Tom Fodor fordítása
Aisha TK 276 - márc. 2.
Had kezdjük ezt az üzenetet azzal, hogy az utóbbi napok igen hevesek voltak, különösen fizikailag. Mint mindig, ezt könnyű megmagyarázni. Ahogy már említettük, ezek az új letöltések új programokat hoznak magukkal, olyanokat, amelyek megváltoztatják azt, ahogy eddig működött a testetek. Így hallatszódik az egész testetek hőbörgése és morgása. A meglévő mindig panaszkodik, ha valami új jön, de mindez csak a visszaigazolása annak, hogy egy lépéssel közelebb kerültetek a befejezéshez.
Számos módon tágultok, energetikusan is, elhagyjátok a régi korlátokat és ismeretlen területre törtök előre. Mindez kétséget és zavart is hoz, hiszen az elme félelemmel reagál az ismeretlenre, a régi határok elhagyására. Hiszen miért is ne ragaszkodhatnátok a jól kipróbált régihez? Miért is haladnátok valami olyan felé, aminek nem tudhatjátok a végkimenetelét? Ugye a régi rendszeretek úgy van bekötve, hogy a régi megszokotthoz ragaszkodjon, így heves reakció jön létre, amikor megpróbáltok kilépni belőle. Ahogy már mondtuk mindennek a végeredménye csakis pozitív lehet, lényegtelen mennyire fárasztó és zavaros is maga a folyamat. Próbáljátok lecsendesíteni azt a belétek épített ösztönt, amely így reagál rá, próbáljatok meg lélegezni és relaxálni.
A növekedés mindig fájdalmas valamilyen szempontból, hiszen azt jelenti, hogy feladjátok azt, amik voltatok. Többé már nem vagytok gyerekesek, így az a tudatosság, ami a tudással jár, egyben azt is jelenti, hogy nem bújhattok el gyerekesen. Hozzáférhettek a legnagyobb igazsághoz, ezzel pedig párosul az a tudás, hogy ráébredtek a mások által összetákolt hazugságra (melyben éltetek). Azt is tudhatjátok, hogy nem a fájdalom miatt kell keresztülmennetek mindezen. Ez a fájdalom csupán a mellékterméke annak, hogy megszabadítjátok magatokat a régi kampóktól és szögesdróttól, így ezek már nem tudnak többet visszatartani. A kényelmetlenség minden egyes másodperce egy életnyi örömmel lesz megfizetve (kárpótolva).
Már rég meghaladtátok azt a pontot ahol még vissza lehetett volna fordulni. A fájdalmak és sajgások, a szomorúság és harag csupán jelei annak, hogy jó úton vagytok, egy-egy győzelmet jelölnek, azt jelölik, hogy egyre többet lélegeztek be az új energiákból, napról-napra nagyobba fejlődtök. Nem azért vagytok itt, hogy szenvedjetek, ez a folyamat pedig ezt világossá fogja tenni előttetek, amint megérzitek az önmagatok kitágulását (növekedését).
Mondjatok áldást a testetekre, hiszen oly keményen dolgozik, hogy magába foglalja az újat, áldjátok meg az elméteket, hiszen a legjobbat nyújtja. Lehet mindkettő vonakodó a kitágulás folytatásában, mégis tudjatok arról, hogy elkötelezettek a folyamat iránt. Minden lépésnél itt vannak veletek, jelenleg sajnos nem tudnak mást mondani, csupán egy kétségbeesett vakkantást.
Mindez ne csapjon be benneteket, ez nem azt jelenti, hogy azért vannak jelen, hogy fékezzenek és ellenállást tanúsítsanak, távol sem. Egy csapatot alkottok, egész végig ebben a csapatban fogjátok megtenni az utat.
Az üzenetet azzal fejezzük be, hogy emlékeztetünk benneteket arra, hogy nagyon is jól haladtok, erre legyetek büszkék. Mi mindig büszkék vagyunk és leszünk is rátok. Ti vagytok a bátrak legbátrabbjai, egyedül lépkedve esőben és napfényben, magatokkal hozva a szabadság fényét az egész bolygó számára. Amit hoztok az nem fordítható vissza, az itt marad, ti vagytok azok, akik mindezt valóra váltjátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése