. Ha elméd a múlt valamely nehéz terhét hordozza, akkor ugyanabból fogsz többet megtapasztalni.

 

A negativitás és a szenvedés gyökerei az időben találhatók

 

by Rejtélyek szigete · 2015-04-25

A jövő általában a múlt másolata. Felszínes változások lehetségesek ugyan, de valódi átalakulás ritkán történik, és az is attól függ, vajon képes vagy-e eléggé jelen lenni ahhoz, hogy a most erejéhez hozzáférve föloldjad a múltat.

Amit jövőként észlelsz, az jelenlegi tudatállapotod szerves része. Ha elméd a múlt valamely nehéz terhét hordozza, akkor ugyanabból fogsz többet megtapasztalni.

A múlt a jelen hiányán keresztül állandósítja önmagát. A jövőt valójában tudatod pillanatnyi minősége alakítja, s azt természetesen kizárólag mostként élheted meg.




Nyerhetsz 10 millió dollárt, de az csak felszínes változást hozhat életedben. Ugyanazokat a kondicionált, feltételes reflexként rögzült mintákat adnád elő akkor is, csak éppenséggel fényűzőbb díszletek között…
Az ember képessé vált az atommag hasítására. Így már nem csupán 10-20 embert csaphat agyon a bunkójával, hanem akár egymilliót is megölhet, egyetlen gomb megnyomásával.. Vajon ez valódi változás?
Ha a jövőt a tudatod jelenlegi minősége határozza meg, akkor vajon mi határozza meg tudatod minőségét? Jelenléted mértéke. Az egyetlen hely tehát, ahol valódi átalakulás jöhet létre, és ahol múlt föloldódhat, az a most, a jelen.

Minden negativitás a pszichológiai idő fölhalmozódásából és a jelen visszautasításából fakad. A nyugtalanságot, a szorongást, a feszültséget és az aggódást – valamennyi a félelem különböző formája – a túl sok jövő és a nem elegendő jelen okozza.

A bűntudatot, a megbánást, a neheztelést, a sérelmeket, a szomorúságot, a keserűséget és a nem megbocsátásnak valamennyi formáját a túl sok múlt és a nem elegendő jelen okozza.

A legtöbb ember nehezen hiszi el, hogy létezik egy minden negativitástól mentes tudatállapot. Pedig ez az a felszabadult állapot, amiről valamennyi spirituális tanítás beszél.

Ez a megváltás ígérete, ami nem egy illuzórikus, jövőbeli valami, hanem itt és most van!
Talán nehezedre esik fölismerni, hogy szenvedésed és problémáid oka valójában az idő. Azt hiszed, hogy azokat életed ilyenolyan helyzetei okozzák.

Hagyományos szemszögből nézve igazad van. Amíg azonban nem néztél szembe elméd alapvető, problémakeltő működési hibájával – a múlthoz és a jövőhöz való ragaszkodásával és a jelen letagadásával -, addig problémáid valójában csak formájukat változtatják, azok tetszés szerint kicserélhetők más gondokkal. 

Ha csodálatos módon, hirtelen, minden problémád, illetve szenvedéseidnek és boldogtalanságodnak minden általad észlelt oka megszűnne, de te nem váltál jelenlevőbbé, tudatosabbá, akkor hamarosan az eddigiekhez hasonló probléma-, illetve szenvedéscsokorral a kezedben találnád magadat… Az árnyékod elől nem futhatsz el! Végső soron csak egyetlen probléma létezik: maga az időhöz kötött elme.

(Felhasznált irodalom:Eckhart Tolle:A most hatalma/szerkesztette:Rejtélyek szigete)

Forrás: http://rejtelyekszigete.com/nezopont/a-negativitas-es-a-szenvedes-gyokerei-az-idoben-talalhatok/

Április hónap Asztrológiai előrejelzése, 2015

Rajtunk múlik a jövőnk... nagyon nagy mértékben... Mivel most erőteljesen változunk, ill. nagy lehetőségeink vannak önmagunk változtatására, ezért tudjuk jövőnket is könnyebben irányítani. Ezt mutatják a csillagok is. Az alábbi asztrológiai előrejelzést érdemes figyelemmel kísérni....érdekes dolgokat mond... utólag eldönthetjük, mennyi volt az igazságtartalma.
Milly

Április hónap Asztrológiai előrejelzése, 2015

Március során elkezdtek kapukat kinyitni, amin ki tudtak szökkenni az eddigi hónapok bezárt, beszorult energiái, és be-bejutni Újabb dolgok ideái. Teljesen jó volt nekünk már itt is: ha szenvedtünk, vagy a külvilágban problémáink akadtak, annak mindig a szemellenzős, majd-én-megmutatom, agresszív és szűklátókörű, hirtelen, meggondolatlan attitűd volt az oka. Csendben, nyugodtan működtetve minden rendben tudott lenni. Indulni, átlátni, haladni viszont még nem tudtunk.
Ez fog következni Áprilisban. :) Nagy sebességgel és zsinóron húzva fognak először leépülni, és ezzel párhuzamosan felépülni dolgok az életünkben. Ami megy, engedjük, és tegyünk róla, hogy a Régi menjen, ami jön, azt fogadjuk, és tegyünk róla, hogy az Új jöjjön. Új; ez a hónap kulcsszava, nyíljunk ki hát rá, bármi, vagy bárki is legyen, és a változások, átalakulások nagyon erőteljesek lesznek ebben a hónapban. Erényeink és eddigi attitűdünk szerint mérettetnek nekünk, és végig a hónap során lesz cukorka-osztás. :)

Március 31, kedd és Április 10, péntek között a már megszokott ellenőrzések következő stádiuma jön. Mint egy titkosszolgálati átvilágítás: erkölcsi bizonyítvány, családfa-térkép, bankszámlakivonatok, iskolai bizonyítványok. Itt még egyszer be(lénk)kotornak mélyen, hogy mik vannak még szunnyadóan a tudatalattinkban; gyerekkorból, előző életekből, sőt, akár a családi generációs szálakon feldolgozatlanul. Itt ne/se izmozzunk, ami jön kifelé, engedjük, lehet sírás, hányinger, fejfájás, felfázás, bármi. Friss levegő, sétálás, nem-konfrontálódás a kulcsai ennek a másfél hétnek, mert túl sok lesz a feláramló infó, így lazasággal-nyugalommal tudjuk feldolgozni; nem itt és most vannak, ami további éberségre int bennünket. (Nap Kosban kvadrátban Plutoval Bakban)

Április 1, szerdán a Mars bolygó belép a Bikába. Itt eléggé kötötten van, de most jó nekünk ez a földelés. Ambícióink, céljaink, terveink a fizikai sík irányába tudnak megvalósulni. Sőt, kezdjünk Új dolgokat a fizikai síkon, rendezzük át a lakásunkat, kezdjünk el sportolni, bármi, ami hasonló jellegű fizikai és új.
Ugyanezen a napon megszűnik a Vénusz és a Jupiter kvadrátja, nagyban segítve komfort-érzetünk visszanyerését, és juhéééé, Párkapcsolat kialakulását is. A fenti Mars-Bika történet pedig megadja a lépéseket az irányába fizikai síkon, lehet menni vacsorázni, sétálgatni, szerelmeskedni, kirándulni.

Április 1, szerda és Április 11, szombat között értelmet nyer a legelső hatás, a nagytakarító-átvilágító-kipucoló. Leszednek egy csomó mindent rólunk, ami már elakadt, hogy ettől a hatástól rakétaként tudjunk kilőni. Ebben a másfél hétben számos dolog alakulhat ki, ami Új, és hosszútávon is meghatározza az életünket. Figyeljünk arra, hogy mindez a Kosban van és a Leszálló Holdcsomóponttal, tehát passzívan, lágyan, finoman, amit már hónapok óta egyébként is kell gyakorolnunk. (Nap együtt Uránusszal Kosban)

Április 3, péntek és Április 7, kedd között fontos szóban, tettben, gondolatban lezárni dolgokat, hogy az Új elkezdődhessen életünkben. Mindez járhat konfrontációval, összefeszüléssel, kontrollálhatatlan helyzetekkel, de mindezek végül is egy jobb, szebb dolog irányába fognak vezetni, tehát fókuszáljunk az utána jövő dolgokra, azokra, amik miatt tesszük ezeket a megszakításokat, lezárásokat, átalakításokat. (Merkúr Kosban együtt Leszálló Holdcsomóponttal, szemben Felszállóval)

Április 4, szombat és Április 11, szombat között a Vénusz fényszögkapcsolat nélkül halad a Bikában. Itt le lehet zárni régi, már nem funkcionáló együttműködéseket, párkapcsolatokat. Üresnek is érezhetjük magunkat, a fizikai sík dolgait l’art pour l’art-nak, ezért meditáljunk sokat, sétáljunk, gondoljuk át a dolgaink, beszélgessünk mélyen, értelmesen másokkal.

Április 4, szombat és Április 8, szerda között szóban, tettben, gondolatban begyújtják a rakétákat. Rájöhetünk, hogy mi az, ami kell nekünk, ami ’mi’ vagyunk, és meg tudunk indulni az irányában. (Merkúr Kosban trigonban Jupiterrel Oroszlánban)

Április 5, vasárnap és Április 10, péntek között ugyanakkor arra figyeljünk oda, hogy mindez ne legyen ormótlan, ízléstelen, fals motivációkból eredő odavágás másoknak, és ha meghoztunk változásokat, amiket most kell, ne álljunk le tépelődni és őrlődni, ide-oda szaladgálni kívül, különösen pedig belül. Mindenkinek nem lehet jó, van, hogy fáj, ezzel együtt élünk, és előrefókuszálunk. (Merkúr Kosban kvadrátban Plutoval Bakban)

Április 5, vasárnap és Április 14, kedd között ezzel párhuzamosan, összhangba kerül, hogy kik vagyunk, és mit, miért és hogyan teszünk. Ez amolyan újjászülető, megszülető, Nagy Kezdet hatás. Benne lesz a kezdet botladozása, tanácstalansága, akár konfliktusai, meg-megakadásai is, de minél hamarabb megindulunk, annál jobban megindulunk; mint a biciklizésnél. (Merkúr Kosban együtt Nappal)

Április 5, vasárnap és Április 19, vasárnap között két hétig nagyon fontos ezen kifelé áradó hatások mellett önmagunk táplálása, gyógyítása, regenerációja. Ügyeljünk arra, hogy ne égjünk ki, ne pörögjünk túl. Egy konfrontáció, egy kis sírás, egy szaladgálós nap után korán lefekvés aludni; így nagyon szépen tud működni a folyamat, az ív. (Mars Bikában szextilben Neptunusszal Halakban)

Április 6, hétfő és Április 10, péntek között egy másik hatás maximálisan csúcsra járatja az energiákat. Újat akartunk, változást akartunk, most jön. Ezért az egy-két hétért pucolódtunk, várakoztunk január, február és március során. Magunk és szándékaink tisztasága szerint jönnek majd be dolgok, csak győzzük. Ha nem jönnek, akkor bizony pucolódjunk tovább tudatos belső és külső munkával. (Merkúr Kosban együtt Uránusszal)

Április 8, szerda személyes kedvencem, naptári ünnep. Előreindul a Jupiter bolygó! December 8 óta haladt hátrafelé, és mivel a Nagy Jótevő, a Hit, Remény, Bőség, Segítés energiáit képviseli, bizony, hogy jó nekünk, hogy előreindul. Az elmúlt pontosan négy hónapban tanácstalannak, szüttyögőnek éreztük magunkat, innentől pedig felemel bennünket, visszaadja a Klasszikus dolgokat, értékeket. :)

Április 9, csütörtökön, stílszerűen másnap lesz egy Nagy Háromszög az égen. Szintén remek költözésre, új Párkapcsolat kialakítására, szerződés aláírására. Végezzünk ezen a napon valami ünneplést, hangsúlyozzuk a Bőség és Jóság energiáit. (Jupiter Oroszlánban - Hold Nyilasban – Nap-Merkúr-Uránusz Kosban)

Április 11, szombat és Április 19, vasárnap között tudatosan fékezzük magunkat. Könnyen áteshetünk a ló túloldalára, hogy Hawaii-dizsi van, de fontos, hogy tudjuk a helyünk, lassítsunk, hagyjuk a dolgoknak kifutását, beérését is a fizikai síkon. Hozzuk egyensúlyba az életünkben a világit és a szellemit, a lazát és a komolyat, méltóságtelit. (Vénusz Bikában-Ikrekben szemben Szaturnusszal Nyilasban)

Április 11, szombat és Április 25, szombat között két hétig egy másik hatás is ugyanezt mondja, adja. Ne hagyjuk, hogy elkapjon a gépszíj, a habzsi-dőzsi, „Huh, vége az ellenőrzéseknek, azt csinálok, amit akarok!”, mert akkor könnyen földbe állhatunk. Ha jönnek pozitív változások, épülések, ne toljuk mások orra alá, hogy milyen ügyesek voltunk/vagyunk, hogy van ez; örüljünk neki csendben, méltósággal, intimen. (Mars Bikában kvadrátban Jupiterrel Oroszlánban)

Április 12, vasárnap a Vénusz bolygó belép az Ikrek jegyébe. Akinek február-március során alakult párkapcsolata, innentől mozgékonyabb, összeszokottabb tud lenni, aki március vagy április eleje során véget vetett egynek, az gondolatban, vagy akár fizikailag is fel-felbukkanhat. Ne dőljünk be ennek! Azt figyeljük, ami itt van, nem ami a múltban volt, és ezzel a csendes méltósággal örüljünk a Most-nak, élvezzük a dolgokat, jöjjünk-menjünk, kiránduljunk, mozogjunk.

Április 15, szerdán a Merkúr bolygó belép a Bikába. Ekkorra jó eséllyel kialakulnak már a közeli és távoli jövő ívei, perspektívái, megkezdhetjük hát az építését a fizikai síkon is. Élvezzük a tavaszt, együnk, igyunk, szerelmeskedjünk, kiránduljunk; mindezek nagyon fontosak az elmúlt két év, és az év első három hónapja után; amolyan rehabilitációs időszak ez itt Április során. A kulcsszó pedig a tisztelet, nyugalom, szerénység, a tudjuk a helyünk, és akkor stabilak tudnak lenni a valószínűleg pozitív változások.

Április 15, szerda és Április 28, kedd között minden egyes ilyen kulturáltan megélt öröm, élvezet, hájjal kenegetés lesz sajgó lelkünknek. Hasonlóképpen minden belülről felhozott és integrált terápiás blokk, energia fontos, hogy leföldelődjön, átalakuljon valami örömteli hozzátevéssé az életünk dolgaiban. (Mars Bikában trigonban Plutoval Bakban)

Április 15, szerda és Április 19, vasárnap között lesz egy derékszögű háromszög, ami mindig nagy feszültségeket hoz. Általában egy napig tart, de most néhány napig is. Túl éles lehet a váltás a korábbi hónapok kötöttsége után, így olyanok lehetünk, mint amikor a gyári melós megnyeri a lottót, és hirtelen nem tudja, mit kezdjen vele, és elkezd zavarodott dolgokat csinálni. Közlekedjünk ebben a fél hétben ’radar alatt’. Itt már ne hozzunk nagy döntéseket, változásokat; pihentessük, integráljuk az eddigieket. (Vénusz Ikrekben-Neptunusz Halakban-Szaturnusz Nyilasban Derékszög háromszög)

Április 19, vasárnap és Április 28, kedd között másik hatás is azt mondja, hogy építsük azt, ami akkor ott van, szinte minden ambíciónk az életünk világi aspektusának rendezésére menjen. Természetesen úgy, hogy megtartunk egy kulturált és magasabb nézőpontú perspektívát. (Merkúr Bikában együtt Marssal)

Április 19, vasárnap és Április 23, csütörtök között ez túl is billenhet, és betemethet a fizikai sík. Bizonyos fokig ez rendben is van, eleget merengtünk már az elmúlt hónapokban. Egy szusszanásnyi öntudatunk maradjon azért, mellette viszont földeljünk inkább, regenerálódjunk, pihenjünk. (Merkúr Bikában kvadrátban Jupiterrel Oroszlánban)

Április 20, hétfőn a Nap belép a Bika jegybe. Ez meghozza a ’Tavasz’ tavaszt, már nem csak elviségében, energetikailag, hanem fizikai értelemben is. Mivel a Nap az Én-ünket is jelenti, ez is hangsúlyozza a spirizés visszább húzását: áramoljunk ki, kiránduljunk, találkozzunk barátainkkal, párunkkal csináljunk a fizikai testen keresztüli élvezetes dolgokat.

Április 22, szerda és Május 1, péntek között újabb megtoló, megemelő hatás aktiválódik. Április első két hetében rakéták, a harmadikban megpihenés, körbenézés, itt pedig egy újabb szintlépés. Ez már sokkal inkább ’biztonsági zóna’, itt már nem (csak) építünk, hanem bővítünk, körbejárunk, gondozunk. Mivel a Vénusz a párkapcsolat, barátságok bolygója is, ebben a másfél hétben is köttethetnek újabbak, vagy meglévők léphetnek szintet felfelé. (Vénusz Ikrekben szextilben Uránusszal Kosban)

Április 25, szombat és Május 5, kedd között elringató, gyógyító, földelő hatások következő epizódja aktiválódik be. Eddigre már hozzunk meg nagy változásokat, döntéseket, engedjük el a régit, hozzuk be az Újat, mert itt ha kapuk nem is záródnak vissza, de délutáni szieszta van. A boltok zárva, mindenki pihen, emésztünk, szundítunk, élvezzük a dolgokat. Ügyeljünk emiatt a fázisokra, hogy ne itt kapjunk észbe, hogy „még ezt kellene, meg azt kellene”; itt már amit lehetett, jó, ha megtettük, maguktól épülnek a dolgok. (Nap Bikában szextilben Neptunusszal Halakban)

Április 29, szerda és Május 9, szombat között ideje az áprilisi pihenés után vissza-visszacsempészni lelki és belső dolgokat is az életünkbe. Ez a dialektika: év elején csak a bent, áprilisban csak a kint, itt pedig visszarendeződik. Találjuk meg az egyensúlyt benne, és akkor megkapjtuk az Életünket, hosszú hónapok után. :) (Nap Bikában kvadrátban Jupiterrel Oroszlánban)

Április 30, csütörtök és Május 7, csütörtök között mindezzel teljes összhangban másik hatás is jelzi, hogy kormányos nélkül a hajó nem buli. Rodeóztunk, húzattuk a gépet, és most álljunk vissza tempomattal, hogy oda is érjünk a célunkhoz, ami maga az Út ugyebár. Arany Középút, életünk minden területének finom gondozása, egyensúlyban tartása, ezek a jellegek kell, hogy hangsúlyt kapjanak innentől. (Merkúr Bikában-Ikrekben szemben Szaturnusszal Nyilasban)

Forrás: http://zoldkor.blog.hu/2015/03/29/aprilis_honap_asztrologiai_elorejelzese

 

A pénzügyi rendszer irányítása kicsúszik a kezükből - Fulford 03.24.

 

Arra készülünk, hogy szabadok legyünk, nincs mitől félnünk. A világ azért van, hogy segítsen, nem azért, hogy bántson. A hosszú rémálom a végéhez közeledik

 

A kazár sátánisták az öklüket rázzák dühükben, ahogy a pénzügyi rendszer irányítása kicsúszik a kezükből

3/24/2015  

 

Volt egy tagadhatatlan pólusváltás a nemzetközi pénzügyi rendszerben, mely a régi kazár sátánista összeesküvést kihagyta ebből a körből. Ez a változás, ahogy jeleztük, március 20-án egybeesett a napfogyatkozással, a szuper újholddal, és a tavaszi napéjegyenlőséggel, melyek ezzel egy időben történtek. Miután Nagy-Britannia szakított az Egyesült Államokkal, és csatlakozott a Kína által javasolt Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bankhoz (AIIB), Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc, Japán, Ausztrália és mások is követték.

Ezután, Pentagon források szerint a vállalati kormány Washington D.C.-ben nem hajtott végre egy aranyszállítást, és ezért gyakorlatilag csődbe ment. Ennek eredményeképpen az USA Köztársasága bejelentette, hogy együtt fognak dolgozni az AIIB-vel. Ez valójában azt jelenti, hogy a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja), a Világbank és az IMF is alapvető változáson megy keresztül a vezetést illetően.

"Ha csak két szót választhatnék, mely egyesíti Kínát és a világot ebben a pillanatban, az a 'strukturális reformok' volna" - így írta le a helyzetet Christine Lagarde, az IMF vezetője. Március 22-én Lagarde Pekingben azt mondta, hogy az IMF és Kína együttműködnek, hogy támogassák a "jó kormányzást... a korrupcióellensséget" és a "környezet megóvását". Felszólalását azzal fejezte be, hogy az "IMF büszke arra, hogy partnere lehet Kínának a gazdasági törekvéseiben otthon (Kínában), és a globális színtéren." Más szóval nyíltan bevallotta, hogy a korábban Washington ellenőrzése alatt álló intézménynek új vezetése van.

http://www.imf.org/external/np/speeches/2015/032215.htm?hootPostID=04d30f7ad5bf2b0254f8ecec4e15ce6a

(http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/fustologhet_amerika_kinahoz_partolnak_az_orszagok.211737.html)

Most az fog történni, hogy az új intézmények létrehozásáról és a régiek reformjáról szóló tárgyalások folytatódni fognak a következő hónapokban. Ebben az összefüggésben a nyugati országoknak és Japánnak sokkal többet kellene tenniük, mint hogy csak a régi összeesküvés struktúrákat, mint az IMF és a Világbank helyezik egy új vezetés alá. A nemzetközi pénzügyi rendszer és a gazdasági struktúra bajban van, amely nem gyógyítható egyszerűen az "elsődleges egyenleg" helyreállításával (vagyis hozzátenni még több adósságot, mint amennyi van), és a tőzsde felpumpálásával.

A megoldásnak együtt kell járnia a kormányzati pénzhez történő visszatéréssel (mint ahogy Kínában van), az adósság leírásával és a vagyonok újraelosztásával. Ahogy korábban említettük, a nyugatnak is helyettesítenie kell az adósság alapú "fejlesztési bankokat" eszközalapú jövőtervező hivatalokkal.

Miközben az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bankról szóló indítvány jó dolog, mely jól megérdemelt támogatással indul, ez az összeg mindössze 50 milliárd dollár. A világon a fejlesztések könnyen elérhetik a 7 trillió dollárnyi értéket egy év alatt, ha egy meritokratikus jövőtervező hivatalt hoznak létre. Rengetegen támogatják ezt az ötletet, és eljött az ideje annak, hogy valóra váljon.

Valamint szükség van valamiféle világszövetségre. Mindannyian ugyanazokon az óceánokon osztozunk, ugyanazt a levegőt lélegezzük be, és ugyanazon törékeny bolygón élünk. Nem tudjuk folytatni a globális anarchia és a gengszterek által irányított kormányokkal.

Ahogy az apám korabeli kanadai politikusok és diplomaták érveltek más országok vezetőivel együtt, melyeket akkor még nem irányított az összeesküvés, a nemzetközi problémákat bíróságokon és tárgyalások során kell megoldanunk, nem pedig háborúkkal és a források ellopásával. Ez jelentheti egy vénekből álló nemzetközi közösség létrehozását, mely biztosítaná a kölcsönös problémák minden fél számára nyertes módon történő megoldását.

Ez nem ugyanaz, mint a fasiszta Új Világrend globális rabszolga tábora, melyet az összeesküvés tervezett. Ez az egyes régiók nagyon laza és kölcsönösen támogató struktúrája lenne, élvezve a hagyományos szabadságot és függetlenséget. Egy titkos megállapodás már született, hogy mindig lesz egy 50/50 arányú erőviszony egyensúly kelet és nyugat között ebben az új rendszerben.

A Pentagon források viszont arra szeretnék emlékeztetni a kínaiakat, hogy Oroszország, India, Japán, az Egyesült Államok és más országok összefognának a kínai hegemónia vagy megfélemlítés bármilyen jelére.

A kínaiak tudják ezt, és gyakran ismétlik, hogy csak méltányos részesedést akarnak a világban, melyet a 20. század során megtagadtak tőlük.

Tehát úgy tűnik, hogy jelenleg nincs alapvető akadálya a kazár kort követő világbékének és jólétnek. Az emberiség hamarosan megszabadul a  sátánimádó, beltenyésztett, hikszoszi (kazár) családok hordájának több ezer évnyi rabszolgaságától. A Zsidók, akiket több ezer éve kényszerítenek a rituális kasztrációra (körülmetélés), ami a rabszolga állapot egy szimbóluma, hamarosan szabadok lesznek.

A kazár, sátánimádó összeesküvés családok, akik a világ pénzügyi rendszerét irányították, ezt nem fogják fel. Több forrás is megerősítette, hogy lesz egy összehangolt kísérlet, hogy megpróbálják kirobbantani a 3. Világháborút a Zsidó húsvéti ünnep során, mely április 3-a és 11-ike közöt zajlik ebben az évben. Egy "Rothschild kísérletet, hogy nukleáris háborút kezdjenek Oroszországgal", már megakadályoztak, Pentagon források szerint. Összesen hat nukleáris fegyvert akadályoztak meg abban, hogy kilőjék őket, a források szerint.

Azonban nem minden provokációt fognak tudni megállítani. Miközben ez a hírlevél megjelenik, Pentagonból érkezett e-mail-ekből kiderült, hogy négy norvég vadászgépet lőttek le, állítólag az oroszok. Nem számít, hogy mi történik, az oroszokat, a kínaiakat, a Pentagont és a világ egyéb fegyveres erőit nem fogják belehajszolni abba, hogy kirobbantsanak egy világháborút. Ez nem fog megtörténni, nem számít, hogy milyen keményen dolgoznak ezek a vallási fanatikusok, hogy megpróbálják.

Sok kísérlet lesz, hogy megijesszék a Zsidókat és más népeket, hogy behódoljanak. A kazárok által irányította sajtóban ennek több jelét is látjuk. Az egyik egy figyelmeztetés, hogy az "európai Zsidókat" meg fogják támadni. Ezek a támadók nem "Muszlim fundamentalisták" lesznek, hanem a kazárok által felbérelt orgyilkosok, mivel dühösek amiatt, hogy az európai Zsidó rabszolgáik engedetlenné váltak.

Az amerikai japán nagykövet, Caroline Kennedy elleni halálos fenyegetések szintén részei a kazár kampánynak, hogy akadályozzák a nem kazárok által irányított pénzügyi rendszer szervezetét. Michelle Obama március 20-án Japánban volt, miközben a brit Károly herceg Washingtonban járt. Talán nem áll messze az igazságtól, hogy Obama feleségét mintegy túszként hozták ide (Japánba) Károly biztonságának szavatolására, miközben egyezményeket írt alá Washingtonban.

Szintén rendkívüli óvatosságra lesz szükség a kazárok ősi szülőföldjén Ukrajnában és Oroszországban az elkövetkező napokban. A legaggasztóbb fejleménynek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin cseréje tűnik egy másik férfival. Valójában az orosz FSB forrásai azt mondták e sorok írójának, hogy ez a legújabb Putyin eddig már a harmadik. Az alábbi oldalon olvasható cikk közepén három fénykép található "Putyinról".

http://communitarian.ru/publikacii/skrytaya_storona_vlasti/

A füle mindhárom esetben egyértelműen különbözik, ami azt mutatja, hogy ez nem ugyanaz az ember. Csak remélni tudjuk, hogy mindössze Putyin hasonmásokat használtak a biztonsága érdekében, vagy ezek csak számítógépes grafikai dezinformációk. Ugyanakkor az orosz források szerint ezeket a Putyinokat titkos kezek irányítják egy ismeretlen cél érdekében. Ennek ellenére az orosz források megnyugtattak bennünket, hogy az orosz fegyveres erőket, bár hevesen fogják védeni a hazájukat, soha nem fogják tudni belerángatni egy világháborúba.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy Barack Obama amerikai elnök nyilvánossá tette azon véleményét, hogy szerinte Benjamin Netanjahu nem akar békét a palesztinokkal. Ez azt jelenti, hogy Izrael el fogja veszíteni támogatását az Egyesült Államokban, és így megszűnik életképes állam lenni, hacsak nem érnek el nagyon gyorsan egy békemegállapodást.

50 évnyi hazudozás után, hogy ők békét szeretnének, már nem hisz senki az izraelieknek. Az izraelieknek abba kell hagyniuk azt is, hogy a kazár irányítóik propagandájában hisznek, mivel az egész világ arra vár, hogy ezt tegyék. Ez egyszerűen egy bűncselekmény, amely olyan magas szintű gengsztereket érint, akik még csak nem is Zsidók, hanem valójában Baált imádják, vagy nevezzük inkább Sátánnak.

A másik dolog, amit az izraelieknek és a Zsidóknak meg kell tanulniuk, hogy nincs olyan dolog, mint a gójok. Isten nem választhat egyetlen embert, mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Az egyedüli emberek, akik őket választották, a sátánimádó, ősi beltenyésztett emberi rabszolgatartó családok voltak.

Arra készülünk, hogy szabadok legyünk, nincs mitől félnünk. A világ azért van, hogy segítsen, nem azért, hogy bántson. A hosszú rémálom a végéhez közeledik.

Benjamin Fulford

Benjamin Fulford tudósítóként dolgozott Japánban a Knight Ridder, az International Financing Review, a Nihon Keizai Shimbun angol kiadásánál, és a South China Morning Post számára, mielőtt a Forbes magazinhoz került, ahol ő volt az ázsiai iroda vezetője 1998 és 2005 között. Oknyomozó riportjait botrányok követték a japán kormányban és az üzleti világban. Miután elhagyta a Forbes-ot, egy könyvsorozatot írt japán nyelven, melyek közül néhány bestseller lett, majd elkezdett az interneten is publikálni.

Forrás: http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2015/03/a-kazar-satanistak-az-okluket-razzak.html#.VROt0uGYE18

Napfogyatkozás - Különleges energiák - Mihály arkangyal 03.19

 Különleges napoknak néztek elébe, különleges energiákkal.
Ti is érzitek, hogy ez a mostani napfogyatkozás nem egy hétköznapi esemény lesz. Pontosan az Északi-sark felett lesz látható a teljes napfogyatkozás - vagyis a Hold árnyéka az Északi-sark felett fog elvonulni. Ezzel is jelezvén, hogy ideje végre kiegyenlítődnie a férfi és női aspektusoknak a Földön. Egy különleges portál fog nyílni az esemény alatt, ami összeköttetésben lesz az Északi-sarkon lévő belső földi kapuval

 

 

 

 

Napfogyatkozás - Különleges energiák

 Mihály arkangyal  üzenete

2015.03.19

 

Drága Fénylelkek! 

Az elkövetkező napokban nagyobb energiákra számíthattok. Ez kisebb-nagyobb rosszullétekkel járhat - fizikaiságotokból kifolyólag. Mennyei Teremtőnk ajándéka ez számotokra. Fogadjátok be szeretettel fénytestetekbe.

Különleges napoknak néztek elébe, különleges energiákkal.
Ti is érzitek, hogy ez a mostani napfogyatkozás nem egy hétköznapi esemény lesz. Pontosan az Északi-sark felett lesz látható a teljes napfogyatkozás - vagyis a Hold árnyéka az Északi-sark felett fog elvonulni. Ezzel is jelezvén, hogy ideje végre kiegyenlítődnie a férfi és női aspektusoknak a Földön. Egy különleges portál fog nyílni az esemény alatt, ami összeköttetésben lesz az Északi-sarkon lévő belső földi kapuval.

Belső földi fivéreitek és nővéreitek ezen kapun és portálon keresztül áldásukat küldik szét, és biztosítanak feltétel nélküli szeretetükről mindannyiótokat.
Csendesedjetek el, meditáljatok, koncentráljatok a belső földi testvéreitekre, és ha úgy gondolják, hogy szívetek tényleg feltétel nélküli, akkor lehetőséget kaptok, hogy kapcsolatba kerüljetek velük. Természetesen máskor is kapcsolatba léphetnek veletek, de ezen idő alatt könnyebb lesz számukra és számotokra is a kapcsolatfelvétel lehetősége.

 

 A napéjegyenlőség idején ha tehetitek, legyetek a szabadban, harmóniában és szeretetben egymással. Élvezzétek ennek a napnak a különleges energiáit. Engedjétek, hogy átjárják testeteket.
A Nap és Holdfogyatkozás valamint a napéjegyenlőség után pedig rohamos változások következnek. A felemelkedés új energiái sokatok életében megfognak mutatkozni.
Vessétek le régi energiamintáitokat és öltsétek magatokra új fényruháitokat. Tükrözzétek kifelé a világnak belső létállapototok. Árasszátok magatokból a szeretetet, a belső békét, a harmóniát.
Hallgassatok mindig belső hangotokra és szívetek szavára. Sose hagyjátok, hogy bárki bármiben is befolyásolja döntéseiteket, hiszen minden döntésetekkel saját tapasztalataitokat szerzitek. Ti döntötök arról, hogy mikor mit akartok megtapasztalni, és mit akartok valóságként megélni. Mások döntései - és ezáltal tapasztalatai - nem biztos, hogy egyeznek azzal, amit ti szeretnétek megélni, látni, tapasztalni. Mindig jusson eszetekbe, hogy Ti magatok irányítjátok életeteket. Ti magatok teremtitek meg jeleneteket, és jövőtöket egyaránt gondolataitok által. 

Figyeljetek oda jobban a gondolataitokra, mert az ellenőrizetlen gondolataitok is ugyanúgy megteremtik a jelen pillanatotokat, akárcsak azok, amit tudatosan gondoltok.

 

Amíg valaki nem fogadja el, hogy gondolatainak teremtő ereje van, addig eleinte az ellenőrizetlen gondolatai fogják teremteni a körülötte lévő valóságot, vagy a kollektív tudat ereje, amit sajnos sokan most is elfogadnak attól függetlenül, hogy szolgálja-e az érdeküket, vagy sem. Gondolok itt most azokra a negatív, bomlasztó energiákra, amit kollektíven hoztok létre. Nézzetek csak körül. Nap mint nap gyűlölködtök, ítélkeztek embertársaitok felett, kioltjátok egymás és más élőlények életét, szennyezitek a környezeteteket és ezzel Gaia Földanyát is... és még lehetne sorolni. Mindezt azért, mert kollektíven eldöntöttétek, hogy ez a "normális" viselkedés és sodródtok az árral - legtöbben legalábbis. Bármikor dönthetnétek másképpen is, hiszen a Teremtő megadta nektek a szabad akarat örök érvényű ajándékát... 

A kollektív tudat is a jelenlegi 3.dimenzióban dualitásban van, egyszóval eldönthetitek szabad akaratotok által, hogy mit teremtetek meg vele, és mit tapasztaltok meg kollektíven. 

Ezért kéne minél többeteknek végre összefogni (EGYségben), és arra koncentrálni, hogy egyénileg és kollektív tudattal is békét teremtsetek a világban. Képesek vagytok rá. Fogjátok meg egymás kezét. Válasszátok a boldogságot, az örömöt, a szeretetet, és világotok megváltozik körülöttetek. 

Oltalmazó kardom kísér benneteket utatokon Szeretett Fényeim!
Mihály arkangyal

Közvetítette: Sandal (Bárány Tünde Nikoletta) / www.angyalokfenye.hu

(Az írást csak forrásmegjelöléssel lehet megosztani, változtatás nélkül!)

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is, vagy iratkozz fel a napi hírlevélre, hogy ne maradj le a napi hírekről, üzenetekről.

Egy kivándorolt őszinte vallomása

Elhagyjuk az országunkat, egy másik nemzet pénzén élünk, egy másik nemzet erkölcsei szerint, és a gyermekeinket is így neveljük. Hova vezet mindez? Talán oda, hogy a gyerekem sose fogja megtudni, milyen magyar földön élni, hogy milyen magyarnak lenni, hogy mit jelent a hazaszeretet!
Nem is egy, hanem két kivándorolt írását olvashatjuk alább.

 

Egy kivándorolt őszinte vallomása

„Olvasgatom a cikkeket és rá kellett jönnöm, az élete mindenkinek egyfelé tart. Mindenki ugyanazt akarja, és mindenki ugyan azt csinálja. Mindenki létbiztonságot akar, ezért mindenki keményen dolgozik - utcát söpör, takarít, mérnök, stb. - , és mindenki ezt tanítja a gyermekének, gyermekeinek is.
Látod fiam, én minden reggel munkába megyek, keményen dolgozom a megélhetésért, mindenünk megvan – kocsi, ház, pénz, nyaralás, stb.-, ha majd Te is elég sokat tanulsz és dolgozol Te is meg tudsz majd mindent VENNI. Milyen érdekes, ugye? Venni és nem teremteni!
Elhagyjuk az országunkat, egy másik nemzet pénzén élünk, egy másik nemzet erkölcsei szerint, és a gyermekeinket is így neveljük. Hova vezet mindez? Talán oda, hogy a gyerekem sose fogja megtudni, milyen magyar földön élni, hogy milyen magyarnak lenni, hogy mit jelent a hazaszeretet!

Ahol most élsz, sosem lesz a hazád
Joggal merül fel mindenkiben a gondolat, hogy Magyarország mit adott nekem, hiszen csak nyomorogtunk, nem tudtunk megélni egyik hónapról a másikra sem. Hát igen, vannak rossz oldalai a dolgoknak, de felmerül bárkiben is, hogy Ő mit adott a földjének, mely születésétől a haláláig az övé lesz?
Ahol most élsz, mint határátkelő, sose lesz a hazád, sose fog befogadni, még ha TE most azt is hiszed. Mindig idegen leszel, de a szülőföldeden történjen bármi is, Te mindig Otthon vagy.
Odáig jutottam, hogy nap mint nap teszem fel akár többször is a kérdést magamnak, MIT KERESEK ÉN ITT? Van otthon házam, földem, barátaim, rokonaim, családom, mit csinálok még itt? Aztán jön a hirtelen felismerés, hogy az ég egy világon semmit.

A család hiánya
Keresem a pénzt, hogy haza tudjak látogatni a családomhoz, hogy segíthessem őket, hogy segíthessek magamon a gyerekemen, a szomszédon, stb. De valóban segítek nekik? Hisz nem vagyok velük, nem beszélek velük, nem találkozom velük, csak küldöm a pénzt, hogy vegyétek meg, amire csak szükségetek van.
Nem baj hogy én már fél éve vagy talán egy éve se beszéltem és láttam az anyámat, a mamámat, a gyerekemet is csak félévente. Meghalnak a rokonaim, a szüleim, a barátaim, és én hazaugrok a szertartásra, ha van rá lehetőségem.
Ha nincs rá mód, azt mindenki értse meg, mert nekem dolgoznom kell, hogy a temetési költségeket ki tudjátok fizetni. De egy szót nem váltottam velük az elmúlt időbe, nem simogattam anyám arcát, nem búcsúztam el a nagyitól és a legjobb barátom is úgy ment el, hogy nem tudtam vele beszélni.
Mindez MIÉRT? A pénzért, hogy a családom jól éljen. És valóban jól él? Van pénzük, kocsijuk, házuk, nincs adósságuk és jól élnek. Csak egy valamit nem tudnak megvenni, engem, az együttlétet, a családot, a szeretetet.
Rájövök arra, hogy én tettem ezt velük, az én hibám, hogy anyámtól nem tudtam elbúcsúzni, hogy nem tudom a nagyinak megköszönni a finom sütiket és az én hibám, hogy a fiam 18 évesen teng-leng a világban, mert fogalma nincs, mit csináljon, hisz én küldöm a pénzt, hogy vegye meg ezt is azt is.
Ha én otthon maradok, együtt nyomorgunk, akkor a fiam most tudná, hogy hogyan kell az állatokkal bánni, növényt termeszteni, az édesanyám tudná, hogy mennyire hálás vagyok neki, stb.

Hát igen, kell a pénz, de mire?
Gondoljuk csak végig! A gyerekemet ugyanerre nevelem, ugyan abba az életbe kényszerítem bele, amiben én élek jelenleg, és Ő is megtapasztalja majd, milyen sok pénzzel, de család nélkül, igazi szeretet nélkül élni.
Hány határátkelő élte már át azt, amikor az otthon maradt testvérének gyermeke született, vagy a barátja megnősült? Nagyon sokan ismerjük ezt az érzést és mindig elmondjuk, de kár, hogy nem tudtam ott lenni.
A pénz utáni hajsza, a jobblét elvesz tőlünk mindent, ami igazán fontos. Az lenne a fontos, hogy együtt legyünk jóban-rosszban, hogy egymást támogassuk, segítsük, oltalmazzuk.
Ne azt tanítsuk már a gyermekinknek, hogy milyen fontos pénzt keresned, mert ha apád beteg lesz, akkor tudod majd gyógykezeltetni, hanem azt, hogy apád előbb meggyógyul, ha Te vele vagy és szereted.

Ne menthetsz meg mindenkit, de ott vagy
Most jöhet az a rész, amikor azt mondjuk, hogy a családomat magammal viszem, stb., de mindig lesz valaki, aki ott marad, és mindig lesz valaki, akit sajnálni fogsz, és mindig lesz valaki, aki majd hazavár, és mindig lesz valaki, akinek nem az lesz a fontos, hogy Te pénzt keress, csak az, hogy vele légy.
Nem menthetsz meg mindenkit akkor sem, ha otthon vagy, nem segíthetsz mindenkinek, de ott vagy. A hiányérzeted megmarad, mindig hiányozni fog valaki vagy valami.
Hazalátogatsz, amilyen sűrűn csak tudsz, de ott lesz az a bizonyos érzés, hogy mennem kell, mert még be csekkolnom és a gép nem vár meg.
Én most hazaköltözöm, növényeket termesztek, állatokat tartok, kenyeret sütök, sajtot készítek, ellátom önmagam és a családomat egészséges friss finom ételekkel, érzésekkel szeretettel."

http://sepsivartemplom.ro/index.php/8-aktualis-bejegyzesek/109-hazakoeltoezoem 

Itt a másik írás:

A magyarok mintha minden percben azt várnák, mikor zúdul a nyakukba egy újabb vödör szar

Erdélyi Angelika

2015. január 22. 16

Keddi bevándorlós cikkünk után levelet kapott szerkesztőségünk egy újabb külföldön élő magyartól. Szabolcs szerint az, hogy százezrek hagyják el az országot, nem tekinthető többé magánügynek. Tragikusnak nevezi a hazai helyzetet.

Szabolcs története, ahogy fogalmaz, közhelyesen kezdődött – kulturális menedzser szakon végzett 2004-ben, de elhelyezkedni nem tudott, vagy ha ajánlottak is neki állást, még a diplomás minimálbért sem akarták megadni neki.
Jobb híján az építőiparban vállalt munkát, de pár év után onnan is továbbállt. Ahogy írja, hiába volt becsületes a munkáltatója, sokszor nem tudott az embereinek fizetni.

„Tulajdonképpen ez nem lett volna rossz munka, csak a jól ismert körbetartozás, ami átszövi az egész magyar építőipart ellehetetlenítette azt, hogy kiszámíthatóan meg tudjon élni az ember ebből belőle. Mert hiába dolgoztál egész hónapban, túlóráztál, vidéki "hetelős" melót vállaltál be, ha a főnök azt mondja, nem tud fizetni, bármennyire is szeretne.”

2007-ben tehát felkerekedett, és Ciprusnak vette az irányt, ahol néhány barátja is szerencsét próbált már korábban. Felszolgálóként kapott állást.

„Nem volt egy álom meló, de a fizetés nem volt rossz, volt valamennyi jatt is, ráadásul percre pontosan kaptuk meg minden hónapban a pénzünket, nyár is volt, a tenger egy kőhajításnyira volt a munkahelyemtől, szóval nem igazán panaszkodhattam.”

Volt azonban valami, amit nagyon nehezen tudott megszokni.

„Ez előtt a kalandom előtt egy nyaralástól eltekintve nem is jártam külföldön, éppen ezért nem is igazán tudtam felmérni, hogy miként vélekednek rólunk, magyarokról a világban. Itt ért először az érzés, hogy mit is jelent az, ha valaki úgymond bevándorló. Az első tapasztalatom az volt, hogy a reputációnkat nem hogy a nulláról, hanem még a nulla alól kell felépítenünk.”

Szabolcs úgy érzi, végül sikerült bizonyítania, de öt év után úgy döntött, innen is tovább áll. Angliában egy barátja hívására pályázott meg egy állást egy vidéki hotel éttermében, és 2013 óta ott dolgozik felszolgálóként. Szerinte a szigetországban az élet és az emberek sokkal kiegyensúlyozottabbak, mint otthon.

„Nincs az az űzött tekintet az emberek arcán, ami sajnos annyira jellemző lett a magyar emberekre, mintha a nap minden percében azt várnánk, hogy merről és mikor zúdul a nyakunkba egy újabb vödör szar. A hivatalokban, a bankokban, a postán emberhez méltóan beszélnek veled, és próbálnak segíteni. A beosztásban szereplő munkaóra szent és sérthetetlen, amennyiben mégis változás történik, korrekten el van számolva a túlóra.”

Fotó: Europress

A fiatalember azt írja, sokkal szerencsésebb helyzetben van, mint a legtöbb kivándorló. Magyarországon van egy kis lakása, nincsenek hitelei és nincsen családja, akit el kellene tartania. Elvileg függetlenül jöhetne-mehetne a nagyvilágban, ha akarna. De nem biztos, hogy akar.

„Elsősorban és mindenekelőtt magyar vagyok. Magyarországon születtem, és bármerre is vetődjek a nagyvilágban, mindig is oda fogok tartozni, és végül remélem, mindig oda fogok hazatérni. Bár már évek óta idegenben élek, millió dolog köt az otthonhoz, családtagok, barátok, helyek, emlékek, amiket nem akarok, és nem is fogok feladni soha. Éppen ezért mondom azt, hogy bevándorló vagyok itt Angliában. Itt élek és dolgozok, de nem ez az otthonom. Az otthonom az a kis ház, ami elé leülök beszélgetni édesapámmal, az otthonom az a város, ahol felnőttem, az otthonom az a kis konyha, ahol a nővérem kávét főz nekem reggel, az a kiskocsma, ahová beülök a barátaimmal, hogy hosszú hónapok elteltével megosszuk egymással a közben történteket. Tulajdonképpen két szóval össze tudom foglalni, hogy mi az, amiért idegenben dolgozok és nem odahaza: LÉTBIZTONSÁG és KISZÁMÍTHATÓSÁG.”

Szabolcs azt írja, ő nem gazdag, sőt, Angliában csak a kötelező minimálbért keresi, de ebből ott legalább meg tud élni.

„Nagyon sokat beszélgettem édesapámmal, hogy meddig akarom még csinálni ezt a külföldi munkát, mikor gondolom úgy, hogy haza fogok jönni végérvényesen. Sajnos azt kellett válaszolnom neki, hogy fogalmam sincs... Hogy a szerény, de biztos és kényelmes megélhetést feladni a bizonytalan, agyonhajszolt, stresszes, kiszámíthatatlanért???”

Az Angliában élő fiú egyre több olyan magyarral találkozik, akik mindent hátrahagyva jönnek el Magyarországról. Devizahitelesek, családok gyerekekkel, akik hosszú távon terveznek külföldön élni.

„Ha csak néhány tucat, vagy pár száz ember dönt úgy, hogy megpróbálkozik a külföldi munkavállalással, arra még lehet legyinteni, mondván, hogy ez mindenki személyes ügye. De amikor már nem ezrekről és tízezrekről, hanem százezrekről beszélünk, arra már nem lehet azt mondani, hogy mindenki személyes ügye - az már közügy.”

Szabolcs még ennél is tovább megy.

„Ez azt jelzi, hogy az ország irányítói nem képesek ellátni a feladatukat, nem képesek megteremteni azokat a körülményeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy átlag magyar család tagjai,  éljenek, dolgozzanak és felneveljék a következő generációt, és mindeközben biztonságban érezzék magukat. Hogy ismételjem magamat, ez igenis közügy, vagy sokkal inkább, és most lehet, hogy nagy szót fogok használni, tragédia.”

Szabolcs szerint a legszomorúbb az egészben, hogy míg korábban sok barátja úgy ment külföldre, hogy tervezte a hazatérést, mostanában egyre több olyan emberrel találkozik, akik inkább vissza sem néznek.

„Mostanában akárkivel beszélgetek, senkiben még csak fel sem merül a hazatérés gondolata, mindenki hosszú távra rendezkedik be, kocsit vásárol, lakáshitelen gondolkodik ( mert itt bele mer vágni), eseteleg a gyermekvállalás gondolatával kacérkodik.Talán valahol az a legnagyobb baj, hogy az ország irányítói, valamint a milliárdosokká, milliomosokká tett baráti körük és az egyszerű hétköznapi emberek között hatalmas szakadék tátong. Szétszakadt az ország társadalmi struktúrája, és az a legszomorúbb az egészben, hogy elvileg azok, akiket az egyszerű emberek juttattak oda, ahol vannak, döntéshozói pozícióba, akiknek értük, az ő életük jobbá tételén kéne fáradozniuk, nagy ívben leszarják az egészet, és csak a saját önző, törtető személyes előmenetelükkel törődnek. Ez szánalmas és kiábrándító.”

A belső újraindítás napja március 17.

 

 

Ahogy egyre jobban készülünk az Eseményre, szükséges végrehajtanunk a belső újraindítást. A belső újraindítás azt jelenti, hogy elengedjük az összes fizikai, energetikai, érzelmi és spirituális adósságot. Hogy megbocsássunk magunknak, és másoknak. A belső újraindítás napja 2015.03.17.

 

 

 

 

A belső újraindítás

 

Ahogy egyre jobban készülünk az Eseményre, szükséges végrehajtanunk a belső újraindítást. A belső újraindítás azt jelenti, hogy elengedjük az összes fizikai, energetikai, érzelmi és spirituális adósságot. Hogy megbocsássunk magunknak, és másoknak. A belső újraindítás napja 2015.03.17.

 

 Következésképpen ez a pénzügyi megbocsátást fogja jelenteni, amikor az emberek kritikus tömege felismeri, hogy semmivel sem tartozunk a bankoknak. Következésképpen a karma végét is fogja jelenteni, amikor az emberek kritikus tömege felismeri, hogy spirituálisan semmivel sem tartozunk az Arkhónoknak, guruknak vagy Istennek.

 

Néhány embernek nehézséget okoz, hogy megbocsásson a Cabalnak. Igazi megbocsátás csak azután fog történni a Cabal számára, ha megállítják őket abban, amit csinálnak. Addig is használhatod a dühödet építő módon, hogy segíted a bolygó felszabadításának folyamatát. Könnyebb lesz megbocsátanod a Cabalnak, ha megérted, hogy azoknak a traumáknak a hatására cselekszenek, amiket a múltban elszenvedtek. Azután, hogy meg lesznek állítva, nem az erőszak lesz a megoldás. Azok, akik már menthetetlenek, a Galaktikus Központi Napba kerülnek átalakításra, a többi pedig nehéz időszakot fog átélni a lelkiismerete miatt, amikor végre felismeri, hogy mit tett.

 

Könnyű a megbocsátás, ha megértjük, hogy mindenkinek van ezen a bolygón néhány igazán traumatikus élménye ebből vagy egy előző életből. Mindenki a saját maga módján reagál ezekre az élményekre. Elengedni a múltat és tanulni belőle, ez a kulcs az új valósághoz. Itt az idő, arra fókuszálni, hogy hogy fogunk tevékenykedni az új társadalomban. A megbocsátás által egy fajta kozmikus Szeretet fogja elárasztani bolygó felszínét, és ez az energia az, amire a fejlett földönkívüli fajoknak szükségük van, hogy űrhajóikkal landolni tudjanak az Első Kapcsolatfelvétel után. 

 

Március 17.-én, az utolsó Uránusz- Plútó kvadrát alkalmával, meditálhatsz a saját stílusodban és szenteld ezt a napot arra, hogy amennyire csak lehetséges bocsáss meg mindenért és csinálj egy belső Újraindítást. Nem fogunk egyéb globális aktiválást rendezni azon a napon, a belső Újraindítás csendben történik, Szíved legbenső terében.
 

Ez jelzi majd a Lehetőségek Ablakának lezárulását. A Fény erők folyamatos előrehaladása ezen a bolygó olyan szintű, hogy nincs szükség további Lehetőségek Ablakára az Esemény kiváltásához, bár a portál aktiválásokra továbbra is szükségünk lehet. Attól a naptól tulajdonképpen bekerülünk egy hatalmas Lehetőségek Ablakába, amely az Eseménybe fog átfordulni, amikor eljön a megfelelő idő. A hullámanalízis azt mutatja, hogy március közepétől május végéig van a legnagyobb potenciálunk az emberi történelemben.
 

Az Áttörés közel van!

 

Forrás: http://www.2012portal.blogspot.com/
Fordította: Cobra Etheric Liberation Hungaryhttp://felemelkedes.blogspot.hu