Az alábbi közvetítés december 21-én hangzott el élőben a Soulbreath Rádió műsorunkban, angol nyelven.

Mivel
mára több, mint 5000 letöltést ért el az anyag, gondoltuk, szívesen
megosztanánk az angolul nem, de magyarul annál inkább beszélő
barátainkkal is:) Mostanra készült el a magyar fordítás, amit itt
olvashattok!
Abraham üzenetét Szénási Kata, Kuthumi lal Singh üzenetét Erno
van Doesselaar és Kata, és Merlin üzenetét szintén Kata közvetítette!
Ábrahám: Ábrahám vagyok, és az idők mélyéről jövök most
hozzátok. Hallottam a hívást, a ti hívásotokat, és hallottam az ünnepi
harsonaszót, amire a szívem rögtön válaszolt. Éreztem, hogy jönnöm kell,
bár nem tudtam pontosan miért is kell elhagynom - mondjuk úgy -
királyságomat, ahol egyedül voltam, és ahol béke uralkodik...mivel
meghaladtam a történetemet, a szolgálatomat, a kötelezettségeimet, hogy
végül nyugalomra és békére leljek a saját földemen, szentséges
birodalmamban... amely túl van azon, amelyről olvastatok, vagy ezen a
bolygón ismertek...mivel réges rég volt az, hogy elindultam a béke és
nyugalom mezeire vezető utamon...
De most valóban, egész lényemmel éreztem hívásotokat, még csak nem is
sejtvén ki és hová hív engem, de egész valómmal tudtam, hogy még
egyszer, utoljára el kell jönnöm. Olyan volt ez a hívás amelyet akkor
hallottam mindig rég, mikor saját forrásom, Atyám, az Isten szólt
hozzám...én pedig válaszoltam rá, megcselekedvén azokat a dolgokat,
amelyeket meg kellett tennem...Azonban ez nagyon rég volt, és én
évezredek óta nem hallottam a hangot, egészen ma estig, amikor is ez az
érzés újra megérintett, betöltve egész lényemet, és én tudtam, hogy el
kell jönnöm. Valóban kissé furcsán érintett, hisz azt mondtam, hogy
békés birodalmamban többé nem hangzik fel ily hívás, de most, hogy itt
vagyok mindannyiótokkal, és a szemetekbe nézek, már tudom miért is
kellett eljönnöm ma este...miért kell jelen lennem itt.
Egyszerűen
csak azért, hogy megosszak valamit belülről, valamit, amit mindannyian
tudunk... hogy megosszam...valóban, ezt a hívást, amely belőletek fakad,
és amelyre nem tudtok nemet mondani... És tudom, hogy mindannyian
ismeritek ezt a hívást, mert mindannyian birtokoljátok ezt a
gyönyörűséges belső hangot... Amely néha elhallgatott, néha visszatért,
és ilyenkor varázslatként hatott, mert hirtelen minden összeállt, és ti
tudtátok, hogy egyek vagytok az Istennel, és hogy pontosan ott vagytok,
ahol lennetek kell...így működött számomra is annak idején...míg fel nem
fedeztem, hogy teljesen fel tudom oldani ezt az esszenciát, Istennek
ezt a hangját...ki tudom engedni ebből a belső palackból... a palackból,
amely néha zárva, néha nyitva...
Ki tudom nyitni, hogy az esszencia
átjárja egész lényemet...és nem lesz több hívás, mert most már örökre a
teljességben létezek, állandó egységben az Istenségemmel...és ez
megszűnik azokra a pillanatokra koncentrálódni, ahol mindössze
összhangban érzem magam az istenivel, mert én magam leszek az
isteni...És ma nagyon kedves barátaimmal érkeztem hozzátok, akik
ugyanúgy hívást éreztek arra, hogy elhozzák a földre ezt a stabilitást,
mint én...ami egy örökkévalóságnak tűnt akkor, de azt kell mondjam, hogy
többé már nem az...nem láttuk még akkor, hogy lesz egy pont, ahol ez a
nehéz feladat felnyílik, eltűnik, szertefoszlik, és az egész esszencia
egyre csak terjed, szétárad majd, betöltve az egész mindenséget, az én
teljes univerzumomat...De mindannyiukkal, Buddhával, Mohammeddel, és a
többiekkel, akik ma este itt vannak, képviselvén a vallás vezetőket -
akiket ti hívtok így, holott ők egyszerűen csak végtelenül
elkötelezettek voltak az isteni mag, az isteni stabilitása
felé...szilárdan itt tartván az istenit ezen a bolygón, hogy itt tudjon
maradni hosszú évezredeken, korokon át...az idők végezetéig, mi úgy
mondtuk...és valóban hittük, hogy az időnek és a világnak vége lesz
egyszer...erről a magunk módján mindannyian mélységesen meg voltunk
győződve...és ez szétáradt az egész bolygón, és bevésődött minden egyes
sejtetek magjába, melyeket inkarnációról inkarnációra
örökítettetek...így tehát mindannyian hordozzátok ezt az egész Isteni
királyságot belül, amelyet az idő, egy bizonyos időhatár határol be...
ez volt annak a régi kornak a hitrendszere...
Most azonban mindezt tisztán látom...a ti segítségetekkel... Anélkül
érkeztem ma ide, hogy mindennek tudatában lettem volna. Egyszerűen csak
éreztem, hogy jönnöm kell, mert ez a hang, amelyet már majdnem teljesen
elfeledtem, újra hívott engem, és most, hogy a szemetekbe nézek, el
tudom mondani hogyan is találkozik a történetünk, mert bennetek az a
régi korszak véget ér... Amint most hozzátok szólok, szeretném ha
megéreznétek hogyan olvadnak egymásba üzeneteink, hogyan éreztétek az
üzenetem elején annak a bizonyos régi energiának a jelenlétét, és hogyan
érzitek most, hogy lágyabbá válik, és szétoszlik, mert az új
korszakotokban üdvözöltök engem, a látomásaitokkal, az új
teremtéseitekkel együtt, amelyeket egy egészen új módon hoztatok létre,
egy olyan módon, amely egyáltalán nem volt elérhető ezelőtt. Így hát
mindannyian egy mély lélegzetre invitálunk benneteket, amellyel
fantasztikus utazást kívánunk ebben az új korszakban, és egyúttal két
dologra kérünk benneteket...adjátok vissza nekünk mindazt, amit még a
régiből hordoztok, mert többé már nincs szükségetek rá.
Bizony
mindannyian hordoztok még egy régi részt, amit a kötelezettségeitek ősi
köveinek is hívhatunk...Tehát most ebben a mágikus pillanatban, ahogyan
egy mély lélegzettel egyesítjük a régit és az újat, visszaadnátok nekünk
ezeket a köveket, hogy valóban élvezni tudjátok az újat...
Hogy
többé ne a régi elkötelezettségek határozzák meg az utat amin jártok,
hogy valóban igent tudjatok mondani erre az új életre, erre az új
univerzumra, amit teremteni fogtok magatoknak...békében és szeretettel,
adjátok vissza nekünk azokat a régi köveket...
És ahogyan
elengeditek azokat, megengeditek, hogy átvegyük őket, a másik kérésem ma
este az...minthogy az utazás egyébként is véget ér...kedves barátaimmal
együtt arra kérlek benneteket, hogy engedjétek meg magatoknak, hogy
megérezzétek, mennyire támogatunk és szeretünk benneteket..még a régiből
is...titeket, akik kiléptetek belőle, hogy megtestesítsétek,
lehorgonyozzátok az újat... Meg tudjátok engedni magatoknak, hogy
megérezzétek a szeretetünket, harc, kétségek és a régibe való
visszatérés félelme nélkül?
Oly sokan hordozzátok a félelemnek ezt a
magvát, ezt a csíra félelmet, hogy még mindig benne ragadhattok a
régiben... Engedjétek meg, hogy megérezzétek mennyire feloldódott,
szertefoszlott ez az egész...és mi szeretettel fordulunk felétek...arra
biztatván benneteket, hogy teljes lényetekkel menjetek bele ebbe az új
kiterjedésbe és kiteljesedésbe.
Néhányan szorosabban
kapcsolódhattok drága barátomhoz, Buddhához, néhányan pedig nagyon
(már-már zavarba ejtően) erős kötődést érezhettek Mohammeddel, de
mindannyian engedjétek meg, hogy megérezzétek támogató, biztató
szeretetünket. Ami talán egy másfajta szeretet, mint ami azoktól az
angyali barátoktól érkezik, akik mostanság nagyon is ott vannak
körülöttetek, de a szeretet nagyon sokfajta formában jöhet el
hozzátok...
Arra hívlak hát benneteket, hogy a szeretet mindenféle formájára mondjatok igent...
Köszönöm, hogy fogadtatok. Köszönöm, hogy hívtatok. Köszönöm, hogy
jelen lehettem ebben a történetetek eme különleges pillanatában.
Köszönöm!
Erno: Egyszerűen csak lélegezzétek be ezt a hatalmas
ajándékot, mert ez az, egy nagy, váratlan ajándék Ábrahámtól, Buddhától
és Mohammedtől, mindhármójuktól. Egy hatalmas meglepetés a számotokra –
így hát valóban fogadjátok ezt be...Engedjétek meg, hogy érezzétek a
lélegzeteteket...
Még egy ideig érzékelhetitek Ábrahám, Mohammed és Buddha jelenlétét körülöttetek...
csak engedjétek meg nekik, hogy veletek legyenek...hogy megosszák
magukat veletek...ők csak azért vannak itt, hogy valóban, igazán
szerethessenek benneteket. Azért jöttek, hogy szeressenek...
És a következő pillanatban egy másfajta lélegzetre invitállak benneteket...Vegyünk egy nagy lélegzetet, egy újat, egy frisset...
Itt vagyunk ezen a varázslatos helyen, és nem tudjuk mi fog most
történni, de egy dolog biztos, olyan ez, mint a Karácsony...váratlan
ajándékok egész sora...
Tehát a következő pillanatban arra hívlak benneteket, hogy érezzétek meg drága, drága barátunk, Kuthumi lal Singh jelenlétét...
Kuthumi: Namaste. Igen, én vagyok, Kuthumi lalal Singh...
(nevet)...Oh, igen. Ma este, kedveseim, ünnepi hangulatban jövök, egy
kicsit mindig másképp.
Imádok különböző módokon feltűnni. Szeretek
mindig másként jönni hozzátok, egy más módon, egy váratlan módon, és
hogy egész őszinte legyek, igazán hálás vagyok ezeknek az öreg
testvéreknek, hogy megelőztek, hogy előttem voltak, míg én néhányótokkal
viccelődtem.
Az, hogy itt jártak előttem, lehetővé tette
számomra, hogy másképp jöjjek hozzátok, mert nem vártátok őket...tényleg
nem...és talán azt gondoltátok, hogy én fogok először feltűnni, de nem
én voltam az...
Tehát igen, itt vagyunk együtt ebben az új
pillanatban. Egy valóban új pillanatban. És meg kell mondjam, néha
muszáj egy picit nevetnem rajtatok...Múlt éjjel meglátogattalak
benneteket álmotokban.
Láttalak ma benneteket, és néhányótok
számára a mai nap egész normális hétköznap volt, semmi különleges, és
azon tűnődtetek, hogy „Mire ez a nagy felhajtás 2012 december 21. körül?
2012 december? Nem érzek semmit, ez is csak egy unalmas nap, mint a
többi. Lemaradtam volna valamiről? Valamit rosszul csináltam? Mi
történik velem?”... Néhányótokat igazán megbabonázott milliók és milliók
izgalma világszerte, hogy ma valami intenzív fog történni, valami
nagyon nagy dolog...Mások közületek, valljuk be őszintén, …
legtöbbetek érzett egyfajta szorongást, mert valóban milliók, milliók és
milliók vannak...talán több, mint százmillióan most, akik rettegve
várják hogyan fognak felébredni holnap, mert még mindig a világvégére
készülnek, arra, hogy az életnek ebben a formában vége lesz...
És
természetesen vége lesz, naná, hogy vége. Ti is tudjátok csakúgy, mint
én, hogy véget ér abban a formában, ahogyan az elménk ismeri, igazán
véget!
Hmmm...tehát, kedveseim, egy érdekes zűrzavart éreztetek ma,
és én kedvesen mosolyogtam rajtatok amikor az új terveiteken és
potenciáljaitokon tűnődtetek, amiket a mai nap után szeretnétek
megvalósítani, mert néhányan nagyon elköteleztétek magatokat ennek a
pillanatnak, vagy mások közületek, akik úgy érezték, hogy 2013 lesz AZ
év, máris elkezdtek előállni az új lehetőségekkel, ötletekkel és
teremtésekkel. Szóval előálltatok egy szép kis listával...(nevetve),
majdhogynem egy Télapónak szánt listával, de ezt nektek kell
megteremtenetek.
És tudjátok mit? Ma este egy kissé lázadó,
egy kissé bosszantó leszek...Arra foglak invitálni benneteket, hogy
engedjétek el ezeket. Arra foglak kérni benneteket, hogy egyszerűen csak
legyetek itt velem most, valóban legyetek itt... Arra foglak hívni
benneteket, hogy érezzetek meg, érezzétek minden rétegemet, azt, ahogyan
beszélek hozzátok ebben a pillanatban, hogy hozzá tudjatok kapcsolódni
bármely elmúlt életemhez, de még a holnaphoz és a holnaputánhoz is.
Látjátok, ha van valami, ami oly világos ma, és ami oly tiszta volt
ebben az elmúlt pár napban, az az, hogy ezzel az energia és tudatosság
váltással valami hatalmas dolog történik, mégpedig az, hogy az idő
lassan eltűnik, a lineáris idő elhalványul, és van egy jóval nagyobb
megnyílás a most pillanatában, ahol gyakorlatilag bármihez
hozzáférhettek a múltból, a jövőből vagy a jelenből...nincs többé
lineáris valóság...többé nem kell erőfeszítést tennetek, hogy
beleérezzetek a múltba...nem kell lépéseket tennetek, vagy
feldolgoznotok valamit...a múlt egyszerűen csak jelen van számotokra,
itt és most, minden tökéletesen elérhető, és csak rajtatok múlik, hogy
befogadjátok-e vagy sem... Tehát ebben a pillanatban igazán arra kérlek
benneteket, hogy csak legyetek itt velem, magatokkal, legyetek jelen.
És vegyünk egy mély lélegzetet...
Menjünk tényleg mélyre ezzel a lélegzettel...
Mert amikor itt és most vagytok, akkor nem létezik a holnap, csak ez a
pillanat, amelyben együtt vagyunk. Nincs egy gondolat vagy energia,
amely a holnap reggelen tűnődne, csak ez a szent pillanat van, amit
megosztunk...
És mi van, ha holnap reggel felkelve azt találjátok,
hogy hirtelen minden üres lett. Hirtelen, amikor felébredtek, minden
semlegesnek tűnik. A színek elhalványultak. A mód, ahogyan általában
felkeltek, többé nem ugyanolyan. Minden megváltozott, és csak egy nagy
kérdőjel van egy táblán előttetek, az ágyatok előtt lebegve, és azt
gondoljátok: „Mi ez? Egy kérdőjelet látok magam előtt, egy táblán
lebegve. Hol a pokolban vagyok?”...
Ez fog holnap reggel ébreszteni, egy tábla egy kérdéssel és egy
kérdőjellel, amely így szól : „Mit akarsz úgy istenigazából teremteni
most a magad számára?”...
Megérkeztetek ide. Nagyon sok életen és
tapasztaláson keresztülmentetek már. Rengeteg életet töltöttetek
szolgálattal, egy csoport tagjaként valahol, ahol a föld fejlődését
szolgáltátok, a családjaitokat...
De holnap egy kérdőjel fog várni,
és azt fogja kérdezni „Mit szeretnél most igazán megteremteni a magad
számára?”...tudván, hogy minden véget ért, minden...és most itt vagy
végre, egy üres, nyugodt, csendes és talán szent térben, ahol a kérdés
az, hogy „Mit akarsz most önmagadnak teremteni?”
Kedveseim, ez az a kérdés, amely minden nap vár benneteket. És attól a
pillanattól fogva, hogy elkezdtek válaszolni rá, attól fogva, hogy azt
mondjátok
„Igen, ma azt választom, hogy egy napsütéses napot
teremtek a magam számára...Ma egy szenvedélyes találkozót teremtek a
szeretteimmel...
Ma egy igazán csodálatos ebédet alkotok...
Ma
egy új iskolát hozok létre, vagy elkezdem a könyvemet írni, vagy valami
teljesen újat teremtek, valamit, amire eddig nem is gondoltam...
Hirtelen, amikor ez a kérdőjel megjelent előttem, ez az új ötletem
támadt, úgyhogy miért ne teremtenék valami tökéletesen újat ”...
ez, drága barátaim, ez ahhoz az új energiához kapcsolódik, amely elkezdett becsordogálni.
Ez az új tudatosság már december eleje óta jelen van, sőt, már november
vége óta, és az új, 2013-as évhez kötődik, és nagyon különbözik az
eddigiektől. Mint ahogyan ez a pillanat is annyira más...a pillanat,
amelyben - mint azt drága barátaim, kedves testvéreim megosztották
veletek – igazán elengeditek a régit. Többé nem kell szolgálnotok.
Semmit nem kell többé tennetek…Élhettek önmagatokért
...
És tudom, hogy néhányan azt mondjátok „Oh, Kuthumi, ezt már annyiszor
hallottuk. Mindezt pontosan tudjuk, hogy ebben semmi új nincs”...Nos,
mit szeretnétek, mennyire legyen ez új a számotokra? Mennyire legyen új?
Mivel ajándékoznátok meg önmagatokat, ha tudnátok, hogy semmiféle
kötelezettséggel nem tartoztok senkinek, sem a múltatoknak, sem a
kormányotoknak, semmiféle társadalmi megszokásnak, törvénynek, vagy
hitrendszernek...csak magatoknak, csakis önmagatoknak?
Kedveseim,
ez egy oly gyönyörűséges pillanat lesz a számotokra...amely már itt van,
rátok vár...valóban itt van...Egy olyan új valóságba fogtok besétálni,
amit minden nap újra teremthettek. Valóban nincs több olyan réteg, amely
visszatartana benneteket, amelyen át kellene dolgoznotok magatokat. Ez
már mind mögöttetek van. Mindenféle régi spirituális programozás...ez a
spirituális játék véget ér most.
Mostantól fogva valóban élni
fogtok. És ezért jöttem el ma, mert én vagyok az életöröm mestere. Oh,
igen, ezt merem állítani, valóban ki merem jelenteni, és büszke vagyok
rá, tényleg az.
Tudjátok nagyon sokan közületek...és oly nagyon
szeretlek benneteket...sokszor közel jövök hozzátok és még akkor sem
vesztek észre, mert annyira jó diákok szeretnétek lenni, olyan ragyogó
ember-angyalok, akik mindig annyira szeretettel teliek, együttérzőek, és
akik mindig gondolnak másokra, akik mindig annyira el vannak foglalva
másokkal...
…és így a nap végére meglehetősen elfáradtok...valahol
az elmétek azt mondja nektek, hogy ez egy teljes nap volt, mert
befejeztetek néhány feladatot, de ugye, hogy a szívetek többet is tudott
volna kapni?!...
És ha valami a legelső helyen áll ebben az új
korszakban, hát az a szívetek...Úgyhogy érezzétek meg egy pillanatra a
szíveteket. Mind mond nektek? Mit szeretne közölni veletek ez a ti
mennyei szívetek, mit?
Csak érezzetek bele...mert a szívetek
szintén valami újat szeretne kapni...valamit, ami egyedül nektek
szól...Érezzétek hát meg, és tudjátok, hogy ez az új korszak rólatok fog
szólni. Igen, rólatok, az önmagatokért élt örömteli életről,
önkifejezésről, szeretetről. Többé nem a különválásról és a mindenféle
határokról fog szólni, hanem rólatok, hogy megosztjátok magatokat, hogy
igazi önvalótok vagytok!
Hallom, amint azt gondoljátok „Hmm, Kuthumi egy kissé komoly
ma”...Csak érezzetek meg, és akkor érezni fogjátok a pezsgésemet...de
most egy más módon szerettem volna megosztani veletek ezt a
pillanatot...ebben az egész, nyugodt, szent terében a szívnek, melyet
együtt hozunk létre...Arra kérlek hát benneteket kedveseim, hogy
lélegezzétek ezzel egy pár pillanat erejéig...
És mivel imádok játszani...olyannyira szeretek játszani, hogy
hamarosan hozzákapcsolódom és összeolvadok az én drága, drága, gyönyörű
női közvetítőmmel, Katával...Ő mélyen szeret engem, és én folyton
meglepem, néha fel is bosszantom azzal, hogy csak úgy felbukkanok a
közelében, de ő egy remek közvetítőm, és én minden egyes alkalommal
meglepődöm azon, ahogyan belelendül a közvetítésbe.
Így hát kedveseim, arra kérlek benneteket, hogy folyamatosan
lélegezzetek, fogadjátok be ezt a pillanatot...és érezzétek meg ahogyan
ma este jövök hozzátok, kétféle módon, két közvetítőn keresztül, de az
esszencia, a ragyogás mégis ugyanaz. Kuthumi lal Singh vagyok, és
hatalmas öröm számomra, hogy veletek lehetek kedveseim. Namaste.
Kata: Ez egy érdekes csata lesz Merlin és Kuthumi között,
mivel éreztem, hogy Merlin nagyon be akar jönni... (nevetve)...úgyhogy
lélegzem egy kicsit, és a fiúk majd eldöntik, hogy ki beszéljen... Ez a
fantasztikus abban, ha az ember az angyali barátaival táncol...soha nem
tudhatja mi fog történni...
Úgyhogy kérlek lélegezzetek, és
érezzétek meg a ragyogó, pezsgő buborékjait a minket körülvevő új
potenciáloknak, örömnek, az új meghívásoknak...ugyanakkor maradjatok
ebben a csodálatosan szép térben, amit Kuthumival teremtettetek...ez a
szív tere, amit megosztunk...Ez tényleg nem az elszállásról szól, nem
egy felfokozott, pörgő, extatikus valamiről...bár nagyon örömteli tud
lenni...de ma, ahogyan a régit hátrahagyva az újba lépünk, valóban
válasszátok a szívetekben azt, hogy igazán lehorgonyoztok valami
gyönyörűségeset, hogy tényleg befogadtok valami csodálatosat, és hogy
talán már meg is valósítjátok ezt a változást...
Úgyhogy
vegyünk egy mély lélegzetet...Hmmm, Kuthumi nagyon csábít
engem...(nevetve)...Mit mondhatnék... Az ő udvarlása tényleg amolyan
„Ohh, kérve kérlek, táncolj velem”...ugyanakkor Merlin már el is kezdett
beszélni az új korszakról, hogy milyen is lesz, és...
Szóval nem
is tudom mit szeretnétek hallani... (nevetve)...Azt hiszem először
Kuthumival kell egy rövidet táncolnom, de aztán tényleg átadom Merlinnek
a szót...
Kuthumi: Oh, kedvesem, miért kell minden alkalommal azt
játszanunk, hogy te ellenállsz a közeledésemnek, holott annyira szeretsz
velem táncolni... Igen, ma este itt vagyok mindannyiótokkal, és ahogyan
egyik közvetítőtől a másikhoz táncolok, észrevehetitek, hogy a
jelenlétem mégis nagyon stabil és állandó körülöttetek, hallgatók
körül...és talán titeket is megkérlek, hogy táncoljatok velem, mert ez a
legnagyobb szenvedélyem.
Mostanában, amikor hívtatok, amikor
megengedtétek nekem, hogy eljöjjek és kifejezzem az örömöm, hogy
megosszam azt az örömöt, amit a gyönyörűségesen csodálatos, érzéki földi
tapasztalásaim során éreztem, soha nem mulasztottam el, hogy a táncról
beszéljek nektek.
Ez az egyik kedvenc témám ma is, és kifejezetten
és szándékosan a női közvetítőmön keresztül osztom ezt meg, mert igazán,
igazán arra szeretnélek hívni benneteket, hogy valóban engedjétek meg
magatoknak, hogy a másik nem egy képviselőjével táncoljatok, egy kicsit
más módon mint eddig...Ha az év végén buliba mentek, amely hamarosan itt
lesz, csak néhány nap maradt hátra, és tudom, hogy sokan mennyire
szerettek táncolni, arra invitállak benneteket, hogy érezzetek meg, mert
ott leszek, és kopogni fogok az ajtótokon, vagy talán a poharatokon,
amint épp a kedvenc pezsgőtöket, vagy proseccótokat isszátok...
Ott
leszek, hogy emlékeztesselek a meghívásomra, hogy tényleg emlékezzetek
erre az új táncra, amit ebben az új korszakban megtapasztalhattok...
És meg fogtok lepődni, mert egy újfajta szabadság, öröm és szeretet
lesz elérhető számotokra, melyek mentes lesz minden féle tervtől vagy
szándéktól... Tudom, hogy néhányan közületek már átélték ezt a fajta
„önfeledt táncot”, amit annyira szerettek, de mégis azt fogjátok
tapasztalni, hogy van egy új kiterjedés, egy új...hmmm...
…egy
sokkal mélyebb és érzékibb módon fogtok megtapasztalni mindent, amit
szeretett partnereitekkel együtt tesztek. És nem számít ha a saját
nemetekhez vonzódtok, tényleg nem. Az egyetlen dolog, ami számít, hogy
megengedjétek magatoknak, hogy megérezzétek ezt a hívást, ami egy
másfajta táncra szólít benneteket. És ha megengeditek magatoknak ezt az
új áramlást, ha hagyjátok magatokat az áramlásotokban táncolni, akkor
igazán, földöntúlian meg fogtok lepődni, mert az elmétek nem lesz ott.
És nem lesz ez nagy harc, mert...megszoktátok az ellenállásaitokat, a
blokkjaitokat, hogy szégyenlősek vagytok, hogy nem szabad táncolnotok,
mert nem néz ki jól, vagy ti nem néztek ki jól, vagy hogy a másik nem
fog vonzónak találni, és a többi, és a többi... mindannyiótoknak
megvannak a berögződései...de az év végével az fogjátok érezni, hogy a
szívetek és testetek mélyéről érkezik egy hívás, hogy ugorjatok fejest a
táncba, ebbe az elme nélküli, új táncba.
Úgyhogy kedveseim
arra kérlek benneteket, hogy menjetek és tapasztaljátok meg a táncot, a
fizikai táncot... Tudjátok, ez nem arról szól, hogy elképzeljük ahogy
Kuthumi és én táncolunk valamilyen más dimenzióban, nem, ez valóban egy
nagyon is fizikai, érzéki felkérés a számotokra, hogy fedezzétek fel ezt
az új áramlását az örömnek, életnek, szabadságnak, ennek az új
korszaknak a számotokra tartogatott felhőtlen örömét és meglepetéseit.
És ez még csak a kezdet, de én ott leszek szilveszter este, és tényleg
kopogni fogok az ajtótokon, hogy emlékezzetek erre a kérésre, hogy ne
felejtsétek el belevetni magatokat ebbe az új táncba, mert ez olyan nagy
boldogság... És hangsúlyozom, ez mind csak a kezdet... Bátran
mondhatom, hogy jövő év végére mindannyian jóval többet fogtok tudni a
tantráról és a tantrikus örömökről, mint azok, akik tanítják, vagy
órákra járnak, vagy olvasnak róla, és akik olyan nagyon komolyan veszik
magukat...
Nem ítélkezni akarok fölöttük, de azt kell mondjam,
hogy a mód, ahogyan a testükhöz kapcsolódnak, vagy a szerelem öröméhez,
az nagyon elavult.
Egyszóval arra invitállak beneteket, hogy
fújjátok ezt le, mint a port, és válasszátok azt, hogy teljesen éltek,
szerettek, és mindenestül megtapasztaljátok az örömöt, a táncot, az
öltözködést, a sétát...hmmm...és a szerelmet, az érzéki szerelmet...
Szándékosan nem használom azt a kifejezést, hogy love making (
szó szerint „ szerelmet csinálni”, vagyis szeretkezni),
mert biztosan érzitek mennyire ironikus is ez... Mert hát hogyan is
lehetne szerelmet csinálni...mint egy salátát...nem, csak meg tudjátok
tapasztalni a szerelmet, és csak ki tudtok nyílni rá, csak
ünnepelhetitek... Így hát ugorjunk együtt ebbe az új évbe, ebbe az új
korszakába a szerelem és öröm ünnepének..
És valóban, hajlandó vagyok megosztani ezt az értékes pillanatot
drága barátommal, Merlinnel, aki mindig nagyon türelmetlenül várja, hogy
elkezdhesse a tanításait, magyarázatát arról hogyan is működnek az új
teremtések itt a földön...De oly nagy szenvedéllyel teszi mindezt, hogy
igazán engedelmeskednem kell, és megengedem neki, hogy közelebb jöjjön,
és megossza veletek most mindazt, amivel készült. Így hát vegyetek egy
mély lélegzetet, és köszöntsétek Merlint...
Merlin: Oly nagy öröm számomra, hogy itt lehetek
mindannyiótokkal...oly sok baráttal, ahogy egyiktől a másikhoz
ugrok...ki a körből...balra, jobbra... Én voltam az, aki itt
pörgött-forgott körülöttetek, míg drága barátim beszéltek, és átadták
gyönyörű üzeneteiket...de ma rövidre fogom mondandóm... Az egyetlen
dolog, amit meg akartam osztani veletek, hogy ez az új korszak leginkább
egy dolgot fog megmozgatni bennetek, egyvalamire fog inspirálni...a
legfontosabb, az hogy érezni fogjátok a hívást arra, hogy megengedjétek a
képzeleteteknek, hogy igazán kinyíljon...hogy újjászülessen...hogy
egyszerűen csak beinduljon...mert a szüleitek, tanáraitok arra
tanítottak benneteket, hogy kikapcsoljátok...
Az egyetlen
dolog, amit igazán megtanultatok tőlük az az volt, hogy hogyan zárjátok
le a fantáziátokat... Az én kérésem ma tehát az, hogy először is
tudatosítsátok ezt, és ha már megtettétek, akkor tényleg engedjétek meg
magatoknak, hogy minden nap megérezzétek ezt az új teret, mert ezzel az
új korszakkal a régi távozik, és ezt érezni fogjátok fizikai szinten,
energetikailag és érzelmileg is...és ez január első két-három hetében
meg fog történni...
… egy kicsit bizonytalannak érezhetitek
majd magatokat, zavarodottnak, egyfajta megkönnyebbülést is érezhettek,
ugyanakkor egy kicsit ködös lesz minden, vagy lehetnek érzelmileg
túltelített pillanatok, amikor talán sírni fogtok.
Lesz, hogy
üresség érzetetek támad, mert valóban, azzal, hogy a régi korszak vége a
csoport tudatosság szintjén is érezhető lesz – mivel oly sokan a földön
élők közül azt választották, hogy elengedik a régi rétegeket,
történeteket, köveket, ahogy Ábrahám mondta – sokkal tágasabb teret
fogtok érzékelni magatokban...
És tudjátok milyen az, amikor
egy teljesen üres, új házban találjátok magatokat...először furcsán hat,
egy kicsit ijesztően...az új mindig egy picit ijesztő, mert annyira
megszoktátok, hogy a házatok zsúfolásig van régi szőnyegekkel,
bútorokkal, amiket meg is szerettetek - mert pár kacatot már kidobtatok
ugyan, de voltak még számotokra kedvesek, amikhez még ragaszkodtatok,
vagy amire még vigyáztatok, mert néhány családtag arra kért benneteket,
vagy mert úgy éreztétek, hogy olyannyira szépek, hogy nem dobhatjátok ki
csak úgy a szemétbe őket...
szóval sokminden volt még a régi házatokban...
És mostanra azok a régi részek, darabok eltűntek. Érezni fogjátok, hogy
január első néhány hetében lesz az elengedésnek még egy rövidke kis
fejezete...ami nem kell, hogy drámai legyen...a legtöbbetek számára
leginkább a háttérben fog zajlani...és néha lehet, hogy egy kicsit
előtérbe kerül, de a következő pillanatban már vissza is vonul...de
legyetek tudatában mindennek, és ismerjétek fel, vegyétek észre, hogy
szabad tér született bennetek, amely csak arra vár, hogy új dolgokkal,
látomásokkal töltsétek meg.
Ezek a legjobb, legalkalmasabb
pillanatok arra, hogy tudatosan elkezdjétek használni újra a
képzeleteteket, amely mindig is ott lapult. Arról van szó, hogy
elhitették veletek, hogy a fantáziátok megszűnt létezni...meghalt,
megölte magát...(nevetve)...de ez csak egy hatalmas illúzió, és ugye mi,
mágusok, tudjuk, hogy minden csak varázslat...legyen szó egy
rémálomról, vagy egy kellemes álomról, vagy egy új teremtésről a
számotokra, bármely pillanatban eltűntethetitek őket... Tehát
megteremtettétek magatoknak ezt az álmot, hogy a fantáziátok többé nem
létezik, ti csak követitek a szabályokat, az előírásokat, a fekete-fehér
útmutatásokat, de azért jöttem, hogy elmondjam, hogy a képzeletetek
abszolút készen áll arra, hogy újra teljesen kinyíljon, hogy
inspiráljon, és megálmodja a legvadabb álmokat, amelyeket valaha
létrehoztatok ebből az örömből, amiről Kuthumi és a többiek beszéltek.
Úgyhogy nagyon kérlek benneteket engedjétek be újra egészen a
képzeleteteket, főleg január első pár hetében, amikor egy kissé
bizonytalannak érezhetitek magatokat...és kezdjetek el álmodni,
megérezni azt az üres teret, legyetek a szívetekkel, magatokkal, igen,
ajándékozzátok meg magatokat némi egyedülléttel ezekben az első
hetekben, amikor tényleg beleérezhettek a szívetekbe, és
összekapcsolódhattok az álmaitokkal, a fantáziátokkal...egyszerűen csak
hívjátok azt vissza... ez egy részetek, a barátotok, csak hívjátok
vissza...és vissza fog térni hozzátok...Én mondom nektek, vissza fog
térni...
Drága barátaim, fantasztikus megtiszteltetés, hogy itt lehettem
veletek, mindannyiótokkal, és nagyon is itt leszek mostanság, úgyhogy ha
bármikor úgy érzitek, hogy elakadtatok, és valami trükkre van
szükségetek, hogy újra mozgásba lendüljön a fantáziátok vagy a kreatív
áramlásotok, csak hívjatok, és én eljövök.
Namaste, viszlát, és évezzétek!
Közvetítette Szénási Kata és Erno van Doesselaar.
A közvetítést az eredeti angol nyelvből magyar nyelvre fordította Szabó Katalin. Ezúton is köszönet érte!
A közvetítésbe belenyúlni, átszerkeszteni, módosítani azt minden
esetben tilos. A közvetítés, a maga teljességében, szabadon terjeszthető
a forrás (www.azujenergia.hu) és a szerzők megjelölésével. Minden jog
fenntartva. Azujenergia.hu